Klasszikus

Privát-Wagner és esti mese

2009.12.30. 09:39
Ajánlom
A Budapesti Fesztiválzenekar évzáró koncertjein Wagner és egy kóccal-fűrészporral kitömött bábu magánélete volt terítéken. A hétfő esti, harmadik előadáson az anekdotázó lendület lankadni látszott.

A program Richard Wagner szerenádmuzsikájával, a Siegfried-idillel kezdődött. A csellisták kivételével minden muzsikus állva játszott. A mű első elhangzásakor, Cosima Liszt és Wagner tribscheni házának lépcsőjén is valami ilyesmi történhetett, bár a hangzás aligha hasonlított arra, ami 1870 karácsonyának reggelén Cosimát oly gyengéden ébresztgette. Gyengédnek gyengéd volt ugyan, ám egyben bölcsőringatóan álmosító is. Az egy szerenádcsapathoz képest magas létszámban felsorakozó vonósok tónusa persze bársonyosnak és kiegyenlítettnek tetszett, s mint mindig, most is csodálatot váltott ki. Ám a fesztiválzenekari erény a kompozíció szempontjából hátránnyá vált. A bukolikus hangvételben alig-alig állt be változás, a partitúra temérdek dolcéja és pianója, a sehr einfach és a sehr ruhig dermedt cukormázként takarta el a kompozíció belső világának szövevényeit, a ki-kiszóló fafúvósokat. A mű ebben a formában egy jól nevelt férfiú polgári gesztusa volt csupán, karácsonyi-születésnapi rutinszertartás. Hol van ebben a jelenetben Wagner? 

A kérdés - hogy tudniillik hol van Wagner - a következő műsorszámban is felvetődött. A Mathilde Wesendonk (korábban Wesendonck) verseire írt öt dalt nagyzenekari hangszerelésben hallhattuk, de fontos tudni, hogy a mű eredetileg zongorára és énekhangra készült, pusztán az utolsó dalhoz (Álmok) készült Wagner tollából kamarazenekari (szerenád-hangszerelésű) átirat, a többi Felix Mottl (1856-1911) munkája. 

Mottl bizonyára Mahler és Strauss nyomán alakította ki a maga szimfonikus dalciklusát, hangszerelői ténykedése pedig meglehetősen iskolásnak és "wagnertelennek" hatott. Persze könnyű annak, aki kapásból tudja a Wesendonck-dalok filológiai hátterét és nem lepődik meg az állítólag gyakran műsorra tűzött zenekari változattól. Bevallom, én meglepődtem. Először csak azon, hogy milyen ügyetlen zenekari letéttel állunk szemben, mennyire fantáziátlanul transzformálódnak vonószenekari szövedékké a zongorafigurák, s főleg, hogy mily óvatosan bánik a szerző (tehát nem Wagner, hanem Mottl) a fúvósokkal. 

Mindezt azért bocsátom előre, hogy mentegetőzzek a kedves olvasó előtt, miért is nem tudtam igazán figyelni Petra Lang énekére. Lang várakozást keltő mezzoszoprán hang birtokosa, született titokzatosság és fojtottság, az ember szüntelenül várja, hogy feltáruljon, megnyíljon, kitörjön. Nézem Wagner-szerepeinek sorát, és hallom a fegyelmezett, határozott, ám taktikus feleséget (Fricka), a mindig suttogni kényszerülő Brangänét, de nem hallom a tébolyító és parancsoló istennőt (Vénusz) vagy az ösztönüldözött Kundryt. 

A várakozás az utolsó dal utolsó hangjáig kitartott. Nem asszonyi sorsok és szerepek, érzelmi- és létállapotok sokaságát hallottuk, hanem végig egyetlen asszonyt, akit vélhetően Petra Langnak hívnak. Érdekes (vagy tán törvényszerű?), hogy a hang akusztikai és anatómiai értelemben ugyanezt a lelki-emocionális zártságot, ugyanezt az "épp fel nem nyílást" reprezentálta. Inkább árnyékos, mint sötét alsó, inkább kilazított, mint lendületre kész középső, s inkább megfogott, s nem szabadjára engedett felső regiszterbéli hangokat hallhattunk. Fényképet láttunk az eksztázisról, élménybeszámolót kaptunk az élmény helyett. 

A felidézés vezette Fischer Iván karmesteri pálcáját Stravinsky Petruska-balettjének tolmácsolásakor is. A pálca mellett (megkoronázott dobpergés kíséretében) még mikrofont is ragadott, hogy aztán a négy kép szabatos, részletes és pontos elmesélése után a felcsendülő zenemű illusztrálja, mesei módon kiszínezze a szóban elhangzottakat, s tette mindezt a késő tizenkilencedik századi orosz zene, vagy ha tetszik a Petruska 1911-es változatának szellemében. Ettől a szellemtől próbált meg Stravinsky némileg elszakadni, amikor 1947-ben átdolgozta a hangszerelést, szikárabbá, rajzosabbá alakította át. Fischer Iván is ezt választotta, a kisebb létszámú zenekarral azonban egy régebbi, békebeli mesekönyvből akart nekünk mesélni. Egy kicsit megint polgáriasabb lelkületű tolmácsolást hallhattunk és anekdotikus maradt a felvetés, hogy pusztán egy báb halálát láttuk, vagy valami mást is. 

A második rész egy (ráadás) Lanner-keringővel kezdődött, igazi ráadásként pedig Dvořák egyik szláv tánca hangzott el. Az egyébként remekül játszó együttesből mindenképpen kiemelendő Báll Dávid zongorajátéka.

Budapesti Fesztiválzenekar
2009. december 28. 19:45

Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Km.: Petra Lang (mezzoszoprán)
Vez.: Fischer Iván


Wagner: Siegfried-idill; Wesendonk-dalok
Stravinsky: Petruska (1947-es változat)

Programkereső

Legnépszerűbb

Fidelio Tours

A csodálatos Esztergom

Ismerje meg a Dunakanyar egyik gyöngyszemét, Esztergomot.
Klasszikus

Milyen anya a zsenimama? Online nézhető lányának dokumentumfilmje Martha Argerichről

Az EuroArts Channel YouTube-csatornáján, angol nyelven látható a 'Bloody Daughter' című dokumentumfilm, amely Martha Argerich hétköznapi arcát mutatja meg.
Fidelio Tours

Babits Mihály fecskefészke Esztergomban

Ma este, a Partitúra kulturális kalandtúra ismétlésében bejárhatjuk Esztergomot, virtuálisan megnézhetjük a Babits-ház híres autogramfalát is. 19 órakor kapcsoljanak a Fidelióra, a Facebook-oldalunkon is elérhető lesz a Partitúra, amelynek két műsorvezetője: Miklósa Erika és Batta András. Itt pedig most elmeséljük a Babits-nyaraló rövid történetét.
Zenés színház

Online, ingyenesen követhető az idei Wagner-napok

A Budapesti Wagner-napok 2006 óta páratlan nemzetközi sikerrel zajló eseménysorozata 2020-ban újabb jelentős mérföldkövéhez érkezik: a Müpa első alkalommal tesz mindenki számára ingyenesen elérhetővé egy teljes fesztiválnyi felvételt a Wagner-napok gazdag archívumából.
Könyv

13 millió forintért kelt el a szemétben talált Harry Potter-kötet

A szemfüles megtaláló egy iskolai könyvtár selejtezéséről mentett meg három első kiadású kötetet, köztük egy keménytáblásat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Film

Milyen anya a zsenimama? Online nézhető lányának dokumentumfilmje Martha Argerichről

Az EuroArts Channel YouTube-csatornáján, angol nyelven látható a 'Bloody Daughter' című dokumentumfilm, amely Martha Argerich hétköznapi arcát mutatja meg.
Klasszikus fidelio matiné

Fidelio Matiné: Kakaókoncert a Fesztiválzenekarral

A legkisebbeket célzó vasárnapi sorozatunk mai részében a Budapesti Fesztiválzenekar Kakaókoncertjeinek tegnapi adását ajánljuk, amely most online elérhető.
Klasszikus közlemény

A koncertélet megsegítését sürgeti a Magyar Zenei Tanács

Az ősztől újrainduló programok lebonyolításához szükséges pályázatok mielőbbi kiírását és elbírálását kéri többek között a Magyar Zenei Tanács annak érdekében, hogy a zenei élet valamennyi területe talpon maradhasson.
Klasszikus évad

„Budapest jó hírének vivője” – Új évadot hirdetett a Fesztiválzenekar

Június 10-től már lehet vásárolni az új évadbérletekből. „Minden visszaváltható” – nyugtatott meg mindenkit Fischer Iván, aki pozitív abban a tekintetben, hogy szeptembertől a régi formában éledhet újjá a koncertélet.
Klasszikus hír

Magyar művészek a BBC Music Magazine Awards díjazottjai között

Kelemen Barnabás és Kokas Katalin felvétele a kritikusok és a közönség szerint is a tavalyi év legjobbjai közé tartozik.