Klasszikus

Rameau utolsó operája – világsztárokkal – a Müpában

2023.09.13. 14:25
Ajánlom
A magyarországi régizene-játszásban vélhetően a legjelentősebb produkció látható szeptember 21-én a Müpában: a Les Boréades (Boreádok), a 340 éve született Jean-Philippe Rameau utolsó, ötfelvonásos lírai tragédiája – nemzetközi sztárok, valamint a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar közreműködésével, Vashegyi György vezényletével.

Az alábbi cikk szponzorált tartalom, nem a Fidelio szerkesztőségének tagjai írták.

Bár még olvasni nem tudott, máris zenélni tanították Jean-Philippe Rameau-t, színpadi műveket azonban csak ötvenévesen kezdett el írni. Kerek születésnapján mutatta be a párizsi operaház első nagyszínházi alkotását, az Hippolyte et Aricie-t. A következő 30 évben számtalan operát és balettet komponált, nyolcvanéves korában készült – XV. Lajos felkérésére – a Les Boréades, amely utolsó munkája lett. Eredeti, nyomtatott librettó híján csak valószínűsítik, hogy szövegét Louis de Cahusac írta.

Művét Rameau soha nem láthatta színpadon. Az 1763-as próbákon részt vett ugyan (állítólag az akkor nyolcéves Mozart is), de a bemutató elmaradt, és ő a következő évben elhunyt.

A teljes barokk opera ősbemutatóját több mint kétszáz évvel a halála után tartották, az 1982-es Aix-en Provence-i Fesztiválon, húsz évvel később a párizsi operaház tűzte műsorára.

Rameau elméleti munkássága szintén jelentős, az első összhangzattan-teoretikusként emlegetik. 1722-ben jelent meg fontos írása, a Traité de l'harmonie (Értekezés a harmóniáról), nem sokkal később már a zene Isaac Newtonjaként beszéltek róla.

Sikereiben két nő játszott fontos szerepet. Az egyik 24 évvel fiatalabb felesége, akit tehetséges énekesnőnek tartottak, a másik pedig egy tanítványa volt, akinek jómódú férje a komponista mecénása lett.

XV. Lajos ugyancsak elismerte munkásságát, udvari kamarazene-szerzővé nevezte ki.

0906_VASHEGYIGyorgy_20191128cFELVEGIAndrea_PRINT_AND5455-142806.jpg

Vashegyi György (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea / Haydneum)

Bár részleteket már hallhatott a Les Boréadesból a magyar közönség, a teljes opera most először látható szeptember 21-én, a Müpában. Mindehhez olyan világsztár énekeseket sikerült megnyerni, mint Sabine Devieilhe, Reinoud Van Mechelen, Benedikt Kristjánsson vagy Thomas Dolié. Természetesen a legfontosabb hazai régizene-együttesek is részt vesznek ebben a nagyívű produkcióban: az  Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus. Az előadást Vashegyi György vezényli, aki rengeteget tett Rameau magyarországi népszerűsítéséért, sőt 2022 februárjában a francia államtól megkapta a Művészeti és Irodalmi Érdemrend lovagi fokozatát. A produkciót a Haydneum – Magyar Régizenei Központ rendezi, együttműködő partnere a Versailles-i Barokk Zenei Központ.

A produkció a Müpa-koncert után a párizsi Théâtre des Champs-Elysées-be, a helsinki Musiikkitalo-ba és az amszterdami Concertgebouw-ba utazik.

A budapesti koncertszerű előadásból a Müpa támogatásával lemezfelvétel is készül, amely a Warner Classics kiadónál jelenik majd meg.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Sabine Devieilhe (fotó/forrás: Anna Dabrowska / Haydneum)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

A világ alulnézetből – Interjú Vásáry Tamással

Mi motiválja a Nemzet Művészét túl a kilencvenen? Erről kérdeztük a zongoraművész-karmestert, a Magyar Művészet Akadémia rendes tagját, akivel a családi minták és a kicsorduló könnyek is szóba kerültek.
Könyv

Tízezer ingyenes Borbély Szilárd-kötetet vehetnek át a diákok

A 2014-ben elhunyt művész hatvanadik születésnapjára készült válogatáskötetet szeptember 28-tól vehetik át az érvényes diákigazolvánnyal rendelkezők. 
Klasszikus

„A természetem részévé vált a hangszerem” – Botvay Károly gordonkaművész a soproni öntevékeny polgári világról, a megsérült csellóról és az ismétlődő frázisokról

Kimagasló szakmai munkája elismeréseként Magyar Érdemrend parancsnoki kereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Botvay Károly Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas gordonkaművész, akivel ebből az alkalomból beszélgettünk.
Vizuál

A legjobb film díját nyerte A játszma a pármai filmfesztiválon

Fazakas Péter rendező személyesen vette át a Violetta d’Argento díjat. A zsűri indoklásában a rendezés és a színészi alakítások mellett a zenei megoldásokat is kiemelte. 
Zenés színház

Donizetti-vígoperát láthatnak az iskolások az Eiffel Műhelyházban

A zeneszerző egyfelvonásos vígoperáját a Lázár Ervin Program részeként az általános iskola 8. osztályos diákjai számára hirdette meg a Magyar Állami Operaház. Az előadás szeptember 30-án 17.00 órakor a nagyközönség előtt is debütál.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Balogh Máté vokális művei csendülnek fel a Pax et Bonum Kamarakórus előadásában

Az itthon és nemzetközi viszonylatban is elismert, fiatal komponista lesz a Magyar Zene Háza „Szerzők? Jelen!” című koncertsorozatának soron következő részének vendége október 4-én.
Klasszikus hír

Megújult épületben kezdi a 2023/24-es évadot a Szent István Filharmonikusok

A 2024-ben megalapításának hetvenedik évfordulóját ünneplő együttes épületbejárással egybekötött sajtóeseményen jelentette be új évadát, amelynek során a jól ismert sorozatok mellett új, kamarazenei bérlet is várja a közönséget.
Klasszikus interjú

Lélek és hitelesség a muzsikálásban – Keller András és Pierre-Laurent Aimard a Concerto Budapest turnéja kapcsán

Szeptember közepén nagy sikerű koncertsorozatot adott a Concerto Budapest az Egyesült Királyságban és Írországban. A turné zárópontján Keller András karmester és Pierre-Laurent Aimard zongoraművész osztotta meg velünk gondolatait.
Klasszikus interjú

A világ alulnézetből – Interjú Vásáry Tamással

Mi motiválja a Nemzet Művészét túl a kilencvenen? Erről kérdeztük a zongoraművész-karmestert, a Magyar Művészet Akadémia rendes tagját, akivel a családi minták és a kicsorduló könnyek is szóba kerültek.
Klasszikus ajánló

Amerikai minimalizmus magyar nézőpontból – kötet jelent meg a 180-as Csoportról

A hiánypótló alkotást Dargay Marcell hangsúlyosan zeneszerzői nézőpontból írta meg, fókuszában az experimentális művészcsoport alkotásainak elemzése áll.