Klasszikus

Proust és a zene – indul a Kamara.hu fesztivál

2021.11.15. 14:40
Ajánlom
November 18-21. között összesen hat koncertet tekinthet meg a közönség a Kamara.hu fesztivál kereteiben. Az idei év Az eltűnt idő nyomában címet kapta, Marcel Proust regényének zenei vonatkozásaiból bontakozott ki a program.

Marcel Proust regényfolyama, Az eltűnt idő nyomában a 20. század egyik legnagyobb hatású irodalmi műve, az emberi észlelés és emlékezés folyamatait korábban egyetlen művészeti alkotás sem dolgozta fel hasonló alapossággal. A szerzőre erősen hatott Bergson filozófiája, a mérhető, illetve szubjektív idő különbségéről vallott felfogása. Az utókor számára hasonlóképpen érdekesek a regényben megjelenő műalkotások, például Vermeer Delft látképe című képe.

A világ legszebb festménye

– mondta róla Proust, kiemelve “egy kis sárga falmezőt”, melyet azóta is keresnek az író és a kép csodálói.

Vermeer-view-of-delft-135337.jpg

Vermeer: Delft látképe (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Hasonlóan rejtélyes alkotás az első kötetben szereplő zenemű, Vinteuil fiktív zeneszerző hegedű-zongora szonátája, mely a kötet egyik főszereplőjére, Charles Swannra gyakorol rendkívül erős hatást. A férfiban a zene gyújtja fel a szerelmet egy félvilági nő, Odette de Crécy iránt, annyira hasonlónak találja érzelmeit kedvese iránt, és azokat, melyeket a műalkotás gyakorol rá.

És most, alig pár perccel később, hogy a kis zongoraművész játszani kezdett Verdurinéknél, hirtelen, egy sokáig, két ütemen át kitartott magas hang után megint közeledni látta, kizökkenve e kitartott s feszült zengzetességből, mint egy zengő függöny mögül, amely keletkezése titkát rejtegette

– felismerte ezt a titkos, zsibongó és megszokott, ezt a légi, illatos és annyira szeretett dallamtöredéket. S oly különös volt, oly egyéni bájú, olyan hasonlíthatatlan, hogy Swann szinte olyasmit érzett,

mintha egy baráti társaságban olyan nővel találkozna, akit megcsodált az utcán, de akiről eleve és véglegesen lemondott már.

Amikor végre eltávolodott, integetve, szaporán, saját külön illatának szétszóródó fuvalmai között, mosolyának visszfényét otthagyta a Swann arcán. Most aztán megkérdezhette végre ismeretlenjének a nevét (azt mondták, hogy az andante volt, Vinteuil-nek egy hegedűre és zongorára írt szonátájából), megtarthatja, magához veheti, ahányszor csak akarja, nekifoghat, hogy kitanulja a nyelvét és titkait."

(Proust: Az eltűnt idő nyomában)

Nem véletlen, hogy a zenekedvelők már Proust életében megpróbálták megfejteni, milyen valós mű lehetett a szonáta modellje. Az író levelezésében azt írta, több darab is járt a fejében írás közben, Saint-Saëns, Franck, Fauré, Wagner, Schubert műveit említve. A kíváncsiskodók persze ennyivel nem érik be, úgyhogy újabb és újabb találgatások születnek, a Milstein Duo például kiadott egy lemezt Vinteuil-szonáta címmel,

melyen egy alig ismert művet, Gabriel Pierné d-moll szonátáját is beemelték a lehetséges források közé.

Proust eltűnt dallamának nyomában

Kapcsolódó

Proust eltűnt dallamának nyomában

Egy zenész testvérpár megtalálta azt a zeneművet, amelyet Marcel Proust leír Az eltűnt idő nyomában című regényében. Ismerős önnek Gabriel Pierné neve?

Az idei Kamara.hu fesztivál művészeti vezetői, Simon Izabella és Várjon Dénes a Proustot inspiráló szerzők több művét is műsorra tűzték, köztük az egyik lehetséges Vinteuil-szonátát, César Franck A-dúr hegedű-zongora szonátáját. A programon szereplő más művek inkább az idő és az emlékezés motívuma felől kapcsolódnak a regényhez, például Messiaen Kvartett az idők végezetére című alkotása, mely a második napon hangzik el.

Kortárs magyar ősbemutatókat is hallhat a közönség, Kurtág György szintén múltba tekintő alkotása, a Devich Sándor emlékezete a kiváló hegedűművész alakját idézi fel,

és ugyancsak először hangzik el Perényi Miklós Zongoraötöse is. A múlt mellett a jövő felé is pillanthat tehát a közönség, ha részt vesz ezen a különleges zenei utazáson.

Kamara.hu – Az eltűnt idő nyomában

Időpont: november 18-21.
Helyszín: Zeneakadémia

Fejléckép: Simon Izabella és Várjon Dénes (fotó: Posztós János / Zeneakadémia)

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Bach és a létezés szakrális matematikája

Milyen zeneeszmény vezette Johann Sebastian Bachot odáig, hogy saját és Isten nevét egyetlen ütemben rejtse el a kottában? A lipcsei zeneszerzőt gyakran emeljük a legmagasabb piedesztálra, miközben merőben máshogy gondolkodott a zenéről, mint ahogy mi tesszük. Nem öncélú önkifejezésnek tartotta, hanem egy magasabb igazság keresésének.
Vizuál

5 érdekesség az új Woody Allen-filmről

A 86 éves örökifjú Woody Allen újra elbűvölő filmet készített. A filmtörténeti hommage-nak és keserédes vígjátéknak is egyaránt kiváló filmje, a Rifkin fesztiválja az év vége egyik legjobb moziélményének ígérkezik.
Zenés színház

Régi-új mesék – Beszélgetés Székely Krisztával

A Hoffmann meséinek van terjedelmes mennyiségű hiteles kézirata, kritikai kiadása, de nincs definitív verziója. Fodor Géza „ismeretlen remekmű”-nek nevezte Offenbach befejezetlenül maradt operáját, amelyre – szintén Fodort idézve – önmagában nem, csak interpretációtörténetileg tekinthetünk. Ezt a történetet írja tovább az Opera előadása, amelyet Székely Kriszta rendez.
Zenés színház

Polyák Lilla 20 év után távozik a Madách Színházból

A színésznő a hírt Facebook-oldalán jelentette be, köszönetet mondva a színház dolgozóinak az eddigi közös munkáért.
Színház

Wunderlich Józsefet két hétre felfüggesztette a Vígszínház

Ahogyan beszámoltunk róla, Wunderlich József a múlt héten többször is nyilvános Facebook-posztban kritizálta a Vígszínház vezetőségét, bírálta a Covid-ellenes intézkedéseket, illetve egy kolléganőjével szembeni bánásmódot. A színház belső vizsgálat lefolytatása mellett döntött.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt
Klasszikus magazin

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Klasszikus magazin

Bach és a létezés szakrális matematikája

Milyen zeneeszmény vezette Johann Sebastian Bachot odáig, hogy saját és Isten nevét egyetlen ütemben rejtse el a kottában? A lipcsei zeneszerzőt gyakran emeljük a legmagasabb piedesztálra, miközben merőben máshogy gondolkodott a zenéről, mint ahogy mi tesszük. Nem öncélú önkifejezésnek tartotta, hanem egy magasabb igazság keresésének.
Klasszikus ajánló

Decemberi kanapékoncertek a Bécsi Filharmonikusokkal

A koronavírus miatti lezárás következtében a Bécsi Filharmonikusok idén télen sem tud közönség előtt játszani, ezért az emberek otthonába viszi el a muzsikát.
Klasszikus interjú

„A zene az egészséges mentális lét kulcsa” – beszélgetés Hollerung Gáborral

Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész karmesterrel, a Budafoki Dohnányi Zenekar ügyvezető zeneigazgatójával beszélgettünk zenei pályájának alakulásáról, a zenekar sikereiről, valamint a fiatal generáció zenei neveléséről.