Klasszikus

Remek rímek, remekművek

2005.12.07. 00:00
Ajánlom
Mi sem jellemzi jobban a magyar sajtóviszonyokat, állapotokat, mint az a tény, hogy Pavlovits Dávid Carnegie Hall-béli koncertjéről – ami igazán nem volt sikertelennek mondható, hiszen felállva ünnepelte a kifinomult New York-i közönség – a magyar komolyzenei élet tudomást sem vett.

Ez, ha nem tévedek – és úgy hiszem, nem tévedek – leginkább annak tudható be, hogy a gitárt még mindig nem tartják a hangadók komoly hangszernek, illetve aki annak tartja, az is úgy vélekedik (én sem voltam ez idáig kivétel), hogy a szólógitár-estek többnyire ásító unalomba fulladnak, és ritkán szikráztatnak olyan pillanatokat, mint jeles pianistáink estjei.

A magyar gitározásnak persze nem voltak olyan nagyformátumú egyéniségei, mint a zongorázásának, és annak ellenére, hogy gitáron többen játszanak (vagy próbálkoznak), a gitártanszékeknek a zenészképző intézményekben sincs fontos helye. Hogy a gitár nem unalmas hangszer, azt éppen a Pavlovits Dávid szervezte szegedi gitárfesztiválok is bizonyítják, ahol olyan izgalmas előadók léptek/lépnek fel, mint a Katona Duó vagy Pusztai Antal. Tulajdonképpen ők, a hangszer bizalmi emberei kelthetik fel a vágyat a gitármuzsika után, ők alapozhatják meg a gitárzene elismerését; ők bizonyíthatják be, hogy a gitárnak nem csak a fúziós jazz-formációkban van helye, nem csak az adásszünetekben, nem csak a meseszínpadokon, hanem a koncertpódiumokon is.

Pavlovits Dávid koncertje ugyanis magasabb színvonalú volt, mint az általam az utóbbi három évben hallott kamaraestek legtöbbje. Pavlovits Dávid gondol valamit a zenéről, nemcsak a technikát birtokolja; nemcsak precíz, hanem a zenét értő, arról gondolkodó művész is. Játékát joggal lehet interpretációnak nevezni: érezni, milyen kedvvel és szeretettel nyúl az egyes művekhez, hogy érdekli a darabok struktúrája mögött felsejlő zeneszerzői szándék, a művek ideológiai háttere is. Ezt nemcsak az igazolja, hogy a Német Tanszéken a Doktor Faustusról, valamint Goethe és Beethoven kapcsolatáról tartott előadásokat, hanem Bach- és Mozart-játéka is. Bár az óbudai társaskörben tartott koncert elejét, a Bach-szonátát, illetve a Mozart-átiratot (d-moll fantázia) éreztem a legkevésbé sikerültnek, mégis, ezeken az előadásokon is átvilágított, hogy az előadónak van elképzelése a művekről.

A Mozart-kompozíció vérfagyasztóan bájosra sikerült, vagyis pontosan idézte fel a mosolyok mögötti rosszakaratot és rafinériát, ami oly jellemző a XVIII. századra. A koncert folytatásában Pavlovits Dávid saját darabjai e groteszk felé vitték el a műsort: a nagyszabású és egészen lenyűgöző hangszerismeretről tanúskodó Szonátanr. 2 után felhangzó Félmagyar vázlatok egyrészt Németh László perverzen komoly gondolataira is utaltak, másrészt a bartóki hagyományokra is. Ahogy a szerző fogalmazott rövid bevezetőjében: ez a darab a kamionsofőr mikrokozmosza (és valóban olyan volt, mint a szoft pornó képekkel díszített öltözőszekrények közt egy kis finom harangjáték): a darabokból egyenesen következett az argentin zenei nagyhatalom, Alberto Ginastera meghökkentő és már nem is egyszerűen csak gitárdarabnak, hanem inkább montázsnak nevezhető Szonátája.

Ez a rímekre épült program – talán a bevezetőben elmondottak miatt is – zongora ráadásdarabokkal ért véget, az előadó, mintha mi sem lenne természetesebb magyar pódiumokon, odaült a zongorához, és úgy játszotta el Szkrjabin prelűdjét, hogy annak minden sora – maradva a korábban már használt jelzőnél – vérfagyasztóan romantikus volt. Pavlovits Dávid előadása odatehető Csalog Gábor előadása mellé: hasonlóan gondolkodnak a zenéről, és hasonlókat gondolnak Szkrjabinról. Chopin cisz-moll polonézének előadásán már kicsit érezni lehetett, hogy a közönség türelmetlen – vajh miért? –, és az előadó technikai tudása nem tudta olyan maradéktalanul támogatni az elképzelést, mint az est korábbi részében. S bár zongorahanggal zárult a koncert, kevés súlyosabb bizonyítása volt annak magyar pódiumon, hogy a gitár komoly hangszer.

(2005. december 1. Óbudai Társaskör; Pavlovits Dávid (gitár) koncertje)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

11+1 filmzene, amit hallanod kell Ennio Morriconétól

91 évesen elhunyt Ennio Morricone, aki nélkül nem lenne hős Clint Eastwood, nem lenne mit játszania az óceánjáró zongoristának és nem lenne mennyei a mozi sem. Összeszedtük a legjobb filmzenéit.
Plusz

A nagyorrú Beatle – Ringo Starr 80 éves

A Beatles egykori dobosa virtuális jótékonysági koncerttel ünnepli a kerek évfordulót.
Vizuál

Vastag porréteg alól bukkant elő az értékes Rubens-festmény

A flamand mester maga készítette azt az alkotást, amely július végén kerül kalapács alá Londonban.
Klasszikus

„Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester” – vallotta a ma 160 éve született Gustav Mahler

160 éve született a budapesti Operaház egykori igazgatója, a későromantikus zene utolsó nagy mestere, Gustav Mahler.
Klasszikus

Balogh Máté különdíjas lett a CESQ Nemzetközi Zeneszerzőversenyén

22 ország 53 pályaműve közül választotta ki a zsűri a nyerteseket a Central European String Quartet II. Nemzetközi Zeneszerzőversenyén.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Klasszikus magazin

„Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester” – vallotta a ma 160 éve született Gustav Mahler

160 éve született a budapesti Operaház egykori igazgatója, a későromantikus zene utolsó nagy mestere, Gustav Mahler.
Klasszikus hír

Ennio Morriconénak szentelte a járvány utáni első koncertjét a milánói Scala

A 91 évesen elhunyt olasz zeneszerzőnek, karmesternek szentelte az újranyitás utáni első, közönség előtt tartott koncertjét a milánói Scala operaház hétfő este.
Klasszikus hír

Balogh Máté különdíjas lett a CESQ Nemzetközi Zeneszerzőversenyén

22 ország 53 pályaműve közül választotta ki a zsűri a nyerteseket a Central European String Quartet II. Nemzetközi Zeneszerzőversenyén.
Klasszikus hír

Arany Vonót kapott Roby Lakatos

A hegedűművész a Meiringeni Zenei Fesztivál nyitókoncertjén vehette át a Der Goldene Bogen (Arany Vonó) elnevezésű elismerést.