Klasszikus

Radics Gigi és a PFZ

2013.02.19. 10:50
Ajánlom
2013. február 14., Valentin-nap... Pécs teljes lázban ég a szerelmesek napja miatt. Az éttermek különleges menükkel, a boltok exkluzív ajándékokkal, a szállodák romantikus szolgáltatásokkal kedveskednek a pároknak. A Kodály Központ „Valentin napi hangverseny"-ként hirdeti esti műsorát, és a szerelmesek számára kedvezményes jegyeket kínál. A crossover koncert egyaránt kedvez a klasszikus és a könnyedebb műfajok szerelmeseinek; maga is egy románc: két stílus egymásra találása. KRITIKA

A Pannon Filharmonikusok kiírása szerint „könnyed klasszikusok és klasszikus könnyűzenék" szerepelnek a műsoron. A koncert első felében Gershwin- és Bernstein-darabok hangoznak el, Sosztakovics Foxtrottja, valamint az Habanera Bizet Carmenjéből. Utóbbi - miután jóval korábbi mű, mint a többi - egy kicsit kilóg a sorból, de majd meglátjuk... A második félidő bevezetőjeként, záróakkordjaként és tengelyeként szintén klasszikus műveket hallunk, az uralkodó stílus mégis a könnyűzene. Felcsendülnek az évek alatt klasszikussá vált szerelmes dalok: a Titanic, a Dreamgirls egy-egy részlete, Beyoncé és Lionel Richie slágerei, illetve Radics Gigi új száma (remélhetőleg hamarosan ez is klasszikussá válik), az Úgy fáj. A programfüzetből az is kiderül, hogy a zongorakíséretes, vagy könnyűzenei felállásra írt műveket Kovács László hangszerelte át szimfonikus zenekarra. Ezt a szimfonikus hangzást Rácz Gergő (basszusgitár), Pozsgai Tamás (gitár), Rakonczai Viktor (zongora), Horváth Krisztián (zongora) és Gyenge Lajos (ütőhangszerek) teszik különlegesebbé. Az est másik főszereplője, Radics Gigi „párja", Serbán Attila. A zenekart Christian Schumann vezényli.

Telt ház van. Természetesen rengeteg a szerelmespár (huszonévestől a nyugdíjasig), de látok családokat és Gigi-rajongó egyetemista lányokat is. A pesti „farmeres-közönséghez" szokott szemem meglepődéssel nyugtázza, hogy a könnyed stílusú koncert és a széles kor-skála ellenére mindenki tisztességesen felöltözött. Belépnek a zenészek. Hosszú-hosszú hangolás után besétál a karmester. Mit besétál, belibben! Hallani, ahogy a közönség hölgy tagjainak szíve hevesen kalapálni kezd; Boldog Valentin napot! Mi tagadás: Schumann szexi. De vajon vezényelni is tud? Nekem az egész kezd gyanús lenni. Fiatal karmester, szétgombolt ingű zenészek... Tetszik majd ez a túlzott könnyedség? Nem megy a minőség rovására?

Nem. Ahogy megszólalnak Gershwin Egy amerikai Párizsban című művének hangjai, érzem, remek este várható. Schumann annyit és úgy mozog, amennyit és ahogy kell: tud feszes, lírai vagy izgatott lenni. A zenekar pedig a frakkal együtt levedlette a klasszikus hangversenyek kötelezően merev viselkedését is; élvezik, amit csinálnak. Élvezik, ugyanakkor látom a koncentrációt is az arcukon (és hallom játékukon). Következik a Porgy és Bess Summertime című dala. Radics Gigi lép a színpadra, hatalmas taps fogadja. Gigi hangja nagyon meggyőző, de több színpadi gyakorlatot igényelne. Schumann olykor teljesen átadja az irányítást az énekesnőnek, megbízik a zenekarban, leengedi a kezét, nem vezényel. A Someone to watch over me-ben túl sok a Gigi által képviselt stílusból fakadó soreleji - nem tudom máshogy nevezni - nyögés. Amikor a két Gershwin-dal után az énekesnő elhagyja a színpadot, nem robban szét a Kodály Központ a tapstól. Újabb zenekari mű következik, Sosztakovics I. jazz-szvitjének Foxtrott tétele. A színpad vörös fényekbe borul. A zenészek lábukkal ütik a taktust, miközben kiváló hangokat csalnak ki hangszereikből, egyedül a bendzsó hallatszik itt-ott hamisnak. A paso doble-hangulatú tétel az Habanera felvezetőjének is tekinthető. A fények még mindig vörösek, Radics Gigi újra a színpadon fekete-vörös ruhájában, és felcsendülnek a Carmen világhírű hangjai. Gyanúm beigazolódik: Bizet operája olyannyira a klasszikus kánon része, hogy témájában akármennyire is erotikus, nem működik popos átértelmezésben. Fülünkben a legkiválóbb operaénekesek előadása cseng, és képtelenek vagyunk hozzászokni az újféle hangzáshoz. Ráadásul az angolul előadott Habanerába még egy belépési hiba is becsúszik Gigi részéről. Bár a koncert mélypontjaként élem meg a dalt, nem vagyok benne biztos, hogy magának az alapgondolatnak, azaz könnyed témájú klasszikus zenék modernizálásának, a mindenkori mondanivaló mai eszközökkel való tolmácsolásának nincs létjogosultsága. Talán csak szoktatni kellene hozzá magunkat...

Inkább a mű ismertségének szóló ováció után a musicalénekes Serbán Attila énekli el a West Side Story Maria című dalát. Nincs rossz hangja, mégsincs könnyű dolga: képtelen igazán érvényesülni Gigi után. Duett következik, a Tonight. Gigi a közönség felé kezdi énekét, majd eszébe jut, hogy a mellette álló Attilának kéne címeznie a dalt. Serbán Attilának, persze, jóval nagyobb tapasztalata van a színpadi viselkedésben és gesztusokban, mint Giginek, de az énekesnő hangja minden ebbéli hiányosságért kárpótol minket. A szünet előtt még meghallgathatjuk a Bernstein-musical harmadik gyöngyszemét is, a Mambót. A vidám hangulatú darab, a villódzó színes fények igazi fináléhangulatot varázsolnak a színpadra. Mikor a zenészek egyszerre kiáltják: „Mambo!", a maradék kimértségük is eltűnik, egymásra mosolyogva, viruló arccal muzsikálnak tovább.

A szünet után Bernstein Candide-jának nyitánya ezúttal a félidő nyitánya is. Újabb kifogástalan produkció, majd indul a könnyűzenei blokk. Radics Gigi elénekli Úgy fáj című számát, mellyel az Eurovíziós Dalfesztivál hazai válogatójára is benevezett. Hibátlanul megy, ki van gyakorolva (nem úgy, mint az Habanera). A zenekar minimális szerepet kap Kovács László hangszerelésében. A pop-kultúra szerény harmóniakészlete és gyakran szintetizátorra való szorítkozása miatt a vonósok egy-egy hangot kényszerülnek „fűrészelni", a hangsúly a zongorán és a dobon van. (Gyanítom, a koncert második felében még annyira sem lesz a pécsieké a főszerep, mint az elsőben.) Bár a dalt a zongorista és az ütős nem tudta egyszerre elkezdeni, Gigi slágere óriási siker, akárcsak a következő dal (I am telling You), melyre nem tudok mást mondani: profi. És nincs vége a varázslatnak... A Titanic elcsépelt betétdala az énekesnő előadásában olyan borzongást vált ki belőlem, melyet régóta egy előadás sem, beleértve az ezerszer hallott eredeti változatot is. Ez a félidő sokkal jobban „fekszik" Giginek. Tehetségének köszönhetően káprázatosan helyt állt az eddigi műfajokban is, de érződik, hogy ez az ő otthona, ebben a stílusban érzi magát igazán biztonságban.

Nem tudom, fokozható-e még ez a Gigi-katarzis. A műsorfüzet szerint nem, ugyanis egy zenekari darab, Elgar Enigma-variációinak Nimród tétele következik. Schumann sikeresen mutatja be nekünk az érzékeny karmestert; a darab után hosszú másodpercekig csöndet vezényel a zenekarnak és a közönségnek. A meghittséget Gigi virtuóz Beyoncé-interpretációja váltja fel, majd Serbán Attila is csatlakozik két duett erejéig. A Home-nak töltelék hatása van. Olyan érzelmi hegyeket-völgyeket jártam be a koncerten eleddig, hogy megakadást érzek az est egyre csak fokozódó hangulatában. Lionel Richie Endless Love-ja biztató, de mint az énekesek utolsó „esélye", halvány. Furcsállom azt is, hogy egy Radics Gigivel fémjelzett koncertet egy Csajkovszkij-kompozíció (a Hattyúk tava-szvit Finaléja), egyáltalán, hogy klasszikus zene zárjon. Csak egy magyarázat lehet: lesz itt még egy hatalmas robbanás, egy szenzációs ráadás. Ahogy Radics Gigi elereszti a hangját, megfagy a levegő. Whitney Houston I Will Always Love You című száma, mi más... Ezzel érte el legnagyobb sikerét a Megasztár tehetségkutató műsorában, jól áll neki, ezért is hívják a „magyar Whitney"-nek. A koncert előtt megfogadtam magamnak, hogya zenekart fogom figyelni, de Gigi az egész hangverseny alatt maximálisan leköti a figyelmemet. S nem csak az enyémet. A szaxofonszóló után senkinek sem jut eszébe tapsolni, holott ez szokás, így a zenészek gratulációt kifejező kopogása kell ahhoz, hogy észbe kapjunk. A dal tetőpontján Gigi szolidan pöccint, mintha csak azt mondaná: „Ilyen könnyen megy". Nem kell túl sokáig tapsolnunk, itt a következő ráadás. A már ismerős Úgy fáj hangzik fel újra. Kicsit marketing-szaga van a dolognak (már csak az sms-szám hiányzik), de az ismétlés teljesen érthető: Radics Gigi saját slágeréről van szó, mely hozzásegítheti őt egy, az eddigieknél is nagyobb nemzetközi sikerhez. Csengjen csak a fülekben ez a dal! Csak nézem/hallgatom, ahogy Radics Gigi anyanyelvi szinten árasztja magából a zenét. Hol becsukja a szemét, s úgy énekel, mintha magának dudorászna, hol heves gesztusokkal primadonnává válik, s az egész világnak fújja a dalt... A szűnni nem akaró taps ellenére sincs több ráadás, felkapcsolják a villanyokat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Családi vonósok – Kokas Dóra-interjú

Májusban a bécsi Vienna Classic Strings különdíját nyerte el Kokas Dóra, akit a Fesztivál Akadémia több koncertjén is hallhatunk a nyáron. A fiatal csellóművész mindig is a színpadon létezett igazán, és hálás, amiért a családjában mindig jelen volt a zene.
Plusz

A magyar feltaláló, akit Amerikában sztárként ünnepelnek

Galériánkban megmutatjuk, hogy készült a nyolcvanas években az eredetileg a tanítványainak szánt, de végül játékká vált Rubik-kocka. Július 13-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, tárgytervező. 
Jazz/World

Budapesten is bemutatják a Miles Davisről szóló friss dokumentumfilmet

Fantasztikus hír, nem csak jazzrajongóknak: augusztus 30-tól műsorára tűzi az Uránia az idén debütált, Birth of the Cool című dokumentumfilmet, amely angol nyelven, magyar felirattal lesz látható a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Vizuál

Colostokból és kalászból készült ruhák

Király Tamás (1952-2013) alkotásaihoz a legolcsóbb anyagokat használta fel, a ruhákat, illetve ezek elemeit is gyakran újrahasznosította. A divattervező több mint három évtizedes pályafutását mutatja be az a retrospektív kiállítás, amely Out of the box címmel látható a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban.
Könyv

Babits a ritmusdaráló, Móricz a műparaszt

Vámos Miklós e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Kezdődik a Kodály Művészeti Fesztivál Kecskeméten

Számos hangverseny, kiállítás, filmvetítés, táncszínházi előadás, bábopera és térzene is várja az érdeklődőket a hétfőn kezdődő Kodály Művészeti Fesztiválon Kecskeméten.
Klasszikus ajánló

A nyár második felében is remek programokkal vár az Óbudai Társaskör kertje

Tovább folytatódik a színes programsorozat az Óbudai Társaskör hangulatos kertjében, ezekben a napokban jazz, kamarazene, opera és akusztikus koncert is várja a vendégeket.
Klasszikus interjú

Családi vonósok – Kokas Dóra-interjú

Májusban a bécsi Vienna Classic Strings különdíját nyerte el Kokas Dóra, akit a Fesztivál Akadémia több koncertjén is hallhatunk a nyáron. A fiatal csellóművész mindig is a színpadon létezett igazán, és hálás, amiért a családjában mindig jelen volt a zene.
Klasszikus ajánló

Fesztiválok hegyen-völgyben - Fidelio Klasszik

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 13-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Kokas Katalinnal, Oszkó-Jakab Natáliával és Vasvári Csabával.
Klasszikus hír

Eötvös Pétert az „év zeneszerzője” díjra jelölték Németországban

Nyilvánosságra hozták az egyik legrangosabb német klasszikus zenei díj, az OPUS KLASSIK jelöléseit. Az év zeneszerzője kategóriában Eötvös Pétert is jelölték a díjra a BMC Records-nál megjelent Atlantis című művéért.