Klasszikus

"Rejtőzködő" német világsztár a Müpában

2014.02.13. 20:58
Ajánlom
Rendhagyó összeállítású kamaratrióra írt repertoár, klasszikusokat a modernnel ötvöző program, tisztelgés egy magyar zeneszerzőóriás előtt és nem utolsósorban egy „rejtőzködő” német világsztár budapesti fellépése – mindezt egyszerre nyújtja Várjon Dénes zongoraművész, Tabea Zimmermann brácsista és Jörg Widmann klarinétos február 21-i koncertje a Művészetek Palotájában.

A kamarazenét méltán nevezik a legkifinomultabb, legnagyobb zenei tudást igénylő műfajnak. A kevés hangszer jelenléte szinte szólistai felelősséget és odafigyelést igényel minden egyes muzsikustól, és a zenészeknek pillanatról pillanatra kellő érzékenységgel kell reagálniuk egymás legfinomabb rezdüléseire. Ezt a művészetet kimagasló szinten űzni csak a leggyakorlottabbak képesek, és a kamarazene csillagos órái azok, amelyekben külön utakon járó nagy művészek találkoznak a pódiumon közös muzsikálásra. Ez a koncert ilyennek ígérkezik.

Tabea Zimmermann egyszerűen szólva a világ egyik legjobb brácsása, kamarazenészként etalon értékű felvételek közreműködője. A hegedű „maszkulin" nagytestvérének megszólaltatói mindig is zenetörténet szerény, „rejtőzködő" sztárjai közé tartoztak - elég csak arra gondolni, Lionel Tertis és William Primrose számára a 20. század legnagyobb zeneszerzői dedikáltak műveket, és bár tehetségük és tudásuk érdemelten predesztinálta volna őket erre, ismertségük a mai napig eltörpül hegedűs kollégáik hírneve mellett. Az est német mélyhegedűse szorgalom és tudás tekintetében méltán hasonlítható a neves elődeihez, ugyanis a művésznő Végh Sándornál mélyítette el tudását a salzburgi Mozarteumban, a nyolcvanas évek elején pedig sorban kiérdemelte több rangos európai zenei verseny - Genf, Budapest, Párizs - díját is. Utóbbi megmérettetéssel kapcsolatban érdekesség, hogy Zimmermann a mai napig az ott elnyert, Étienne Vatelot által 1980-ban készített hangszeren játszik koncertjein és turnéin szerte a nagyvilágban. A művésznő érdeklődési köre kivételesen széles: kortárs zeneszerzők sora írt neki darabot Ligeti Györgytől Wolfgang Rihmig, de a klasszikus repertoárban is otthon érzi magát. Kamarazenei sikereit jelentős részben az Arcanto Quartet tagjaként érte el, játékát közel félszáz lemez dokumentálja - nem kizárólag kamaraműfajban -, ezeken többek között Gidon Kremer, Heinz Holliger, Schiff András, Zubin Mehta és Mischa Maisky partnereként hallható.

Jörg Widmann klarinétos szintén hangszerének egyik legjobbja, ugyanakkor aktív és termékeny zeneszerző is, s e minőségében kapta meg az Ernst von Siemens-díj fiataloknak szóló elismerését. Várjon Dénes a nagy múltú magyar kamarazenei hagyomány elkötelezett ápolójaként fontos szerepet játszik abban, hogy a műfaj ma is hangsúlyosan jelen van a hazai zenei életben. A zongorista szinte már második otthonaként tér vissza a Művészetek Palotája színpadára - legutóbbi játékát alig pár héttel ezelőtt tapsviharral fogadta a Bach-maraton közönsége -, de e mellett munkakapcsolata szoros és rendszeres Nyugat-Európa jelentős fesztiváljaival, egy-egy kiemelkedő muzsikusával.

Valójában Schumann-Kurtág-estet hallhatunk február 21-én - a magyar zeneszerzőt köszöntve nyolcvannyolcadik születésnapja alkalmából -, melyet Mozart tekézés közben írt triója (innen a Kegelstatt, azaz tekepálya elnevezés), valamint Widmann 1993-ban keletkezett, mára repertoárdarabbá nemesült kompozíciója színesít. Az érdekesség és a közös pont a műsor gerincét alkotó művek között a szokatlan hangszer-összeállítás. Mozart előtt senki nem írt kamaraművet a klarinét-zongora-brácsa hármasra, igaz, akkoriban a klarinét még új találmánynak számított. Robert Schumann szintén ezt az összeállítást választotta, ahogyan Schumann előtt tisztelgő opusában Kurtág György is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Nézd meg online Szabó Magda Pilátusát a IV. Hét Domb Filmfesztiválon!

A koronavírus-járvány miatt az interneten tekintheti meg a közönség hétfőtől a IV. Hét Domb Filmfesztivál döntős filmjeit, és a rendezvény történetében először szavazhat is a döntőbe jutott alkotásokra - közölték a fesztivál szervezői.
Színház

Őrködjetek! – Léner Péter az SZFE-ügyről

Lapunkhoz eljuttatott levelében megszólalt az SZFE kapcsán a 84 éves Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, érdemes művész, akinek fia, Léner András is apja nyomdokaiba lépett: színész és rendező. A levelet változtatás nélkül közöljük!
Klasszikus

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Színház

A két pápa – Magyarországon először a Rózsavölgyiben

Vecsei H. Miklós igazi színászlegendákkal állítja színpadra XVI. Benedek és Ferenc pápa különleges kapcsolatát.
Klasszikus

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus kritika

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.
Klasszikus hír

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Klasszikus interjú

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.
Klasszikus magazin

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.