Klasszikus

Ravel agyi betegsége formálta ilyenre a Bolérót

2017.12.28. 15:22
Ajánlom
Ravel egy súlyos lefolyású agyi betegségben szenvedett, amely a Boléróra és más kései műveire is rányomta a bélyegét. Egy kutatás szerint a károsodott bal agyféltekéje helyett a jobb oldali erősebb működése figyelhető meg ezekben az alkotásokban.
Ravel Malagábam 1928-ban

Ravel Malagábam 1928-ban (Fotó/Forrás: Wikimedia)

Ötvenkét éves volt, amikor a demencia egyik, máig azonosítatlan változata jelent meg Maurice Ravelnél. Egy ízben elveszítette, hogy hol tartanak a hegedű-zongora szonátájában, majd egyre több tévesztés jelent meg a kézírásában. Fokozatosan elvesztette a beszédhez, az íráshoz, a partitúraolvasáshoz és a zongorázáshoz való képességét. 1932-ben írta utolsó kompozícióit, 1933 után pedig nem állt pódiumra karmesterként sem. 1937-es halálát egy sikertelen agyműtét előzte meg.

A neurológusok azóta sem tudták meghatározni, pontosan milyen elváltozás okozta Ravel halálát. Korábban a Alzheimer-kórt valószínűsítették, de François Boller párizsi orvos szerint ez nem jöhet szóba, mivel a zeneszerző éntudatát és szociális készségeit is megőrizte.

Ravel valószínűleg két elváltozástól szenvedett, állítja Boller. Először, elsődleges afáziától, amely az agy beszédközpontját teszi tönkre. A másik a corticobasalis degeneráció (CBD), amely a páciens megfelelő mozgáskoordinációját teszi lehetetlenné. A neurológus szerint ezek a kondíciók „bezárták Ravelt a testébe”.

Nem veszítette el a képességét, hogy zenét írjon, viszont nem tudta kifejezni a gondolatait.

A zeneszerző által elvesztett funkciókért – különösen a beszéd képességéért – a bal agyfélteke felelős, miközben a zenei készségeket (a hangmagasság, a dallam, a harmónia és a ritmus) az agy mindkét féltekéje végzi. Boller és kollégái kutatásában tehát adódott a kérdés, hogy rányomta-e a bélyegét Ravel kompozícióira a bal agyfélteke gyengülése.

A kutatók a Bolérót és a Balkezes zongoraversenyt vizsgálták meg. (Noha ezekben az utolsó években keletkezett a G-dúr zongoraversenyen, és a Don Quichotte à Dulcinée-dalciklus is.) A Boléro kettő (egy egybefüggő fő- és melléktémát) tartalmaz, amely huszonötféle hangszerelésben szólal meg. Ravel így írta le a művet: „zenekari anyag zene nélkül”. A zongoraverseny szintén különbözik a zeneszerző többi alkotásától, amennyiben rövidebb frázisokat tartalmaz. Megjegyzendő, hogy ebben az időszakban Ravel gyakran elfelejtette a saját műveit is – az első pár ütemtől eltekintve. Boller úgy véli, hogy a zenei alapanyag szűkítése nem pusztán Ravel klasszicizáló törekvéséből fakad, hanem az agyi betegségnek is következménye. (Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a szintén 1932-ben keletkezett G-dúr concerto középső tétele egy fantasztikusan hosszú és gyönyörűen ívelő dallamból építkezik.)

Ez a big band kicsit átgyúrja Ravel Boleróját

Kapcsolódó

Ez a big band kicsit átgyúrja Ravel Boleróját

Az Orchestre de Paris zenészei big bandet alakítottak a zenekaron belül, és ilyeneket játszanak. Hallgassák csak!

Ennek ellenére nem tudjuk pontosan, mi szabta ilyenre a Bolérót és a Balkezes zongoraversenyt. „A Boléro különös helyet foglal el Ravel életművében” – mondta Deborah Mawler zenekutató. Nehéz ugyanis elkülöníteni a zeneszerző stílusváltását és az agyi működést, ami kiválthatta ezt. Ravel ezekben az időszakokban különösen érdeklődött a zenei mechanika és a repetició iránt, amelynek a Boléro az egyik ékes bizonyítéka. (via Nature.com)

A különc manó, aki imádta az öltönyöket és az izgalmas zenét

Kapcsolódó

A különc manó, aki imádta az öltönyöket és az izgalmas zenét

Nyolcvan éve hunyt el Maurice Ravel, a francia zene zsenije, akinek zenéje folyton változó és megújuló időkapszula egy olyan világból, amely feltalálta a repülőgépet, bevonult egy világháborúba, felfedezte az egzotikus keletet és a parázsló szexualitást.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ingyenesen nézheti Andrew Lloyd Webber musicaljeit a YouTube-on

Bár a szolgáltatás ingyenes lesz, a nézőket arra bátorítják, hogy adakozzanak egy-egy alapítványnak a koronavírus-járvány közepette, amikor a színházak bezártak.
Klasszikus

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Könyv

Az orvos, aki naplót vezetett Auschwitzban

Eddy de Wind műve különbözik minden más, a holokausztról és a haláltáborokról szóló beszámolótól, a zsidó orvos feljegyzései ugyanis nem visszaemlékezések, hanem a helyszínen született naplóbejegyzések. A szerző fia arról is mesélt, szülei története hogyan hatott az egész családra.
Színház

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Az életrajzi mű a Corvina Kiadónál készül, szerzője, az Örkény Színház többkötetes íróként is számon tartott művésze régóta jól ismeri Molnár Piroskát, így bizalmasan tud vele beszélgetni a szakmáról és életéről.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Hangszertár

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Klasszikus koronavírus

Autókból zenélnek a MÁV Szimfonikusok

Zenészek vezetik a naponta útnak muzsikáló indított autókat.