Klasszikus

Regényes szócső

2008.04.13. 00:00
Ajánlom
Az öregebbek még emlékezhetnek Pernye András zenetörténeti előadásainak állandó nyitó mondatára: Bartók előtt két magyar zeneszerző volt, Liszt Ferenc és Bakfark Bálint. Ideje volt hát, hogy Fajth Tibor romantikus ábrázolása után újabb regény szülessék Bakfark életéről.

Gyárfás Endre Bakfark, Európa lantosa című regényének kiindulópontja a nagy lantost ért sérelem. Báthori István (1533-1586), az új erdélyi fejedelem azt tervezi, hogy visszaveszi az adománybirtokot, melyet Bakfark az előző uralkodótól, János Zsigmondtól kapott politikai szolgálataiért: „Kósza hírek terjednek az udvarban afelől, hogy nagyságod nem óhajtja elődjének minden döntését megerősíteni”. Bakfark ekkor levélben fordul a nagyúrhoz, és ez a levél alkotja a nem túl terjedelmes, e téren kimondottan olvasóbarát regény alapját. Szerencsés kézzel megválasztott műfaj, hiszen most a regény főhősének, Bakfarknak mindenféle regényírói tüsténkedés vagy trükközés nélkül, mintegy természetes lehetősége nyílik, hogy közvetlenül elmondja a „maga mentségét”, vagyis voltaképpen az életét. A sok kellemes és komoly anyagismeretről árulkodó, erős hangulatfestő elemmel megtűzdelt részlet, ügyesen szcenírozott jelenet, a finoman archaizáló, de sosem múzeumian avítt nyelvhasználat ellenére mégis azt gondolhatjuk, hogy ez a remekül kiválasztott én-elbeszélő voltaképpen a sokkal később élt szerző szócsöve. Ez akkor világlik ki legélesebben, amikor a regény meritumára, végső soron megírásának indítékára kerül sor. Sajnos ez már a második lapon bekövetkezik, mégpedig Bakfark egyik önreflexiójában. „Miért ragaszkodom e nemesi birtokhoz, kérdené nagyuram, hiszen lantjátékommal több aranyat gyűjthetek ládámba, mint amennyit földemtől egy-egy aszályos esztendőben remélhetek. (…) Családomat sem sújtotta ínség, nevem hallatán a leghatalmasabbak bólintottak elismerően, és kérésemet parancsként adták tovább teljesítés végett a szolgáknak.
A szolgáknak (kiemelés az eredetiben), akik között…
Igen, ki kell végre mondanom, nagyságod éppúgy tudja, mint én, és mint a legutolsó ajtónálló, hogy magam is csak egyike voltam a szolgáknak.”

Ezt nehezményezi Bakfark, de még inkább maga a szerző. Ezzel Gyárfás voltaképp valamiféle művészetszociológiai anakronizmussal él. Hiszen jól tudjuk, hogy a művész önnön függetlenségéért vívott szabadságharca – és maradjunk most a zene keretei között – nagyjából Mozart bécsi letelepedésével kezdődik az 1780-as években, hogy aztán még Beethoven működésében és életkörülményeiben se érje el a romantikában aztán már teljesen természetes módon bekövetkező győzelmét. Nem, a valóságos, a történeti Bakfarknak még eszébe sem juthatott, hogy bármiféle szabadságért síkra szálljon, legkevésbé a művészi függetlenség zászlaja alatt. Hiszen az egész, történetileg meglehetősen hiteles regényből, a zeneszerző élettörténetéből éppenséggel az ellenkezője derül ki, mégpedig az, hogy a 16. században egy alkotó csakis valamely nagyúr vagy mecénás védernyője alatt teljesíthette ki a maga művészetét. Jól tudja ezt maga Bakfark is, aki egy ponton számítónak nevezi magát, és itt az alak ellentétbe kerül megalkotója kissé ideologikus elvárásaival. Hogy a művészet szabadságharca mennyire fontos volt Gyárfásnak, azt a regény utolsó mondata is alátámasztja, amikor a nagy lantos fiai jövőjét vizionálja: „Ifjabb Bakfark Bálin a talján polgárok között, Bakfark János idehaza érje el, amit én akartam elérni, és éljen úgy, ahogy én szerettem volna élni.

Szabadon (kiemelés az eredetiben).”

Két fiúi sors, két életlehetőség, az egyik Európa, a másik a szűkebb értelemben felfogott hazája, Magyarország szolgálatában – ez mindenekelőtt a jelenkori szerző, nem a reneszánsz Bakfark alternatívája. Mindamellett a sugalmazás szerint nem kibékíthetetlen az ellentét: az EU-kompatibilitás összefér a hazafisággal. Talán ez Gyárfás kellemesen ismeretterjesztő, lendületesen megírt regényének végső, nem is ellenszenves üzenete.

(Gyárfás Endre: Bakfark, Európa lantosa - Rózsavölgyi és Társa 2008; 1990 Ft)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Huszadik alkalommal rendezik meg a Crescendo Nyári Akadémiát

Július 21-én kezdődik a 20. Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál, melyre rekordszámú hallgató jelentkezett, hogy a mesterkurzus és fellépéseik által fejlődhessenek, és közösen ünnepelhessék a jubileumi eseménysorozatot.
Zenés színház

Lehár Ferenc világhírű művei csendülnek fel a Komáromi Erődben

A Budapesti Operettszínház a legendás komáromi zeneszerző életművéből nyújt nagyívű válogatást július 27-én, a gálakoncertet Homonnay Zsolt rendezésében láthatja a közönség.
Színház

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz. 
Klasszikus

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.
Klasszikus

Neves régizenei együttessel készített lemezt Daragó Zoltán

A fiatal kontratenor Bach-áriákat felvonultató lemeze Christophe Rousset vezényletével és a Les Talens Lyriques közreműködésével szeptemberben jelenik meg az Aparté Kiadónál.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.
Klasszikus hír

Neves régizenei együttessel készített lemezt Daragó Zoltán

A fiatal kontratenor Bach-áriákat felvonultató lemeze Christophe Rousset vezényletével és a Les Talens Lyriques közreműködésével szeptemberben jelenik meg az Aparté Kiadónál.
Klasszikus hír

Huszadik alkalommal rendezik meg a Crescendo Nyári Akadémiát

Július 21-én kezdődik a 20. Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál, melyre rekordszámú hallgató jelentkezett, hogy a mesterkurzus és fellépéseik által fejlődhessenek, és közösen ünnepelhessék a jubileumi eseménysorozatot.
Klasszikus ajánló

Európai és argentin tánczenék találkozása – Pápán lép fel a Pannon Ifjúsági Zenekar

Július utolsó előtti vasárnapján különleges zenei programra várja a hallgatóságot a Pannon Ifjúsági Zenekar Pápán, a lenyűgöző Esterházy-kastély udvarán: az elmúlt évszázadok dél-amerikai és európai zenéje ad egymásnak randevút az együttes tolmácsolásában.
Klasszikus kritika

Világrengető dallamok – az elmúlt száz évből származó zenéket játszottak a Berlini Konzerthausban

A modern kor mesterművei – ezzel a címmel hirdette évadzáró koncertjét a Berlini Konzerthaus Zenekara. Az együttes idén nagy hangsúlyt fektetett a 20-21. századi alkotásokra, már a szezon elején is hangversenyt szenteltek a témának.