Klasszikus

Rejtett remekmű

2004.05.22. 00:00
Ajánlom
Dvořák Stabat Matere alulértékelt remekmű. Esetleg: Dvořák Stabat Matere túlírt, unalmas, középszerű későromantikus mű. Mindez csak előadás kérdése.

A MÁV Szimfonikusok évadzáró koncertjén sajnos a darab utóbbi arca mutatkozott meg. Holott sok minden adva volt egy ennél lényegesen jobb előadáshoz: mindenekelőtt a Nemzeti Énekkar, mely megérdemli az „előadás hőse” címet. Gál Tamás, aki legutóbb amolyan micimackósan, Kovács János név alatt dirigálta a zenekart, most nem csak saját nevén lépett fel, hanem az is kiderült, milyen jók karvezetői adottságai. Ám amilyen szép mozdulatokkal, kedvvel rajzolta az énekkari szólamokat, annyira árnyalatlannak tűnt zenekari vezénylése: alapvetően nagy, széles, látványos mozdulatokkal dirigált, ritkán fordulva egy-egy szólamhoz. Direkt figyeltem az egyébként kiemelendő csellószólamot: fél óra is eltelt, mire rájuk nézett, holott a cselló Dvořáknál mindig az egyik legfontosabb hangszer.

Régen rossz, mikor egy produkcióban ki kell emelni egy-egy közreműködőt, egy-egy szólamot – olyan ez, mint mikor egy lányról azt mondjuk: szép a lábujja. Vagy kedves a pofikája. Nem lényegtelen elemek, de jobb, ha az egészről (lányról, hangversenyről) mondhatunk kedvező véleményt. Ebből az alkalomból a csellószólam mellett hadd említsem meg az előadás egyetlen méltó szólistáját, az alt szerepet nagy átéléssel, szép, erős, telt hangon megszólaltató Németh Juditot. A többiekről rosszat vagy semmit – inkább maradjunk az előbbinél: a szoprán (Somogyi Eszter) C fölött meghalt, de ő legalább tisztán énekelt; hangjának fátyolossága, az indítások necces volta talán betudható pillanatnyi rossz hangi állapotnak, talán megfázásnak-allergiának. A basszus (Rácz István) elsősorban hangos volt, zengett, mint a bádoghordó – ami egy-egy tételnél elment ugyan, máskor azonban zavaró volt árnyalatlan éneklése, és intonációja se volt száz százalékos. A „Fac, ut ardeat cor meus” tételben egyszer sem sikerült együtt továbblépnie a kürtökkel – ebben persze a fúvósok és a karmester is ludas. A tenor (Molnár András) viszont egész egyszerűen hamis, bántóan hamis volt, nem is értem, hogy lehet így énekelni. A legparodisztikusabb a „Fac me vere, tecum plere”-tétel volt, ahol a kórus tenorszólama többször is megismétli a szólót – ez most úgy szólt, mint mikor a tanár kijavítja a nebulót: nézd, így kell ezt énekelni.

Az előadás egésze elsősorban mégsem ettől volt gyenge. Dvořák zenéjének ugyanis a lényege nem jött át: a súlyosságában is könnyed, szomorúságában is játékos karakter. Dvořák sokszor tömbszerűen, egyfajta „mottóval” indítja a tételeket, a zene áradata lassan indul meg. Amikor azonban túljutunk a bevezetéseken, mindig nagyon gazdag ellenszólamokban, amit rendszerint a fúvóskar osztinátója, szinkópás kísérete, ellenpontja realizál. Most szinte minden tétel megmaradt tömbszerűnek, elveszett, rejtve maradt a belső játék – ettől aztán Dvořák gyakran meglepő harmóniai váltásai sem jöttek át, egy-egy kórustételtől (pl. Tui nati vulnerati) eltekintve. Gál Tamás jobbára lassú tempókat vett, a mű végi fúga azonban igencsak rohanósra sikeredett, s itt a fúvóstömb jócskán túlharsogta a kórust is, ami egy fúgánál mondjuk zavaró. A mű tetőpontján, az a capella „Quando corpus morietur”-versszakban aztán a karmester érthetetlenül belefékezett, ettől már itt elkezdett leülni a kissé valóban (megintcsak Dvořákra jellemző módon) túlírt befejezés ahelyett, hogy elérte volna a „paradisi gloriát”. A katarzis elmaradt.

Nagy kár, mert nem tudom, a pesti közönség mikor hallhatja újra e remekművet, melyből oly sokan merítettek ihletet. Maradnak hát a lemezfelvételek: Kertész, Kubelik, de mindenek előtt Vaclav Talich előadásai, melyekben nem csak egy-egy szólamot lehet kiemelni, s melyek végén se Dvořákon, se az előadókon nem kérhetjük számon azt, ami a csütörtöki hangversenyből hiányzott.

(2004. május 20. 19:30; A MÁV Szimfonikus Zenekar koncertje; Dvořak: Stabat Mater; km.: Nemzeti Énekkar (karig.: Antal Mátyás), Somogyi Eszter (szoprán), Németh Judit (alt), Molnár András (tenor), Rácz István (basszus); vez.: Gál Tamás)

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Szergej Polunyin elvesztette a józan eszét?

Először a mellkasára tetováltatta egy politikus arcképét, majd homofób és kirekesztő üzeneteket posztolt Instagram oldalán. A táncvilág komoly aggodalmát fejezte ki a táncos mentális állapota miatt.
Vizuál

Pont a Mona Lisánál nem működik a Mona Lisa-hatás

Leonardo da Vinci híres portréjához számos rejtély kapcsolódik a hölgy személyétől a mosoly okáig. Az egyik legutóbbi kutatás annak járt utána, tényleg követi-e a tekintetével a titokzatos asszony a nézőit.
Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Klasszikus

Nem gyöngyszem, gyémánt – 25 éve hunyt el Cziffra György

Huszonöt éve, 1994. január 15-én hunyt el meg Franciaországban Cziffra György zongoraművész, akit gyakran emlegetnek Liszt Ferenc méltó, sőt egyetlen igazi örököseként.
Klasszikus

Gilbert Varga debütáló koncertje

Vezető karmesterként első alkalommal dirigálja a Pannon Filharmonikusokat a Maestro január végén a Müpában.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.
Klasszikus videó

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus ajánló

Adj hangot a térnek és a télnek!

Második alkalommal rendezik meg február 9-én a nagy népszerűségnek örvendő nyárindító fesztivál téli változatát, a Kórusok Téli Éjszakáját.  Tekintettel az időjárásra, a szabadtéri helyszínek helyett ezúttal a barátságos hangulatú MagNet Közösségi Ház ad otthont az eseménynek.
Klasszikus üvegplafon

Ez az első élvonalbeli vonósnégyes, amelyben többségben vannak a nők

Az Artemis Quartetből kilépett két tag, nők érkeztek a helyükre. Ilyenkor felvetődik a kérdés: miért a férfiak uralják a kamarazenét?
Klasszikus hír

Egy részeg férfi vonóshangszereket hajított ki egy mozgó vonatból

A Büchenből Hamburgba tartó vonaton mintegy 14 ezer eurós kárt okozott a randalírozó német férfi.