Klasszikus

Reiner öröksége

2008.01.01. 00:00
Ajánlom
A budapesti fiatalember mindössze huszonöt évesen már Strauss egyik kedvencének számított Drezdában - ötvenévesen pedig Otto Klemperer kezéből vette át Amarika egyik legígéretesebb zenekarát, a Pittsburghi szimfonikus Zenekart.

Az 1888-ban született dirigens sok más útkereső fiatalhoz hasonlóan kerülő úton jutott el a muzsikusi pályához. Gimnáziumi évei alatt először a jog bonyolult rendszerében való eligazodáshoz érzett indíttatást, de aztán hamar a violinkulcsok mögött felsorakozó hangjegyek megszólaltatásának lehetőségei felé irányult érdeklődése. A Zeneakadémián a nála alig hat esztendővel idősebb Bartók Béla is a tanára volt. Friss diplomával a kezében 1909-től egy évig a Vígopera korrepetítora volt, majd egy ével később Ljubljanában kapott karmesteri állást. 1911-től három esztendeig a Népopera karmestere volt. Nehéz feladat várt rá, a színház zenekara ugyanis nem a legjobb muzsikusokból verbuválódott. Mégis, Reiner rendkívül alapos betanító munkájának köszönhetően, zeneileg igen magas színvonalú előadásokat láthatott-hallhatott a közönség. Operatörténeti premier, magyarországi ősbemutató fűződik a nevéhez. 1914. január 1-jén, egy nappal azután, hogy Wagner Parsifalja kikerült a Bayreuthon kívüli előadást tiltó szerzői jog hatálya alól, vezényletével a Népoerában, német nyelvű előadáson felcsendült a német zeneköltő hattyúdala, amely az év áprilisáig kilenc előadást ért meg. Reiner a Lohengrint is vezényelte. Erről így írt a korabeli kritika: "Lohengrin előadása újabb alkalom volt arra, hogy Reiner Frigyes kitűnő kvalitásairól ismét bizonyság adódjék. Az előjáték ezüstös csillogású muzsikája subtilis gyengédséggel emelkedett fel a zenekarból." (Bálint Aladár: A Népopera vendégei, Nyugat, 1913)

Nemzetközi karrierje is ebben az évben kezdődött. Először a világhírű drezdai Hofoper karmestere volt, itt több alkalommal dirigálta Richard Strauss műveit a zeneszerző jelenlétében. Majd vezényelt Rómában, Barcelonában és Buenos Airesben. A történelem viharai őt is váltásra késztették: 1922-ben hazát „váltott”, az Egyesült Államokban lelt új otthonra. Híre megelőzte, ennek köszönhetően azonnal a Cincinatti Szimfonikus Zenekar vezetője lett. Közben több más együttes mellett 1928-tól a New York-i Filharmonikus Zenekart is vezényelte. Kilenc évvel később Philadelphiában a zenei egyetem karnagyképző szakán tanári katedrát kapott. Legnevesebb tanítványa Leonard Bernstein volt. Gyakran látogatott haza. Reiner Frigyes 1937. január 19-i budapesti hangversenyéről ezt írta a korabeli kritika: "... Befejezésül Strauss Till Eulenspiegeljét játszotta bravúrosan a remek formában levő Filharmóniai Zenekar. Reiner Frigyes orkesztervezető művészetét természetesen nem kell felfedezni, csak talán azt tehetjük hozzá, hogy ha lehetséges, az talán még az utóbbi látogatásai óta is fölényesebb, nagyobb vonalú lett. Mert hiszen technikában már régen felülmúlhatatlan volt. A közönség melegen ünnepelte egész este az illusztris vendégkarmestert és a brillírozó zenekart".

Reiner 1938-tól tíz éven át irányította a pittsburghi szimfonikusokat. Ő volt Bartók Béla utolsó pódiumszereplésének karmestere 1943-ban New York-ban. Ezen a koncerten az ekkor már nagybeteg komponista feleségével, Pásztory Dittával a Versenymű két zongorára és zenekarra című művét adta elő. A világhírű dirigens 1948-tól 1953-ig a Metropolitan karnagya volt, 113 előadást vezényelt itt, többek között Sztravinszkij A léhaság útja című operájának amerikai bemutatóját. 1953-ban Chicagóba tette át székhelyét, hogy az ottani szimfonikusok élén is hasonló sikereket érjen el. De közben járta a világot. Koncertjein gyakran tűzte műsorára Bartók mellett Kodály és Weiner Leó műveit. Vezénylési technikája, kiváló szín- és ritmusérzéke a múlt század egyik legnagyobb karmesterévé avatta.

Egy vele kapcsolatos kedves történet 1960-ból, Bécsben. Próbájára két fiatal magyar karmester kéredzkedett be. Angolul kérdezték a Maestrót, mire az visszafordította a kérdést magyarra, és azt mondta: "Én nem tartozom azon szamarak közé, akik elfelejtették az anyanyelvüket". 1963-ban visszatért régi sikerei helyszínére, a MET-be, ahol Wagner Az istenek alkonya című zenedrámájának előkészületei során rosszul lett, és még a bemutató előtt, november 15-én meghalt.

(Február 4. 19.30 - Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - A Pittsburghi Szimfonikus Zenekar koncertje; Beethoven: Egmont-nyitány, op. 84; IV. G-dúr zongoraverseny, op. 58; Brahms: III. F-dúr szimfónia, op. 90; km.: Nyikolaj Luganszkij (zongora), vez.: Marek Janowski)

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus ajánló

Fiatal karmestertehetség vezényli az Óbudai Danubia Zenekart

Holly Hyun Choe, az Eötvös Péter Alapítvány mentorprogramjának résztvevője lesz az Óbudai Danubia Zenekar december 7-i koncertjének karmestere. A műsoron a szintén mentorált zeneszerző, Donghoon Shin egy műve is elhangzik.
Klasszikus interjú

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt
Klasszikus magazin

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Klasszikus magazin

Bach és a létezés szakrális matematikája

Milyen zeneeszmény vezette Johann Sebastian Bachot odáig, hogy saját és Isten nevét egyetlen ütemben rejtse el a kottában? A lipcsei zeneszerzőt gyakran emeljük a legmagasabb piedesztálra, miközben merőben máshogy gondolkodott a zenéről, mint ahogy mi tesszük. Nem öncélú önkifejezésnek tartotta, hanem egy magasabb igazság keresésének.