A vizsgáztatók asztalánál Csajkovszkij is ott ült. A legmagasabb osztályzat az ötös volt, amit kivételes esetben + jellel toldottak meg. Már tudtam, hogy ezt a minősítést kapom. Miután rám került a sor, és befejeztem a játékot, Arenszkij felhívta Csajkovszkij figyelmét, hogy én vagyok az egyetlen, aki az elmúlt órán több kéttételes darabot írt a "dal szöveg nélkül" műfajában, és megkérdezte óhajtja-e hallani őket. Amikor befejeztem, Csajkovszkij felállt, és a jegyzőkönyvvel foglalatoskodott. Csak két hét múlva tudtam meg, mit csinált vele: még három + jelet írt azt osztályzatomhoz. Egyet fölé, egyet alá, egyet pedig eléje. Ez a négy + jellel körbevett ötös - mint különlegesség a konzervatórium történetében - sokáig beszédtéma volt. És az esetnek egész Moszkvában híre ment.

A kezdeti sikerek után egy ideig képtelen volt komponálni ezért hipnózissal kezeltette magát. Ezután írta meg híres II. zongoraversenyét. Oroszországból előbb Svájcba, majd az Egyesült Államokba ment, és mind zongoristaként, mind zeneszerzőként világhírű lett.