Klasszikus

Rácz Zoltán és a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara

2016.05.16. 09:04
Ajánlom
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara Stravinsky és Steve Reich műveivel lép a Nagyterem színpadára ez évadbeli utolsó koncertjükön. A május 18-i estet Rácz Zoltán vezényli, fellép továbbá még Borbély László zongoraművész és a Synergy Vocals.

Vannak dolgok, amelyek változnak, és vannak, amelyek reméljük, sohasem. Folyamatosan változik például a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának összetétele, hiszen az együttes a zeneművészeti egyetem mindenkori hallgatóiból áll, így névsora évről évre frissül. Az viszont állandósulni látszik, hogy Rácz Zoltánt időről időre a Zeneakadémia zenekarának élén láthatjuk. A Zeneakadémia rekonstrukciója után 2013-ban a legelső koncertek egyikén vezette a zenekar egy részét azon a legendás koncerten, amelynek próbáin és előadásán maga Steve Reich is részt vett. Egy évvel később elindult A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának koncertje nagy mesterekkel elnevezésű projekt. A kiemelt hangversenyekre külön meghallgatásokat tartottak, és a kiválasztott egyetemista zenészek olyan művészek kezei alatt dolgozhattak, mint Vashegyi György, Kobajasi Kenicsiró, Pinchas Steinberg, vagy Kocsis Zoltán. A zenekar május 18-i koncert középpontjában ezúttal Stravinsky és Steve Reich művei állnak.

Rácz Zoltán

Rácz Zoltán (Fotó/Forrás: Fejér Gábor)

Az est nyitóműve, a Fúvósszimfóniák (1920) eredeti francia címe (Symphonies d'instruments à vent – Fúvóshangszerek szimfóniája) nem a műfajra (szimfónia), hanem a hangszerek együtthangzására, hang- és színkombinációira utal; ezzel szorosan összefügg, hogy e művében Stravinsky a hagyományos formastratégiáktól radikálisan eltérő szisztémát követett, az egyes hangkombinációkat reprezentáló szakaszokat egyfajta lineáris, antológiaszerű formában foglalta össze. Ezt követi a zeneszerző Versenymű zongorára és fúvós hangszerekre című műve. Az 1920-as évek első felében Stravinsky fokozott érdeklődéssel fordult a fúvós hangszerekből álló együttesek felé, ahogyan erről ez az 1924-ben befejezett mű is tanúskodik. A darabot Párizsban mutatták be Serge Koussevitzky vezényletével, a brit premierre pedig 1927-ben került sor Edward Clark irányításával. A zongoraszólam személyes előadásához a szerző mindkét alkalommal határozottan ragaszkodott, mivel idegesítette a gondolat, hogy „inkompetens vagy romantikus szemléletű” művészek esetleg „interpretálni” próbálják a művet. A szólista ezúttal Borbély László lesz, aki az utóbbi években a hazai kortárs zenei élet meghatározó szereplőjévé vált.

Az est talán legnagyobb szabású műve Reich The Desert Music című alkotása, amely az amerikai költő, William Carlos Williams 1950-es években megjelent kötetére (The Desert Music and Other Poems) reflektál, s e kötet néhány szövegrészletét is feldolgozza. A darabban közreműködő Synergy Vocals a legkülönbözőbb zenei műfajokban dolgozik; a kamaraegyüttes hangzására jellemző, hogy a szólóénekeseket legtöbbször elektronikusan erősítik. Az énekegyüttes Micaela Haslam kezdeményezésére jött létre, megalapításában és későbbi működésében meghatározószerepet játszottak Steve Reich művei.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Káel Csaba lesz Andy Vajna utódja

A Kormányinfón árulta el Gulyás Gergely az új filmügyi kormánybiztos személyét.
Vizuál

A nap, amikor a Balatonnál nyaraló keletnémetekből nyugatnémetek lettek

A határnyitás és előzményeinek fényképes dokumentumai a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában.
Könyv

Mesekönyv segít feldolgozni a legrázósabb témákat is

Válás, halál, internet, egy barátság dinamikája – Shona Innes könyvei kisgyerekeknek segítenek megbirkózni a felnőtteknek is nehezen emészthető kérdésekkel. A klinikai pszichológus szerző nemrég Magyarországon járt, hogy személyesen is meglátogassa kötetei illusztrátorát, Agócs Íriszt.
Jazz/World

A növények „énekéből” csinált zenét ez a férfi

Mit mondanának a növények, ha beszélni tudnának? Ismerd meg a kaliforniai Nico Georist, aki két évet töltött a növényvilág nyelvének megfejtésével egy olyan technológia segítségével, amely a növények rezgéseit zenévé változtatja.
Plusz

„Valahányszor elmegyek az épület előtt, mindig megdobog a szívem”

Madarassy István Kossuth-díjas ötvös- és szobrászművész a Pesti Vigadó földszintjén található csillárok megálmodója. A világítótestek megszületésének és létrehozásának körülményeiről kérdeztük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Pécsi barangolások a Partitúra stábjával

A nyári ismétlő részek utolsó állomásaként Miklósa Erika és Batta András kulturális országjáró műsora a Dunántúl legnagyobb városába, Pécsre látogat. Az adás augusztus 25-én vasárnap, 13.25 órától tekinthető meg a Duna Televízióban.
Klasszikus videó

A budapesti éjszakában csendül fel Gershwin Kék rapszódiája Kohán István videoklipjében

Kohán István és Kohán István klarinétja is felcsendül abban a kisfilmben, amelynek főszereplője a Kék rapszódia egy budapesti pinceklubban.
Klasszikus ajánló

Éjszaka még az ékszerek is varázslatosabbak

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása augusztus 24-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Börcsök Annával, Deák Andreával, Hont Angélával és ifj. Kovács Antallal.
Klasszikus ajánló

Fischer Ivánnal a címlapon kezdi az évadot a Fidelio

Az ingyenes programmagazin évadkezdő számában az eseménynaptár mellett többek között interjút talál Láng Annamária színésszel, Ron Howard filmrendezővel, Várallyay Petra hegedűművésszel, Bán Zsófia íróval, illetve a címlapon szereplő Fischer Ivánnal. Lapozzon bele online!
Klasszikus kritika

Egzotikus és visszatérő vendégek Kaposváron – Kaposfest-napló 2.

A Kaposfest utolsó három napjáról szól alábbi írásunk: Brahmstól a Bolyi Soul és Gospel Kórusig haladt a fesztivál zenei programja.