Klasszikus

Régi zene felsőfokon

2008.06.02. 00:00
Ajánlom
24. alkalommal rendezik meg Sopronban a Régi Zenei Napokat június 23. és 30. között, amely idén is két részből áll majd: a fesztivál koncertjeiből, és egy olyan szakmai továbbképzésből, amely talán a legrangosabb régi zenei műhely az országban.

Igricz György, a Filharmónia Budapest Kht. igazgatója kiemelte, hogy a reneszánsz évében természetes, hogy ebben a rendezvényben is hangsúlyos szerepet kap ez a korszak. Elmondta, hogy a fesztivál vendége lesz a Collegium Musicum 90 angol együttes június 24-én, és az a Simon Standage és Anneke Boeke is, aki már visszatérő vendége a Régi Zenei Napoknak. Szombathelyről egy vonósnégyes érkezik, az Authentic Quartet, akik Nikolaus Zmeskall, a magyar származású zeneszerzőnek, Haydn és Beethoven jó barátjának művét is tolmácsolják majd június 25-én.

Június 26-án lép színpadra René Clemencic, aki a magyar publikum számára talán teljesen ismeretlen késő reneszánsz zenei terméséből válogat majd orgonakoncertjén. Johann Sonnleitner a közönség nagy örömére ismét megszólaltatja Bach Goldberg variációit június 28-án, és szintén ezen a napon ad koncertet a Franciaországból érkező Stradivaria Együttes is. A hagyományt folytatva június 30-án egy jóhangulatú táncesttel zárul majd a rendezvény, ahol a közönség, a résztvevők, a professzorok mind belekóstolhatnak a reneszánsz táncok világába.

A 24. Régi Zenei Napok tetőponja mégis egy olyan opera újkori bemutatója lesz, amit feltehetőleg az 1760-70-es években írtak, de valószínű, hogy színpadra még sohasem állították. Június 27-én mutatják be ugyanis azt a művet, ami szintén Raniero de' Calzabigi szövegkönyvére, az Orfeo ed Euridice címűre készült, de szerzője egyelőre ismeretlen. Vashegyi György a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar karmestere és alapítója elmondta, hogy az interneten akadt rá erre a különleges kéziratra, amikor a nápolyi Teatro San Carlo hagyatékai között kutatott. Gluck Orfeo ed Euridice című, zenetörténeti jelentőségű, az operareform elindítójaként emlegetett művét szerette volna megnézni, amelynek 20 kéziratos változata volt a kottatárban, és éppen azt az egyet töltötte le, ami eltért Gluck híres és ismert művétől.

A mű az akkori nyitányoktól eltérően pianóban, vagyis halkan kezdődik. Ez az 1760-70-es években igen ritka - akkoriban inkább erőteljes fortéval kezdték az operákat, hogy a közönség elfoglalja a helyét -, a nyitány ilyen módon való indítása csak később terjedt el. A zeneszerzőről nem tudunk semmit, csak azt, hogy ugyanazt a librettót használta, mint Gluck, de nem biztos, hogy ismerte a német zeneszerző művét. A kézirat korát sem tudjuk pontosan – emelte ki Vashegyi György, ezt csak a vízjeles vizsgálatok után fog kiderülni. A téma szakértőivel konzultálva azonban kiderült, hogy a zene színvonalától függetlenül – amely nem annyira zseniális, mint Glucké, de nagyon jó zene – lehet, hogy ez a darab át fogja írni a zenetörténetet.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Egyik húzza a másikat – Almási Miklós bejegyzése

Valami titkos versenyfélének tűnhet az a csoporthatás, ahogy a klasszikus zene korszakos alakjai egymás mellett és által jutottak el a csúcsig. Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíró vendégcikke.
Plusz

Szabó T. Anna: „Elkötelezem magam az irodalommal. Mindörökké.”

Egy 1988-ból származó naplórészletet osztott meg néhány nappal ezelőtt közösségi oldalán Szabó T. Anna költő.
Plusz

Hátborzongatóan szép történet áll Bereményi Géza legnépszerűbb dalszövege mögött

A Kossuth-díjas művészt egy rádióműsorban kérdezték halhatatlanságról és a Nagy utazás című számáról, válaszul azonban az egyik legkedveltebb Cseh Tamás-dal, a Csönded vagyok keletkezésének történetét osztotta meg, amelynek versszakaiban valójában párbeszédet folytat egy elhunyt fiúval.
Plusz

Cate Blanchett Virág Emesétől tanult zongorázni a Tár című filmhez

A színésznő egy fiktív női karmestert alakít a Todd Field által rendezett életrajzi filmben. A figura életre keltéséhez karmesteri és zongoratanulmányokat is folytatott, ez utóbbit Virág Emese segítségével.
Zenés színház

Nézze vissza Mundruczó Kornél müncheni Lohengrin-rendezését!

December 3-án mutatta be a Bajor Állami Opera Wagner Lohengrinjét Mundruczó Kornél rendezésében. Az előadást a színház saját streamingfelülete és a BR-Klassik is közvetítette, ahol vissza is nézhető a produkció.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Az intuíció vezet” – Beszélgetés Tabajdi Ádám orgonaművésszel

Tabajdi Ádám az orgonistavilág sokoldalú alakja. Kívül-belül ismeri a hangszert és irodalmát, gyakornok volt a párizsi Notre-Dame-ban, számos rangos, nemzetközi versenyen szerepelt már sikerrel és előkészületben van egy átiratának kottás kiadása. Az MVM Zrt. jóvoltából Junior Prima Díjjal kitüntetett művész azt is elárulta, mit gondol a versenyekről, és milyen orgonát választana magának.
Klasszikus videó

Három nyelven csendül fel a Csendes éj a Danubia Zenekar és a Máltai Szimfónia videójában

Hátrányos helyzetű gyerekekkel rögzítették a Csendes éj című klasszikus karácsonyi dalt, amely lovári, angol és magyar nyelven csendül fel Lakatos Mónika, Nótár Mary és Takács Nikolas, valamint a Szent Efrém Férfikar közreműködésével.
Klasszikus hír

Elmarad Nina Stemme áriaestje a Müpában

Az intézmény tájékoztatása alapján a világhírű svéd szoprán lemondta december 7-re tervezett Wagner-estjét, így a koncertre szóló jegyeket az intézmény visszaváltja.
Klasszikus ajánló

Kállai Ernő lesz az Anima Musicae vendége

December 9-én egy újabb zseniális művész, Kállai Ernő foglalja el az Anima Musicae kamarazenekar koncertmesteri székét a Nádor Teremben, ahol szólójátékával is megajándékozza a közönséget.
Klasszikus magazin

Egyik húzza a másikat – Almási Miklós bejegyzése

Valami titkos versenyfélének tűnhet az a csoporthatás, ahogy a klasszikus zene korszakos alakjai egymás mellett és által jutottak el a csúcsig. Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíró vendégcikke.