Klasszikus

Redukció

2005.06.07. 00:00
Ajánlom
Üzleti szempontból indokolható, hogy Haydnt rávette a kiadója: járuljon hozzá, hogy londoni szimfóniáinak kamarazenei átiratai megjelenhessenek. Haydn nem tarthatta ezt annyira nagy zenei ötletnek, hisz akkor feltehetőleg maga készítette volna el az átiratokat - de mégiscsak indokolható volt, hogy a jogdíjakból nagyobb bevételhez juthasson ő is.

Ám hogy is lett volna zenei szempontból alátámasztható az ötlet? A Londoni szimfóniák egyik újítása épp a hangszerelés. A szimfonikus nagyzenekar adta lehetőségekben tobzódik a zeneszerző; jellemző, hogy mind a tizenkét műben szerepel például üstdob.

Milyen az, amikor Haydn maga készít átiratot? Elég az eredetileg lyra organizzatára írott, fuvola-oboaversenyként is játszott G-dúr versenymű lassú tételére gondolnunk, mely a Katona-szimfóniában ismerősen köszön vissza. Más. Haydn redukál, de nemcsak apparátusban: még terjedelemben is. Elmarad a kóda, mely a (címhez kapcsolódó) trombitaszóló nélkül értelmezhetetlen, elmaradnak a fortissimókat előkészítő, lépkedő basszusok, kevesebb az ismétlés – így az egész tétel légköre idillikus, kimarad belőle (de nem hiányzik) a könnyed és a pompás variációk szimfóniából ismert szembeállítása.

Mozart is hasonlóan használ egy-egy tételt: közismert a Figaro első felvonását záró C-dúr ária többszöri „újrahasznosítása”, nem csak – „posztmodern gesztusként” – a Don Giovanniban, hanem Német táncként is (K 609). Mozartnak eszébe sem jut, hogy a teljes áriát előadassa, holott a Német táncok előadói apparátusa nem is olyan kicsiny. Vagy ott a tizenhárom hangszerre írt K361-es Szerenád (Gran partita) variációs tétele, mely a C-dúr fuvolanégyesben (K 285b) is felbukkan – épp úgy (kissé meg is variálva, a hangnemet is megváltoztatva), ahogy a mű és az apparátus megkívánja.

Salomon bezzeg a teljes művet akarja visszaadni, ha kell, ha nem. Ahol Haydn épp hangszerelési trükkből, tréfából ismétel többször egy-egy fázist (pl. a 93-as szimfónia 2. tételének végén, ahol a kontrafagott szándékosan „belerondít”), azt se „húzza meg”, hanem mint mikor megakad a tű, hallhatjuk a motívumot újra meg újra ugyanabban a hangszerelésben. A mű menüettjében a trombitaszóló harsogását időnként a brácsa és a fuvola próbálja visszaadni. Higgyék el: nem ugyanaz... Salomon tehát nem átír, hanem redukálva imitál – és ez már abban a korban is tévedés. A szolgai másolásba egy-egy érthetetlen átírás mégis becsúszik; nehezen indokolható például, hogy a c-moll szimfónia menüettjének triójában nem a cselló szólózik, mint az eredetiben, hanem az amúgy is „túlterhelt” prím. Salomon itt talán abból indult ki, hogy egy családi vonósnégyesben inkább akad elfogadható hegedűs, mint csellista.

Az apparátus: vonósnégyes, fortepianó, fuvola. Miért épp ez? Mert viszonylag könnyen elérhető, ha nem is olyan egyszerűen, mint manapság a hordozható CD-játszó, de mondjuk mint az 5+1 csatornás rendszer. A fuvolánál pl. sokkal izgalmasabb lenne, ha a fúvós színt fagott, de legalább oboa szolgáltatná – de kinek van otthon fagottistája? Fuvolázni viszont jobb helyeken mindig tudott valaki a XVIII. század végi Ángliában. Tehát tényleg ne hagszerelési leleményt keressünk ezekben az átiratokban.

Mindezek ellenére az Ensemble Florilegium június 5-i koncertjének voltak szép mozzanatai. Az együttes alapja egy igen jó vonósnégyes, különösen Kati Debretzeni (hegedű) és Jennifer Morsches (cselló) kitűnő kamaramuzsikus, de a brácsásra (Katherine McGillivray) sem panaszkodhatunk. A fortepianóból (James Johnstone) alig hallottunk valamit, pedig talán e hangszer lenne képes leginkább visszaadni a nagyzenekari hangzást. Nem tudom, szükségszerű-e, hogy egy fortepiano hamis legyen, vagy érdemes lett volna küzdeni egy kicsit a koncert előtt – a vonósok bélhúrjai miatt úgyis bőven hallhattunk hangolást. Ashley Solomon fuvolajátéka leginkább semmilyennek nevezhető – igazán nem értem, miért ő kapta a koncert végén a virágot, ez sem zeneileg, sem esztétikailag, sem az etikett szempontjából nem volt indokolható – ő sem értette.

Három szám (két Mozart-ária és egy Haydn-miserészlet) erejéig megismerhettük az énekest, Elizabeth Cragget is, akinek valahogy sehogy sem akart kiugrani a gombóc a torkából. Leginkább az agyonjátszott, itt az Óra-szimfónia ráadásaként (!) elhangzó Händel-ária alapján érthettük meg, miért is kellett őt felléptetni; a három szimfónia-átirat magában is elég terjedelmes műsort adott volna.

Haydn zenéje ezzel együtt Haydn zenéje, és az előadásnak helyenként sikerült eszembe juttania legalább azt, milyen remekek lehetnének ezek a művek, ha rendesen hallhatnánk őket. Azt hiszem, e mondatomnak végre Salomon is örülne, ha élne.

(2005. június 5. MTA Kongresszusi Terem; Az Ensemble Florilegium koncertje; „Londoni szimfóniák J. P. Salomon korabeli átiratában”; Haydn: D-dúr szimfónia, No. 93; Kis orgonamise – Benedictus; c-moll szimfónia, No. 95; Mozart: Conservati fedele – koncertária, K 23; Haydn: „Quando la rosa” – ária; D-dúr „Az óra” szimfónia, No. 101; Az együttes tagjai: Ashley Solomon (fuvola), Kati Debretzeni, Sarah Moffatt (hegedű), Katherine McGillivray (brácsa), Jennifer Morsches (cselló), James Johnstone (fortepianó); km.: Elizabeth Cragg (ének))

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

10+1 magyar jazzlemez, amit hallanod kell idén

Összeszedtük az elmúlt hónapok legfontosabb megjelenéseit a magyar jazzben: Lukács Miklós, a Subtones, Dés András, a Modern Art Orchestra és Juhász Gábor, valamint egy külföldi csapat tisztelgése Bartók előtt – a Fidelio válogatásában.
Színház

Trokán Péter Székesfehérvárra szerződött - Évadnyitót tartott a Vörösmarty Színház

Az Ember tragédiája 2-vel kezdődik az új évad a Vörösmarty Színházban, ezt követően azonban bőven lesz alkalma az önfeledt szórakozásra a nézőknek a Boeing, Boeing, leszállás Párizsban című bohózat, a Mágnás Miska, vagy a Koccanás megtekintésével.
Zenés színház

Parkfoglaló gála Jonas Kaufmannal

Az Eiffel Műhelyház körüli hatalmas park ad otthont annak a nagyszabású gálaműsornak, amelyen az Opera művészei és napjaink legnépszerűbb tenorja, Jonas Kaufmann lépnek a közönség elé augusztus 19-én.
Zenés színház

„Ez az a szívdobbanás, ami bennünk is él”

Az idei gálán két testvér, két virtuóz zenész, a Jávorkai Brothers is lenyűgöző produkciókkal várja majd az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. Jávorkai Sándor és Jávorkai Ádám - egy hegedűművész és egy gordonkaművész –-, akik számos más díj mellett 2009-ben Ausztriában az Év Művészei címet is elnyerték – a Budavári Palotakoncertek kapcsán az általuk megszólaltatott különleges hangszerek történetei mellett többek között az operettel kapcsolatos gondolataikat is megosztották velünk.
Színház

Augusztus 23-ig lehet szavazni a Kaszás Attila-díj jelöltjeire

Az idei három jelölt: Csankó Zoltán (Győri Nemzeti Színház), Földes Tamás (Budapesti Operettszínház) és Vlahovics Edit (szombathelyi Weöres Sándor Színház). A szavazatok a díj megújult honlapján adhatók le augusztus 23-án éjfélig.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Különleges koncertpárral indítja új évadát a Zeneakadémia

A Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közös hangversenyén a Kossuth-díjas Balázs János szólójával hallható Rahmanyinov összes zongoraversenye és a virtuóz Paganini-variációk augusztus 18-án és 19-én a Nagyteremben. A vendégkarmester a kanadai Charles Olivieri-Munroe lesz.
Klasszikus ajánló

Fesztivál egy nappali szobában – Kezdődik az Altalena Zenei Fesztivál

Szerdától hamisítatlan szalonhangulattal és a klasszikus zenei élet legkiválóbb előadóival várja közönségét az Altalena Zenei Fesztivál. A kamarazenéé és a szólóhangszereké a főszerep, de a programban néptáncos-népzenés est és zenés beszélgetések is helyet kapnak.
Klasszikus gyász

Elhunyt Leon Fleisher, az évtizedeken át csak bal kezével játszó amerikai zongorista

Elhunyt 92 éves korában Leon Fleisher világhírű amerikai zongorista, aki egy betegség miatt évtizedeken át csupán bal kézzel játszott. A zenész rákbetegségben halt meg vasárnap - írja a bbc.com.
Klasszikus ajánló

Megvan az idei Kaposfest teljes programja

Augusztus 16–19. között megújult arculattal érkezik a 11. Kaposfest – Nemzetközi Zenei és Művészeti Fesztivál Várdai István és Baráti Kristóf művészeti vezetésével. Az idei esemény időtartamában ugyan rövidebb, de annál színesebb lesz.
Klasszikus portré

Kortársai zenészként és orgonaszakértőként ismerték

Bárki viheti annyira mint ő, ha kitartóan gyakorol - vélekedett minden idők egyik legnagyobb zenei lángelméje. 1750. július 28-án halt meg Johann Sebastian Bach, aki más jelölt hiányában kapta csak meg a Tamás-templombeli állást.