Klasszikus

Ravel agyi betegsége formálta ilyenre a Bolérót

2017.12.28. 15:22
Ajánlom
Ravel egy súlyos lefolyású agyi betegségben szenvedett, amely a Boléróra és más kései műveire is rányomta a bélyegét. Egy kutatás szerint a károsodott bal agyféltekéje helyett a jobb oldali erősebb működése figyelhető meg ezekben az alkotásokban.
Ravel Malagábam 1928-ban

Ravel Malagábam 1928-ban (Fotó/Forrás: Wikimedia)

Ötvenkét éves volt, amikor a demencia egyik, máig azonosítatlan változata jelent meg Maurice Ravelnél. Egy ízben elveszítette, hogy hol tartanak a hegedű-zongora szonátájában, majd egyre több tévesztés jelent meg a kézírásában. Fokozatosan elvesztette a beszédhez, az íráshoz, a partitúraolvasáshoz és a zongorázáshoz való képességét. 1932-ben írta utolsó kompozícióit, 1933 után pedig nem állt pódiumra karmesterként sem. 1937-es halálát egy sikertelen agyműtét előzte meg.

A neurológusok azóta sem tudták meghatározni, pontosan milyen elváltozás okozta Ravel halálát. Korábban a Alzheimer-kórt valószínűsítették, de François Boller párizsi orvos szerint ez nem jöhet szóba, mivel a zeneszerző éntudatát és szociális készségeit is megőrizte.

Ravel valószínűleg két elváltozástól szenvedett, állítja Boller. Először, elsődleges afáziától, amely az agy beszédközpontját teszi tönkre. A másik a corticobasalis degeneráció (CBD), amely a páciens megfelelő mozgáskoordinációját teszi lehetetlenné. A neurológus szerint ezek a kondíciók „bezárták Ravelt a testébe”.

Nem veszítette el a képességét, hogy zenét írjon, viszont nem tudta kifejezni a gondolatait.

A zeneszerző által elvesztett funkciókért – különösen a beszéd képességéért – a bal agyfélteke felelős, miközben a zenei készségeket (a hangmagasság, a dallam, a harmónia és a ritmus) az agy mindkét féltekéje végzi. Boller és kollégái kutatásában tehát adódott a kérdés, hogy rányomta-e a bélyegét Ravel kompozícióira a bal agyfélteke gyengülése.

A kutatók a Bolérót és a Balkezes zongoraversenyt vizsgálták meg. (Noha ezekben az utolsó években keletkezett a G-dúr zongoraversenyen, és a Don Quichotte à Dulcinée-dalciklus is.) A Boléro kettő (egy egybefüggő fő- és melléktémát) tartalmaz, amely huszonötféle hangszerelésben szólal meg. Ravel így írta le a művet: „zenekari anyag zene nélkül”. A zongoraverseny szintén különbözik a zeneszerző többi alkotásától, amennyiben rövidebb frázisokat tartalmaz. Megjegyzendő, hogy ebben az időszakban Ravel gyakran elfelejtette a saját műveit is – az első pár ütemtől eltekintve. Boller úgy véli, hogy a zenei alapanyag szűkítése nem pusztán Ravel klasszicizáló törekvéséből fakad, hanem az agyi betegségnek is következménye. (Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a szintén 1932-ben keletkezett G-dúr concerto középső tétele egy fantasztikusan hosszú és gyönyörűen ívelő dallamból építkezik.)

Ez a big band kicsit átgyúrja Ravel Boleróját

Kapcsolódó

Ez a big band kicsit átgyúrja Ravel Boleróját

Az Orchestre de Paris zenészei big bandet alakítottak a zenekaron belül, és ilyeneket játszanak. Hallgassák csak!

Ennek ellenére nem tudjuk pontosan, mi szabta ilyenre a Bolérót és a Balkezes zongoraversenyt. „A Boléro különös helyet foglal el Ravel életművében” – mondta Deborah Mawler zenekutató. Nehéz ugyanis elkülöníteni a zeneszerző stílusváltását és az agyi működést, ami kiválthatta ezt. Ravel ezekben az időszakokban különösen érdeklődött a zenei mechanika és a repetició iránt, amelynek a Boléro az egyik ékes bizonyítéka. (via Nature.com)

A különc manó, aki imádta az öltönyöket és az izgalmas zenét

Kapcsolódó

A különc manó, aki imádta az öltönyöket és az izgalmas zenét

Nyolcvan éve hunyt el Maurice Ravel, a francia zene zsenije, akinek zenéje folyton változó és megújuló időkapszula egy olyan világból, amely feltalálta a repülőgépet, bevonult egy világháborúba, felfedezte az egzotikus keletet és a parázsló szexualitást.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Plusz

Új remény – Művészek a rákkal küzdő magyar kajakosért

A Fidelio kezdeményezésére művészek is segítik Tóth Róbert ifjúsági Európa- és többszörös magyar bajnok kajakos gyógykezelését. Már felajánlotta segítségét Miklósa Erika, Polyák Lilla, Náray Erika és Józan László. A Fidelio örömmel fogadja a további művész támogatókat!
Klasszikus

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus molnár levente

Megjelent Molnár Levente első szólóalbuma

A Liszt-díjas bariton több mint 70 perces, 13 áriát és egy duettet tartalmazó nagylemeze a Nagyok, melankolikusok, vidámak, hősök címet viseli.
Klasszikus kritika

A Fesztiválzenekar két tagja eljárt egy tüzes tangót, aztán lecsapott Stravinsky

Két pár táncos láb a hegedűszólamból, közös éneklés, és egy olyan Tavaszi áldozat, hogy a fal adta a másikat. Ezzel töltötte meg háromszor a Müpát a Fesztiválzenekar.
Klasszikus ajánló

Hogy lesz egy párkapcsolati drámából krimi?

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása február 23-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Kálid Artúrral, Szigetvári Dáviddal, Tóth Endrével és Zsuráfszky Zoltánnal.
Klasszikus interjú

Bencze Máté: "Sikerült olyan átütő erővel játszanom, hogy ez a közönségnek is átjöjjön"

Virtuózok közönségdíjas, Eurovision Young Musicians döntős, és múlt hétvégén a szerbiai FEMUS 2019 nemzetközi fúvósverseny minden elérhető díját is besöpörte. Európa egyik legmagasabb klasszikus zenészével, a 203 centis, 18 éves hajdúböszörményi szaxofonossal, Bencze Mátéval beszélgettünk.
Klasszikus hírek

José Cura a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek állandó vendégművésze lesz

A jövő évadtól induló együttműködés részeként november 13-án Verdi Requiemjét vezényli a Müpában az argentin művész.