Megkésve bár, de Isten éltesse! Nemrég volt a születésnapja, hogyan töltötte?

Köszönöm a gratulációt, szűk családi körben ünnepeltünk. Nagyon boldoggá tett az ajándék, amit feleségemtől, Rékától és a szülőktől kaptam: egy néhány napos tengerparti pihenés, januárban. Kedvenc francia városunkba, Antibes-ba megyünk, ahova régi emlékek kötnek. Tizenéves voltam, amikor itt nyaraltunk a csodálatos Rév Líviánál, boldogan emlékszem a zongoraóráira és a hosszú tengerparti sétákra, beszélgetésekre, amikor fiának szólított. Úgyhogy lesz miről mesélnem Rékának. Egyébként is imádok utazni, amire idén is volt lehetőségem, mert szerencsére elég mozgalmas év van mögöttem. A születésnapi ajándékot tovább színesítette Réka stílusos, francia ebédje – remekül főz –, a kedvenc somlói csokitortámmal, francia borral és zenével. De az utazásig még karácsonyi, újévi koncertek várnak rám, például a Benczúr Házban is, december 17-én.

Néhány napja Bakuban volt a feleségével, az Állami Filharmónia 1910-ben épült, impozáns koncerttermében, egy kitűnő akusztikájú teremben játszott együtt Ayyub Guliyevvel. Visszatérő vendég? Ez az ország is benne van abban a huszonnyolc országban, ahol eddig fellépett, vagy először járt ott?

Másodszor játszottam Bakuban, világhírű barátommal, Ayyub Guliyevvel, aki a Filharmónia és az Operaház vezető karmestere, és arról is híres, hogy többet van külföldön, mint otthon. Most is mi értünk előbb Bakuba, mert ő még egy lengyel karmesterverseny zsűrielnöke volt. Az első bakui koncertélményem is különleges volt, mert akkor Chopin e-moll zongoraversenyét adtuk elő, és ez volt a legelső komolyzenei adás az Azerbajdzsáni Állami Televízióban.

Ayyub Guliyev és Érdi Tamás (Fotó/Forrás: Benczúr Ház)

Bakuban Mozart A-dúr K.414 zongoraversenyét játszotta. Hogyan fogadta a bakui közönség a plakátja alapján igen nagyszabású koncertet?

Valóban nagyszabású volt, az első részben híres bakui énekesek szerepeltek, én a zárószám voltam a Mozart-zongoraversennyel. Úgy érzem, most is kedvelt a közönség, és tényleg remek a terem akusztikája. Itt szeretném megköszönni Torma Tamás magyar nagykövet és Felföldi Mónika kultúrattasé fantasztikus segítségét és szeretetét.

Idén nyáron kilencedik alkalommal szervezték meg a Cimbora Alapítvánnyal a Klassz a pARTon! fesztivált, aminek megálmodója és művészeti vezetője. Az ingyenes koncertsorozat 40-60 koncerttel muzsikálja körbe a Balatont, de még Tatán is vannak fellépéseik, olyan festői díszlettel, amilyet ember nem tud alkotni. Amikor Chopin-darabokat játszik a Balaton-parton, és közben leszáll az este, az álomszerű, hatalmas élmény lehet. Összességében közel négyszáz ingyenes koncert van a háta mögött ezzel a fesztivállal. Hatalmas vállalás, mindemellett a kultúraközvetítés de luxe kategóriája. Ebben a mostani, nehéz gazdasági helyzetben hogyan tudják megszervezni? Jövőre is számíthatunk erre a csodálatos rendezvényre?

Csak reménybeli választ tudok adni azzal, hogy igen, számíthat rá a közönség, mert a pályázataink még az elbírálási szakaszban vannak. Bízunk benne, hogy a szponzoraink – akiknek köszönhető, hogy ennyi helyszínen jelen voltunk az elmúlt kilenc évben – talán ezt a tizedik, jubileumi eseményt is támogatni fogják. Örülök, hogy Tatát is említette, mert az egyik leggálánsabb támogatóként jelentkezett a város. Úgy érezték, az Öreg-tó partja is megérdemel hasonló vízparti koncerteket.

Sok jótékonysági koncerten lép fel. Az az érzésem, hogy ez tudatos vállalás a részéről. Miért áldoz ennyi energiát erre?

Csodával határos Becht Erika türelme és kitalált módszere, ahogy kezdetben játékosan zenét szereztünk – szárnyakat adott az eredmény, észre sem vettem, hogy nem játszunk, hanem tanulunk. A mai napig mellettem van, ő az én kottám. Később, az együtt muzsikálások híres mentoraimmal (Vásáry Tamás, Kocsis Zoltán, Keller András – a szerk.) tovább erősítették bennem a hitet, hogy ne adjam fel. Bár voltak kudarcok is, itthon például nem is felvételizhettem a Zeneakadémiára. Bécsben viszont azonnal felvettek. Aztán jött a legnagyobb ajándék, a kanadai állam ösztöndíja. A tanulmányaimat Torontóban folytathattam, és a csodálatos Leon Fleishernél szereztem művészdiplomát. Hihetetlen, szinte mesébe illő volt a kanadai magyarok segítsége, szeretete, támogatása – csak az hiszi el, aki elolvassa az Akinek a madarak is Chopint énekelnek című könyvet, amiben édesanyám leírta ezeket a történeteket. Nem nevezném áldozatnak, hogy a sorstársaimat segítem, örömmel teszem. Szeretném meghálálni azt, amit másoktól kaptam.

Az említett könyvben rengeteg megható, humoros és csodás sztori van. Nekem Bartók Béla a legkedvesebb zeneszerzőm, ezért felfigyeltem arra a történetre, hogy Kocsis Zoltán nagyon meglepődött azon, hogy ön szeret Bartókot játszani. Törőcsik Mari, amikor meghallotta az ön Bartók játékát a tévében, abbahagyta a takarítást, leült, és végighallgatta a közvetítést. Miért lepődött meg Kocsis Zoltán azon, hogy ön szeret Bartókot játszani?

Milyen jó lenne, ha ezt tőle lehetne megkérdezni! Én csak találgathatok, és csak sejtem. Arra következtetek, hogy talán a látáshiányom miatt, nehéznek gondolta nekem Bartókot. Nem tudom, de nagyon lelkes lett, amikor meghallgatta az Improvizációkat magyar parasztdalokra, azt mondta „nincs mit hozzá fűzzön, mert ez úgy jó, ahogy van”, majd megdicsérte a tanárnőmet, hogy jó ötlet volt, mert az a lényeg, hogy Bartókot is jól érzem. Az Allegro Barbarót is szerette, „végre valaki nem elvadulva játssza – mondta –, hanem megérzi benne a bartóki lényeget, de a finomságokat is.”

Baku után az első fellépése épp a napokban volt egy jótékonysági koncerten az Eiffel Műhelyházban, a mozgássérültek világnapján. De művészeti konzultánsként részt vesz az Operaház izgalmas projektjében is. Mesélne erről? Az Artaban-produkció igazán rendhagyó premier.

Amikor a darab rendezője, Ókovács Szilveszter igazgató úr felhívott, és beszélt egy készülő operaelőadásról, ahol konzultánsként szeretné, ha közreműködnék, boldogan vállaltam el a számomra új, izgalmas és megtisztelő felkérést. Az opera szerzője, Pacsay Attila gyerekkori barátom, a szövegíró Almási-Tóth András. Fantasztikus alkotókkal, művészekkel dolgozhatok együtt, nagyon várom a közös munkát!

Artaban története megható és mélyen elgondolkodtató: kevesen tudják, hogy ő a negyedik bölcs a bibliai háromkirályok mellett.

Érdi Tamás családja körében (Fotó/Forrás: Benczúr Ház)

Olvasom, hogy a karácsony gyerekkora óta fontos az életében, nem csak az ünnepek miatt. Vannak olyan események az életében, melyek egészen különlegessé teszik az évvégéket. Mesélne róluk?

A legelső karácsonyi koncertemlékem felejthetetlen, az Operaházban volt, Vásáry Tamással Mozart Esz-dúr kétzongorás versenyművét K.364. játszhattam tizenévesen, és Tokody Ilonát kísérhettem – hatalmas ajándék volt. Egy év múlva az Erkel Színházban Rico Saccanival és a Filharmóniai Társasággal ünnepeltünk, melyről Kroó György írt elismerő kritikát. Hálásan gondolok vissza az utána következő évekre is, Lőrinczy Györgyre és Jakobi Lászlóra – mert az ő segítségükkel ismert meg a közönség. Felnőttkoromban is életre szóló élményeket kaptam. A feleségem egy novemberi Liszt-koncerten a Müpában hallotta tőlem a Consolationt, ami úgy elvarázsolta, hogy megkeresett. Leveleztünk, egymásba szerettünk, és a következő karácsonyt már együtt töltöttük. Aztán évről-évre egymás után jöttek a hagyományos karácsonyi koncertfelkérések a Gödöllői Királyi Kastélyba, az Óbudai Társaskörbe, és talán a legkedvesebb helyszínre, Balatonfüredre. Idén december 28-án, az Anna Grand Hotel koncerttermében, immár 16. alkalommal lépek fel a Balaton fővárosában. De még egy rendkívüli élményt szeretnék megemlíteni. Tavaly másodszor adtam karácsonyi koncertet a svájci Veweyben, a Nestlé világközpontjában, a Genfi-tó partján. Hihetetlen meglepetéssel vártak: rögzítették, és élőben továbbították zongorajátékomat azokba az országokba, ahol Nestlé-központ van. Így a világ összes Nestlé-dolgozója egyidőben ünnepelt velünk, 237 ezren hallgatták online a játékomat. Hátborzongatóan megható érzés volt.

A Benczúr Házban, december 17-én este Liszt és Bartók műveit fogja játszani, valamint Kodály Zoltántól a Marosszéki táncokat. Milyen koncepció alapján állította össze a műsort?

Váratlanul, az utolsó pillanatban kaptam az adventi koncertfelkérést a Benczúr Házba, szerencsére éppen belefért a naptáramba. Idén sok külföldi koncertemen magyar műsort vártak tőlem, így most ez van a kezemben. Az elhangzó művek egytől-egyig ünneplőbe öltöztetik majd a lelkünket. Liszt Ferenc Sposaliziójára vagy a Consolationra gondolok, nem is beszélve a Villa d’Este mesés természetimádatáról, és főleg ahogy a Mester rácsodálkozik a bennünket körülvevő világra, mint égi ajándékra. Remélem mindenki megtalálja majd ezen az esten is az örömét. De Bartók műveiben is vannak megható, karácsonyt váró pillanatok, például az Este a székelyeknél apró remekműben.

A cikk címe a My Shining darkness cím fordítása. Ezt a címet kapta angolul a 2018-ban kiadott, Akinek a madarak Chopint énekelnek című könyv, amelyet Tamásról írt édesanyja, É. Szabó Márta. Az angol kiadás 2022-ben jelent meg.

Fejléckép: Érdi Tamás (fotó/forrás: Érdi-Harmos Réka)