Klasszikus

Prokofjev és Csajkovszkij az NFZ műsorán

2010.11.21. 15:18
Ajánlom
A zenekar november 26-i műsorában elhangzó műveket nemcsak az köti össze, hogy orosz szerzők munkái, hanem az a tragikus körülmény is, hogy valamilyen módon mindkettő létrejöttéhez öngyilkosság kapcsolódik.

M. A. Schmidthof zongoraművész, a pétervári konzervatórium növendéke 1913. április 27-én öngyilkosságot követett el. Utolsó levelét Szergej Prokofjevnek címezte, akit mélyen megrázott közeli barátjának halála, és később négy művét is az ő emlékének ajánlotta - köztük a II. zongoraversenyt, amelyet 1913-ban mutattak be a huszonkét éves zeneszerző közreműködésével. A mű szenzációt keltett vad temperamentumával, progresszív hangzásvilágával, ugyanakkor nem áll távol a romantika - például Csajkovszkij zenéjének - gesztikájától. Sikere fontos lépés Prokofjev pályáján: állítólag ezt a művet hallva kérte fel Gyagilev a zeneszerzőt első balettzenéjének megkomponálására. A kézirat a tűz martaléka lett a bolsevik forradalom alatt, ezért a komponista 1923-ban újra „összerakta" vázlataiból, noha ő maga lényegesen különbözőnek találta az eredeti műhöz képest. A következő évben Párizsban Sergei Koussevitzky vezényletével mutatta be Prokofjev a zongoraverseny-irodalom eme rendkívül fejlett technikát igénylő alkotását.

Budapesti megszólaltatására Gyenyisz Kozsukin, az a mindösszesen 24 éves pianista vállalkozik, aki 2006-ban - egy évvel azelőtt, hogy végzett Dmitri Baskirov osztályában a madridi zeneművészeti főiskolán - harmadik lett a Leedsi Nemzetközi Zongoraversenyen. (Schiff András ugyanitt 1975-ben érte el ezt a helyezést.) Denis Kozhukhin nem sak a világ legrangosabb Erzsébet Királyné versenyének győztese 2010-ben, hanem generációjának egyik legtehetségesebb zongoristája is, emlékeztetve a régi nagy orosz zenész zsenikre, mint például Guilelsre, Richterre, Horowitzra.

A második részben elhangzó mű Csajkovszkij utolsó, 1893-ban komponált VI. szimfóniája, amely mind közül a legsötétebb hangvételű; ez az első befejezett szimfónia a zenetörténetben, amelynek utolsó tétele lassú; az adagio lamentoso az egyik legmélyebb zene, amit Csajkovszkij valaha írt. Második tétele, a szerző által különösen kedvelt keringő pedig aszimmetrikus lüktetése miatt rendhagyó. Az utókor számára a VI. szimfónia rejtett programjától aligha választható el, hogy a zeneszerző kilenc nappal az ősbemutató után öngyilkos lett, ezáltal a zenetörténet legmegrázóbb búcsúlevelét hagyva az utókorra.

Prokofjev: g-moll zongoraverseny, op. 16, km.: Gyenyisz Kozsukin

2010. november 26. 19:30 - Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertje

Km.: Gyenyisz Kozsukin (zongora)
Vez.: Kocsis Zoltán

Prokofjev: II. zongoraverseny, g-moll, op. 16
Csajkovszkij: VI., h-moll "Patetikus" szimfónia, op. 74

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Szabó Magda személyes pillanatai

Szabó Magda minden művében az emberi lélek titkait kutatta állhatatosan. Most azonban az ő titkai tárulhatnak fel ebben a különleges fényképalbumban, amelynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. Galéria
Klasszikus

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.
Plusz

Alinda ezúttal Ónodi Esztert kérdezte

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Ónodi Eszterrel kitértek arra is, hogy a népszerű színésznő lehetett volna zenész is, sőt szóba került, milyen a “rocker”, az “ufó” és a”libapásztor” Eszter.
Zenés színház

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.
Színház

„Nem kegyeket osztunk” – beszélgetés a POSZT-válogatásról

A Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat beszélgetéssorozatán a POSZT versenyprogramja volt a téma. A két válogatóval, Gulyás Gáborral és Zalán Tiborral, valamint Turbuly Lillával, a Színházi Kritikusok Céhének elnökével Veiszer Alinda beszéltetett.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyerek

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.
Klasszikus ajánló

Válogatás az Óbudai Társaskör programjaiból

Felolvasószínház, Seress Rezső-est, filmzenei és születésnapi koncertek –  az évad végén is műfaji sokszínűség várja a vendégeket az Óbudai Társaskörben.
Klasszikus ajánló

Schubertiáda a kismartoni Esterházy kastélyban

Schubertiádák: így nevezték az 1820-as évek elejétől azokat a társasági összejöveteleket, amelyeknek középpontjában Franz Schubert és muzsikája álltak és ezt a címet viseli a classic.Esterházy koncertsorozat következő, június 15-i koncertje is.
Klasszikus cselló

Különdíjat érdemelt Kokas Dóra Bécsben

A Vienna Classic Strings zenei versenyen különdíjban részesült Kokas Dóra csellóművész. A döntőben Alexey Shor kortárs szerző és Sosztakovics darabjait játszotta.
Klasszikus virtuózok

Mi a televízióhoz értünk, ők a komolyzenéhez: így született a Virtuózok

A Virtuózok stábjának talán legrégebbi tagja a Virtuózok kreatív vezetője, Szarvas Szilvia. Még nem is létezett a műsor, mikor már dolgozott Peller Mariann-nal, a komolyzenei tehetségkutató kitalálójával.