A zenepalota felújítása nem izolált projekt, hanem más beruházásokkal együtt a kormány nagyobb ívű kulturális stratégiájába illeszkedik - mondta a rendezvényen az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán kiemelte az összefogást, amely a történelmi épület tízéves felújítási projektjében megmutatkozott, méltatva elődje, a szocialista Hiller István érdemeit is. A múlt iránti tisztelet együtt érvényesült azzal az igénnyel, hogy a legmodernebb, világszínvonalú technikával szereljék fel a Zeneakadémiát - tette hozzá. A projekt teljes, 13,2 milliárd forintos költségéből egyébként 11,8 milliárd forintot fedezett az EU-támogatás az Európai Regionális Fejlesztési Alapon keresztül a Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) keretében.

Mint a tárcavezető hangsúlyozta, a kormány célja, hogy Budapest a zene világvárosa legyen. Ehhez az elképzeléshez illeszkedik a megújult a Pesti Vigadó, az Erkel Színház, a Mátyás-templom és a Budapest Music Center átadása is, mindezeknek köszönhetően ugyanis esténként csakhamar 8000 ember hallgathat egyszerre hangversenyt Budapesten. Mivel, ahogyan a miniszter fogalmazott, a világszínvonalú épületeket világszínvonalú programokkal kell megtölteni, Batta Andrást, a Zeneakadémia jelenlegi rektorát az egységes komolyzenei koncepció kialakításáért és végrehajtásának koordinálásáért felelős kormánybiztosnak nevezték ki. Balog Zoltán kitért arra, hogy az egységes fővárosi kulturális stratégia megalkotására létrejött nemrég a Fesztivál Tanács is, amelyben minden jelentős budapesti kulturális intézmény vezetője helyet kapott. A legfontosabb fővárosi programsorozatokra, a Budapesti Tavaszi és Őszi Fesztiválra évi csaknem 2 milliárd forint támogatást ad majd az állam.

Mint elhangzott, rövidesen megnyílik a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ, a megújult Várkert Bazár, megkezdi működését a Design Terminál Nemzeti Kreatívipari Központ, és jól halad a városligeti Múzeumi Negyed tervezése is. Emellett a 2014-es Holokauszt-emlékév kulturális jelentőségét is kiemelten kezeli majd a kormányzat - jelentette be Balog Zoltán.

Nemcsak az infrastruktúra, hanem az oktatás szelleme is megújul a Zeneakadémián - az egyetemen és a hozzá kapcsolódó koncertközpontban -, mert bár őrzik a nagy elődöktől örökölt tradíciót, ma biztosan másképp kell oktatni, mint Liszt korában - hangoztatta Batta András rektor, kormánybiztos. Iskolateremtő projekt jutott el a befejezéséhez - fűzte hozzá, visszatekintve az intézmény múltjára az alapítástól a felújítással kapcsolatos tervpályázat meghirdetéséig és a rekonstrukcióig. Az előző és a mostani kormány, de a civil szféra is odaadóan támogatta a Zeneakadémia ügyét - hangsúlyozta Batta, aki azt is bejelentette, hogy az egyetem a következő szemeszter indulásakor, januárban költözik a Liszt Ferenc téri tantermekbe. A "száműzetés éveit" ugyan valamelyest megsínylette az oktatás, de 2011 októbere után, amikor megnyílt a Wesselényi utcai épület, kiegyensúlyozott helyzetbe került az egyetem.

Csonka András, a koncertközpont kulturális igazgatója a hangversenyévadról beszámolva kifejtette: a szerkesztés alapelve az volt, hogy a műsor megmutassa a közönségnek a kortársakat, a Zeneakadémia jelenlegi világhírű mestereit és a majdan hírnévre érdemes tanítványaikat. Megemlítette a Kelemen Kvartettet, amelyet két elismert szólista és tanár, Kokas Katalin és Kelemen Barnabás, valamint két - több mint ígéretes - növendék, Kokas Dóra és Homoki Gábor alkot. "Éles helyzetben kezdi meg működését a koncertközpont, mert a felújítások, építkezések nyomán Budapesten rövidesen kétszer annyi helyre ülhet le egy este a zenehallgató, mint egy évvel ezelőtt. Meg kellett találnunk a saját arculatunkat, így a kifinomult akusztikájú nagyteremben például a hangversenykínálatból hiányzó kamarazene kap főszerepet" - mondta. A mesterekre és növendékeikre koncentráló szerkesztésmód e téren is érvényesül: pódiumra lépnek a zongora szak tanárai, például Dráfi Kálmán, Farkas Gábor és hallgatóik, a különleges tehetségek osztályába járók közül pedig már a nyitókoncerten hallható lesz például a tizenöt éves csellista, Devich Gergely játéka.

A Magyar Állami Operaházzal együttműködésben Mozart-műveket állítanak színpadra az évad második felében a Solti György nevét viselő kisteremben, ahol kamaraoperákat adnak majd elő. Ugyanakkor saját produkciókkal is készülnek: december 6-án Marton Éva művészeti vezetésével, Almási-Tóth András rendezésében kerül majd színre A varázsfuvola, amelynek librettóját Varró Dániel fordítja újra.

A vokális kamaraművek, elsősorban a dalirodalom is jelentős hangsúlyt kap a nagyteremben Németh Judit vagy épp Rost Andrea estje révén, és a Kodály által megalapozott magyar kóruskultúra is pódiumhoz jut. A jazzkoncerteket nemcsak a kiváló tanárok, például Binder Károly, hanem a sztárvendégek, Brad Meldau vagy Chick Corea neve is fémjelzi. Neves népzenei előadók fellépései is szerepelnek a műsortervben - Sebestyén Mártától Berecz Andráson át a Muzsikás együttesig.

A Zeneakadémia rekonstrukciójával kapcsolatos tapasztalatok a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium nagyszabású megújítási programja számára is igen hasznosak - mondta Alekszandr Szokolov, a nagy múltú intézmény rektora. A moszkvai konzervatórium 2016-ban ünnepli fennállásának 150. évfordulóját, és a jubileumig megújul az intézmény mind a négy koncertterme. A budapesti Zeneakadémia ünnepi megnyitójára Budapestre érkezett Alekszandr Szokolov hangsúlyozta: a nagy hangversenyterem rekonstrukcióját mindössze egy év alatt, a 2011-es Nemzetközi Csajkovszkij Zongoraverseny kezdetéig sikerült megvalósítani.

"Emellett van a kisterem, a Rahmanyinov nevét viselő terem, továbbá a Fehér koncertterem, utóbbi felújítását szintén befejeztük. A másik kettőben még folyik a munka, egyszerre végezzük a rekonstrukciót és építkezünk, hogy hangversenytermeink műszakilag-akusztikailag megfeleljenek a 21. század követelményeinek. Ezért olyan fontos számomra, hogy végigjárjam a Liszt Ferenc Zeneakadémiát, töviről-hegyire megismerjem, milyen megoldásokat alkalmaztak budapesti kollégáim. Remélem, hogy sok mindent át is vehetek" - fogalmazott az intézmény rektora, aki kitért arra is, hogy a moszkvai konzervatóriumban 1300 hallgatót, köztük 200 külföldi diákot képeznek. Megemlítette, hogy korábban nagyon szoros volt az együttműködés a Liszt Ferenc Zeneakadémia és a Csajkovszkij Konzervatórium között. Rendszeresek voltak a diákcserék, a legnevesebb professzorok rendszeresen tartottak mesterkurzusokat, a rendszerváltás után azonban - elsősorban pénzügyi okokból - meglazultak a kapcsolatok.

Alekszandr Szokolov elmondta, hogy a moszkvai konzervatóriumnak a világ félszáz zenei intézményével van együttműködési keretszerződése, amelyek alapján konkrét programok valósulhatnak meg, amennyiben biztosítani tudják - szponzorok révén - a pénzügyi fedezetet. "Szeretném, ha a Liszt Ferenc Zeneakadémiával is valamilyen hasonló megoldás születne, és már tettünk is lépéseket ebben az irányban - jegyezte meg. - Mind professzoraink, mind diákjaink számára nagyon hasznos az együttműködés, több kezdeményezés elképzelhető. Pénzügyi lehetőségeink figyelembevételével nem kizárt diákcsoportok fogadása sem" - fűzte hozzá Szokolov, aki szerint ugyanakkor egyszerűbb feleleveníteni a professzorok cseréjét, akik kölcsönösen tarthatnának mesterkurzusokat a két intézményben. "Szeretném meghívni a Liszt Ferenc Zeneakadémiát, hogy vegyen részt azon a nagyszabású fesztiválon is, amelyet a Csajkovszkij Konzervatórium fennállásának 150. évfordulója tiszteletére szervezünk" - jelentette ki.

Christopher Cotton, a londoni Royal Albert Hall vezérigazgatója a tehetséges magyar fiatalok szempontjából fontos projektnek nevezte a Zeneakadémia felújítását. Kijelentette, hogy a magyar tehetségek büszkék lehetnek patinás konzervatóriumukra és azokra a lehetőségekre, amelyeket a felújított koncertterem biztosít majd számukra. A Royal Albert Hall repertoárjáról szólva Cotton elmondta, a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémiához hasonlóan a londoni hangversenyterem célja is az, hogy népszerűsítse, közelebb vigye a zenét a hallgatókhoz, és a tőle telhető legszélesebb választékkal várja az érdeklődőket. A tradíció és a közönség változó ízlése közti egyensúlyról szólva kijelentette: előre tekinteni éppoly fontos, mint hátranézni, hiszen, "ha nem karoljuk fel a ma zenéit, akkor nem hagyunk történelmet a holnap számára".  
A sajtótájékoztatót követően, délután az épület főbejárata előtt felavatják a világhírű karmesternek, Solti Györgynek emléket állító térkompozíciót, Párkányi Raab Péter alkotását. Solti Györgyről nevezik el Edward kenti herceg és Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében a kamaraoperaként szolgáló kistermet is.

Az esti gálakoncerten Kocsis Zoltán vezényletével a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara és Kórusa lép fel, közreműködik Csizmadia Anna, Bogányi Gergely, Kokas Katalin, Kelemen Barnabás, Devich Gergely, a Keller Kvartett, az Új Liszt Ferenc Kamarakórus, Erdei Péter és a Nemzeti Filharmonikus Gyermekkar Thész Gabriella vezetésével.