Klasszikus

Remek rímek, remekművek

2005.12.07. 00:00
Ajánlom
Mi sem jellemzi jobban a magyar sajtóviszonyokat, állapotokat, mint az a tény, hogy Pavlovits Dávid Carnegie Hall-béli koncertjéről – ami igazán nem volt sikertelennek mondható, hiszen felállva ünnepelte a kifinomult New York-i közönség – a magyar komolyzenei élet tudomást sem vett.

Ez, ha nem tévedek – és úgy hiszem, nem tévedek – leginkább annak tudható be, hogy a gitárt még mindig nem tartják a hangadók komoly hangszernek, illetve aki annak tartja, az is úgy vélekedik (én sem voltam ez idáig kivétel), hogy a szólógitár-estek többnyire ásító unalomba fulladnak, és ritkán szikráztatnak olyan pillanatokat, mint jeles pianistáink estjei.

A magyar gitározásnak persze nem voltak olyan nagyformátumú egyéniségei, mint a zongorázásának, és annak ellenére, hogy gitáron többen játszanak (vagy próbálkoznak), a gitártanszékeknek a zenészképző intézményekben sincs fontos helye. Hogy a gitár nem unalmas hangszer, azt éppen a Pavlovits Dávid szervezte szegedi gitárfesztiválok is bizonyítják, ahol olyan izgalmas előadók léptek/lépnek fel, mint a Katona Duó vagy Pusztai Antal. Tulajdonképpen ők, a hangszer bizalmi emberei kelthetik fel a vágyat a gitármuzsika után, ők alapozhatják meg a gitárzene elismerését; ők bizonyíthatják be, hogy a gitárnak nem csak a fúziós jazz-formációkban van helye, nem csak az adásszünetekben, nem csak a meseszínpadokon, hanem a koncertpódiumokon is.

Pavlovits Dávid koncertje ugyanis magasabb színvonalú volt, mint az általam az utóbbi három évben hallott kamaraestek legtöbbje. Pavlovits Dávid gondol valamit a zenéről, nemcsak a technikát birtokolja; nemcsak precíz, hanem a zenét értő, arról gondolkodó művész is. Játékát joggal lehet interpretációnak nevezni: érezni, milyen kedvvel és szeretettel nyúl az egyes művekhez, hogy érdekli a darabok struktúrája mögött felsejlő zeneszerzői szándék, a művek ideológiai háttere is. Ezt nemcsak az igazolja, hogy a Német Tanszéken a Doktor Faustusról, valamint Goethe és Beethoven kapcsolatáról tartott előadásokat, hanem Bach- és Mozart-játéka is. Bár az óbudai társaskörben tartott koncert elejét, a Bach-szonátát, illetve a Mozart-átiratot (d-moll fantázia) éreztem a legkevésbé sikerültnek, mégis, ezeken az előadásokon is átvilágított, hogy az előadónak van elképzelése a művekről.

A Mozart-kompozíció vérfagyasztóan bájosra sikerült, vagyis pontosan idézte fel a mosolyok mögötti rosszakaratot és rafinériát, ami oly jellemző a XVIII. századra. A koncert folytatásában Pavlovits Dávid saját darabjai e groteszk felé vitték el a műsort: a nagyszabású és egészen lenyűgöző hangszerismeretről tanúskodó Szonátanr. 2 után felhangzó Félmagyar vázlatok egyrészt Németh László perverzen komoly gondolataira is utaltak, másrészt a bartóki hagyományokra is. Ahogy a szerző fogalmazott rövid bevezetőjében: ez a darab a kamionsofőr mikrokozmosza (és valóban olyan volt, mint a szoft pornó képekkel díszített öltözőszekrények közt egy kis finom harangjáték): a darabokból egyenesen következett az argentin zenei nagyhatalom, Alberto Ginastera meghökkentő és már nem is egyszerűen csak gitárdarabnak, hanem inkább montázsnak nevezhető Szonátája.

Ez a rímekre épült program – talán a bevezetőben elmondottak miatt is – zongora ráadásdarabokkal ért véget, az előadó, mintha mi sem lenne természetesebb magyar pódiumokon, odaült a zongorához, és úgy játszotta el Szkrjabin prelűdjét, hogy annak minden sora – maradva a korábban már használt jelzőnél – vérfagyasztóan romantikus volt. Pavlovits Dávid előadása odatehető Csalog Gábor előadása mellé: hasonlóan gondolkodnak a zenéről, és hasonlókat gondolnak Szkrjabinról. Chopin cisz-moll polonézének előadásán már kicsit érezni lehetett, hogy a közönség türelmetlen – vajh miért? –, és az előadó technikai tudása nem tudta olyan maradéktalanul támogatni az elképzelést, mint az est korábbi részében. S bár zongorahanggal zárult a koncert, kevés súlyosabb bizonyítása volt annak magyar pódiumon, hogy a gitár komoly hangszer.

(2005. december 1. Óbudai Társaskör; Pavlovits Dávid (gitár) koncertje)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Közleményt adott ki Domingo ügyében a nevét viselő fesztivál

A Plácido Domingo Classics Fesztivál közleménye nem utal arra, hogy a tenor #metoo-botrányára kíván reagálni, de beszédes, hogy két nappal a kirobbanása után tették közzé.
Zenés színház

Sonya Yoncheva kiáll Domingo mellett

A fiatal bolgár szoprán, Sonya Yoncheva szerint, aki majdnem tíz éve dolgozik a spanyol tenorral, Domingo igazi úriember. Anna Nyetrebko vagy Daniel Barenboim viszont hallgat. Európában nem mondták le az énekes koncertjeit.
Klasszikus

Mégis, hogy írjuk Sztravinszkij nevét? Akarom mondani, Stravinskyét...

Fél hajkoronámat elvesztettem már a kérdés felett töprengve, és a legrosszabb, hogy a másik fele beleőszül. Szerencsére Bárdos Lajos kisegít.
Klasszikus

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – nyögte a templomi csöndben egy hölgy két tétel között. Ugyanis jó zenét hallott, meg én is, sokat. Naplószerűség Kaposfest első két napjáról.
Színház

Elhunyt Boda-Szász Kriszta színművész

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művésze 42 éves volt. Két gyermeket hagyott hátra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Hangversenyek hegyek között – Börzsöny Barokk Napok

Tizenhatodik alkalommal csendül fel augusztusban a régi korok muzsikája a Börzsöny és a Dunakanyar hegyei között. A Börzsöny Barokk Napok idén is különleges, több évszázad zenéjét bemutató műsorral és a szokásos gyönyörű helyszínekkel várja visszatérő és új vendégeit.
Klasszikus beszámoló

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – nyögte a templomi csöndben egy hölgy két tétel között. Ugyanis jó zenét hallott, meg én is, sokat. Naplószerűség Kaposfest első két napjáról.
Klasszikus érdekesség

Mégis, hogy írjuk Sztravinszkij nevét? Akarom mondani, Stravinskyét...

Fél hajkoronámat elvesztettem már a kérdés felett töprengve, és a legrosszabb, hogy a másik fele beleőszül. Szerencsére Bárdos Lajos kisegít.
Klasszikus ajánló

A fuvolát és a trombitát ismered, de mi az a didgeridoo?

Ez is kiderül a Kovács Zalán László tubaművész által alapított Nemzetközi Fúvós Napokon, amely a fúvós hangszerek értékeit kívánja megmutatni a nagyérdeműnek Pakson.
Klasszikus videó

A zongora, ami festményt alkot, ha játszanak rajta

Egy olasz zongoraművész és mérnök ismerőse úgy gondolták, jó ötlet apró ecseteket rögzíteni a zongorakalapácsokra. Videó.