Klasszikus

Remény és Győzelem

2018.12.11. 11:20
Ajánlom
A világsztárokkal is dolgozó Ács János karmester december 15-én az Olasz Kultúrintézetben ezúttal a Nemzeti Énekkart fogja dirigálni.

„A karmester személyisé­ge jelentős tényező egy világsikerben: az a fontos, ami a koncert előtt és után történik. Az a fontos, hogy gondolataival, a maga világával mit tud átadni a zenészeinek, s az énekest olyan hely­zetbe hozza, hogy a legjobb lehessen. Ehhez pedig olyan karmester kell, aki ismeri az énekhangot, a partitúra mélységeit, és kell hozzá intuíció.

Meg­annyi pillanat adódik egy koncerten, amikor nincs idő átgondolni a törté­néseket, ösztönösen kell cselekedni.

Egy nagy énekes megérzi, ha olyan karmestere van, akivel együtt lélegzik. Ez a készség, ha sok szenvedés árán is, nekem megadatott” – vallja Ács János. A karmester 1979-ben debütált Genovában, majd éveken keresztül a “Három Tenor” koncertjeinek volt ünnepelt karmestere. Barátai közé tartozott Pavarotti is.

AcsJanos_photoBerenyiGyula-113502.jpg

Ács János (Fotó/Forrás: Berényi Gyula / NFZ)

A december 15-i est középpontjában Rossini-művei állnak, de Schubert Mirjam diadaléneke is felcsendül.

Amikor a Rossini-házaspár 1823-ban Bécsbe érkezett, már a tetőpontján volt a Rossini láz: a bécsi rajongók lelkesedése valósággal divat eufóriává fokozódott. Rossini-kalapokat, Rossini-nyakkendőket hordtak és Rossini-ételeket ettek. Rossini művei akkoriban a szó legszorosabb értelmében elfoglalták Bécs zenés színházait. Beethoven is fogadta Rossiniékat és dicsérte a Sevillai borbélyt. Schubert az olasz mestert „rendkívüli zseninek” tartotta és egy jövőbeni siker reményében ő is elkezdett olasz stílusában komponálni. Rossini 37 éves kora után majdnem teljesen visszavonult a szakácsművészet remekei közé, hogy élvezni tudja az élet terített asztalát: 

Enni, szeretni, dalolni, emészteni. Ez annak a vígoperának a négy felvonása, melynek élet a neve, amely gyorsan válik semmivé, mint a pezsgő habja. Aki hagyja, hogy kifusson, ahelyett, hogy élvezné, sült bolond!

Rossini Maometto II (II. Mo­hamed) című operája a nápolyi ősbe­mutatón nem aratott sikert, így a zene­szerző később átdolgozta, s Le siège de Corinth (Korinthosz ostroma) címen ez lett Rossini első francia nyelvű operája. Az operai cselek­ményhez nélkülözhetetlen szerelmi szál az álruhás török szultán és a velencei kormányzó leánya között fűződik. A tör­ténetet a francia verzióban áthelyezték Görögország területére, ahol a török szultán a korinthoszi kormányzó leányába, Pamirába lesz szerelmes. Híres imaáriájában a görög asszonyokkal együtt készül kö­zelgő halálára. Ezt követi Mózes imája, mely Rossini 1818-ban komponált Mosé in Egitto (Mózes Egyiptomban) című operájának leghíresebb áriája. Az opera szüzséje az egyiptomi tíz csapást és Izrael Egyiptom­ból való kivonulásának történetét foglal­ja magába, s mindehhez szerelmi szál társul: a fáraó fia és egy izraeli nő között. Az opera leghíresebb részlete, Mózes imája nem szerepelt a legelső változatban, Rossini csak 1819-ben komponálta és illesztet­te az műbe, megalkotva ezzel a korszak egyik legnépszerűbb operaáriáját.

Schubert utolsó életévében, 1828-ban komponálta Franz Grillparzer szövegére Mirjam diadaléneke című művét szoprán szólóra, vegyes karra és zongorára. Bár tervezte, hogy meghangszereli, korai ha­lála megakadályozta ebben. A zenekari kíséretet barátja, Franz Lachner karmes­ter és zeneszerző készítette el az 1830-as években. Grillparzer szövege a Bibliából, Mózes 2. könyvének 15. fejezetéből merí­ti témáját: a Vörös-tengeren való átkelés után Izrael népe hálaéneket zeng Mirjam prófétanő vezeté­sével. Schubert megzenésítése követi a bibliai leírást, ahol Mirjam egyfajta előénekesként jelenik meg, s az ő dalá­ra felel a nép. A mintegy 18 perces mű hat részből áll. Először az Istent dicsőítő kórus hangzik fel, majd Isten a népet ve­zető pásztorként jelenik meg. A horizont elsötétül, vihar közeleg, de az egyiptomi sereget elnyelik a hullámok.  A szólista és a kórus ezután a halott fá­raót szólítja meg, végül pedig visszatér a művet indító zenei anyag.

A hangversenyt Rossini Kis ünnepi miséje zárja, amely pályájának utolsó alkotó­korszakában, 1863–64-ben keletkezett, eredetileg tizenkét tagú kórusra, két zongorára és egy harmóniumra. Zene­kari változata 1867-re készült el. Ros­sini a mise állandó részein túl, Preludio religioso címmel megkomponálta a fel­ajánlási zenét is, egy tisztán hangszeres tételt (ezt a zenekari változatban is az orgonista játssza szólóban), s később még az O salutaris hostia himnuszt is beillesztette a Sanctus–Benedictus és az Agnus Dei közé.

A zeneszerző a rá jellemző szarkasztikus humorral így ne­vezte miséjét: „öregkorom utolsó halálos bűne”.

A mű eredeti kéziratába Istennek szóló ajánlást írt: „Istenem! Itt van ez a szegény kis mise. Vajon megszentelt ze­nét vagy elátkozott zenét írtam? Tudod jól, hogy vígoperák komponálására szü­lettem! Egy kevés tudás, egy kis szív, ez minden. Légy áldott, és adj nekem helyet a Paradicsomban.”

Remény és Győzelem

december 15. (szombat) 19:30 – Olasz Kultúrintézet

Pászti bérlet 3.

  • ROSSINI: Korinthosz ostroma – Pamira áriája
  • ROSSINI: Mózes – jelenet az I. felvonásból, Mózes imája
  • SCHUBERT: Mirjam diadaléneke
  • ROSSINI: Kis ünnepi mise

Közreműködik:

  • Bódi Zsófia – szoprán
  • Wittinger Gertrúd – szoprán
  • Megyesi Schwartz Lúcia – mezzoszoprán
  • Horváth István – tenor
  • Sándor Csaba – bariton
  • Gáspár István – basszus
  • Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
  • Bizják Dóra - zongora
  • József Ács – zongora
  • Zentai Károly – harmonium

Vezényel: Ács János

További információ és jegyvásárlás ide kattintva>>>

Fejléckép: Nemzeti Énekkar (forrás: NFZ)

Támogatott tartalom.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Klasszikus

Olasz, spanyol turnén járt a Fesztiválzenekar

Olaszországban és Spanyolországban játszott óriási sikerrel a Budapesti Fesztiválzenekar július végén. A turné utolsó állomásán, az újabb lezárások előtti utolsó pillanatban, Kodály zenéje szólt az Adán Martín Auditórium fantasztikus épületében.
Színház

Kihirdették a színikritikusok a legjobb színészi alakítás díjazottját

A Színházi Kritikusok Céhe tagjainak szavazatai alapján Béres Márta kapja a legjobb színészi alakítás díját, az Anna Karenina című előadás címszerepéért.
Könyv

A Nobel-díjas Kazuo Ishiguro is esélyes a Booker-díjra

Július 27-én kihirdették az egyik legjelentősebb irodalmi díj, a Booker jelöltjeit. A 13 döntős művet 158 könyv közül választotta ki a szakmai zsűri.
Vizuál

Liszt Ferenc miniszobra díszíti Szöul főutcáját

Új miniszobrot készített Kolodko Mihály, aki ezúttal egészen Ázsiáig repült, hogy leleplezze legújabb alkotását.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Összművészeti esttel emlékeznek a legendás bűvészre

Rodolfo születésének 110. évfordulója alkalmából, augusztus 8-án Zene+Bűvölet címmel rendeznek összművészeti estet a Várkert Bazárban, ahol fellép a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara és a Junior Prima Díjas zongoraművész, Vida Monika Ruth.
Klasszikus interjú

A szaxofon ismeretlen hangja – interjú Szepesi Bencével

A Budapest Saxophone Quartet alapítója úgy véli, van a szaxofonnak egy klasszikus hangja, amelyet alig ismerünk, de szépséggel kecsegtet. Beszélgetésünkben annak eredetéről és komolyzenei szerepéről mesélt, aztán kiderült, hogy még a szaxofonnál is jobban szereti másik hangszerét.
Klasszikus hír

Olasz, spanyol turnén járt a Fesztiválzenekar

Olaszországban és Spanyolországban játszott óriási sikerrel a Budapesti Fesztiválzenekar július végén. A turné utolsó állomásán, az újabb lezárások előtti utolsó pillanatban, Kodály zenéje szólt az Adán Martín Auditórium fantasztikus épületében.
Klasszikus klassz a parton

Klasszikus zene szólt „a magyar Salzburgban” - Beszámoló Tatáról

Egy hete ért véget Tatán a Klassz a pARTon fesztivál, a Cimbora Alapítvány rendezvényét támogatta és második alkalommal fogadta be a város. A szervezőket nemcsak a kisváros festői Öreg-tavának szépsége vonzotta Tatára, hanem a város múltja is, hiszen itt is, mint minden Esterházy-birtokon a zenének is fontos szerepe volt. A tatai Esterházyak is igen sokat tettek a helyi zenei élet fellendüléséért, a kastély történeti múltja és a kortárs zenei élet így mára összeért.
Klasszikus ajánló

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.