Klasszikus

Ravel agyi betegsége formálta ilyenre a Bolérót

2017.12.28. 15:22
Ajánlom
Ravel egy súlyos lefolyású agyi betegségben szenvedett, amely a Boléróra és más kései műveire is rányomta a bélyegét. Egy kutatás szerint a károsodott bal agyféltekéje helyett a jobb oldali erősebb működése figyelhető meg ezekben az alkotásokban.
Ravel Malagábam 1928-ban

Ravel Malagábam 1928-ban (Fotó/Forrás: Wikimedia)

Ötvenkét éves volt, amikor a demencia egyik, máig azonosítatlan változata jelent meg Maurice Ravelnél. Egy ízben elveszítette, hogy hol tartanak a hegedű-zongora szonátájában, majd egyre több tévesztés jelent meg a kézírásában. Fokozatosan elvesztette a beszédhez, az íráshoz, a partitúraolvasáshoz és a zongorázáshoz való képességét. 1932-ben írta utolsó kompozícióit, 1933 után pedig nem állt pódiumra karmesterként sem. 1937-es halálát egy sikertelen agyműtét előzte meg.

A neurológusok azóta sem tudták meghatározni, pontosan milyen elváltozás okozta Ravel halálát. Korábban a Alzheimer-kórt valószínűsítették, de François Boller párizsi orvos szerint ez nem jöhet szóba, mivel a zeneszerző éntudatát és szociális készségeit is megőrizte.

Ravel valószínűleg két elváltozástól szenvedett, állítja Boller. Először, elsődleges afáziától, amely az agy beszédközpontját teszi tönkre. A másik a corticobasalis degeneráció (CBD), amely a páciens megfelelő mozgáskoordinációját teszi lehetetlenné. A neurológus szerint ezek a kondíciók „bezárták Ravelt a testébe”.

Nem veszítette el a képességét, hogy zenét írjon, viszont nem tudta kifejezni a gondolatait.

A zeneszerző által elvesztett funkciókért – különösen a beszéd képességéért – a bal agyfélteke felelős, miközben a zenei készségeket (a hangmagasság, a dallam, a harmónia és a ritmus) az agy mindkét féltekéje végzi. Boller és kollégái kutatásában tehát adódott a kérdés, hogy rányomta-e a bélyegét Ravel kompozícióira a bal agyfélteke gyengülése.

A kutatók a Bolérót és a Balkezes zongoraversenyt vizsgálták meg. (Noha ezekben az utolsó években keletkezett a G-dúr zongoraversenyen, és a Don Quichotte à Dulcinée-dalciklus is.) A Boléro kettő (egy egybefüggő fő- és melléktémát) tartalmaz, amely huszonötféle hangszerelésben szólal meg. Ravel így írta le a művet: „zenekari anyag zene nélkül”. A zongoraverseny szintén különbözik a zeneszerző többi alkotásától, amennyiben rövidebb frázisokat tartalmaz. Megjegyzendő, hogy ebben az időszakban Ravel gyakran elfelejtette a saját műveit is – az első pár ütemtől eltekintve. Boller úgy véli, hogy a zenei alapanyag szűkítése nem pusztán Ravel klasszicizáló törekvéséből fakad, hanem az agyi betegségnek is következménye. (Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a szintén 1932-ben keletkezett G-dúr concerto középső tétele egy fantasztikusan hosszú és gyönyörűen ívelő dallamból építkezik.)

Ez a big band kicsit átgyúrja Ravel Boleróját

Kapcsolódó

Ez a big band kicsit átgyúrja Ravel Boleróját

Az Orchestre de Paris zenészei big bandet alakítottak a zenekaron belül, és ilyeneket játszanak. Hallgassák csak!

Ennek ellenére nem tudjuk pontosan, mi szabta ilyenre a Bolérót és a Balkezes zongoraversenyt. „A Boléro különös helyet foglal el Ravel életművében” – mondta Deborah Mawler zenekutató. Nehéz ugyanis elkülöníteni a zeneszerző stílusváltását és az agyi működést, ami kiválthatta ezt. Ravel ezekben az időszakokban különösen érdeklődött a zenei mechanika és a repetició iránt, amelynek a Boléro az egyik ékes bizonyítéka. (via Nature.com)

A különc manó, aki imádta az öltönyöket és az izgalmas zenét

Kapcsolódó

A különc manó, aki imádta az öltönyöket és az izgalmas zenét

Nyolcvan éve hunyt el Maurice Ravel, a francia zene zsenije, akinek zenéje folyton változó és megújuló időkapszula egy olyan világból, amely feltalálta a repülőgépet, bevonult egy világháborúba, felfedezte az egzotikus keletet és a parázsló szexualitást.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Elhunyt Varga Veronika színésznő

A francia-magyar művészt gyors lefolyású, súlyos betegség után érte a halál Párizsban. Varga Veronika ötvennégy éves volt, szülei, férje és két lánya gyászolja.
Plusz

Orvosi Nobel-díjat kapott Karikó Katalin

A világ legrangosabb tudományos elismerését Drew Weissman amerikai kutatóval vehetik majd át az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztéséért.
Vizuál

„Ebben a helyzetben mindenki veszít” – interjú Reisz Gáborral

„Jó lenne, ha megtanulnánk beszélgetni, és belátnánk végre, hogy valójában nem figyelünk a másikra” – fogalmazott lapunknak Reisz Gábor, akivel legújabb, Magyarázat mindenre című filmjéről beszélgettünk.
Jazz/World

A jazz kiválóságai érkeznek a Magyar Zene Házába

Október 8-án a tizenötödik alkalommal szervezik meg a Magyar Jazz Napját, délutántól izgalmas koncertsorozat várja az érdeklődőket a Magyar Zene Házában.
Vizuál

Remek filmekkel és közönségkedvencekkel érkezik a 10. Skandináv Filmfesztivál

Premier előtti vetítésekkel, Lars von Trier- és Thomas Vinterberg-maratonnal, valamint felejthetetlen kultfilmekkel várják az északi filmek szerelmeseit a 10. Skandináv Filmfesztiválon. 

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

5 tény a barátság természetéről Ligeti és Kurtág példáján keresztül

Egy hat évtizeden át tartó barátság kapcsán sok mindenről meg lehet emlékezni, pláne ha mindeközben a történet a kortárs magyar zene két lehengerlő alakjáról szól. Pontokba szedtük Kurtág György és Ligeti György szívet melengető bajtársiasságát.
Klasszikus magazin

Liszt arcai: Liszt, a virtuóz

Liszt Ferencet, a 19. század legjelentősebb magyar zeneszerzőjét és a csodagyerekként induló, világhírű zongoristát az is ismeri, aki nem kifejezetten jártas a zenetörténetben. Ám Lisztet vétek lenne pusztán e két attribútum alapján beskatulyázni.
Klasszikus ajánló

Neves baszk zeneszerző működik közre az Eötvös Péter Alapítvány mesterkurzusában

Ramon Lazkano a kurzus során tanítja a fiatal karmestereket és zeneszerzőket, emellett beszélgetést hallhat vele a közönség, a zárókoncerten pedig műveit is játszani fogják.
Klasszikus ajánló

Magyar Kincsek – Folytatódik a Concerto Budapest zenei kaleidoszkópja

A felfedezés és újrafelfedezés, az értékek megtalálása központi motívuma a Concerto Budapest Magyar Kincsek-programjainak, melyeknek a közönség az idei évadban is koncertsorozat keretein belül lehet részese a Zeneakadémián.
Klasszikus hír

Jövőre is a kamarazene gyöngyszemeivel vár az Anima Musicae

Meghirdette 2023/24-es évadát a „zene lelkéről” elnevezett Anima Musicae Kamarazenekar: a szeptember 25-i sajtótájékoztatón bemutatták az évad kiemelt koncertjeit, külföldi vendégszerepléseket.