A mindössze ötvenéves korában elhunyt legendás rendező ugyan összesen csak két nagyjátékfilmet jegyez – az 1971-es Szindbádot, valamint a Csontváryt 1980-ból –, mégis a magyar filmművészet egyik legnagyobb alakjaként tartjuk őt számon. Rendkívüli érzékenység, a leheletfinom effektusok költőisége és általában a vizualitás, az eredendően képi ábrázolás lehetőségei iránti különleges affinitás jellemezte művészetét. Ágh István költő szerint „stílusa egységes, mert mindig a halálba futó életről szól. Cselekménytelen, mert a lélek történetét kutatja, akár a költészet, képzőművészet és a zene. A motívumok eltűnnek és felbukkannak egyre tragikusabban; megunhatatlanok, mint a tenger, zöld rét és élet.”
Filmjeihez zenét a legkiválóbb magyar komponisták írtak: a Szindbádét Jeney Zoltán, a Csontváryét Kocsár Miklós, az Elégia című rövidfilmét Durkó Zsolt komponálta. Keller András és a Concerto Budapest Vigadóbeli koncertjének első felében a három zeneszerző egy-egy alkotása szólal meg: Kocsár Miklóstól az 1983-ban komponált, Huszárikra emlékező kürtverseny, a Concerto in memoriam Z.H. Tóth Bálint szólójával, Jeney Zoltántól ősbemutatót hallhatunk Eipe tis, Hérakleite (Hérakleitosz halála) címmel – a Bubnó Tamás vezette Szent Efrém Férfikar közreműködésével – , Durkó Zsolttól pedig az Elégia című film zenéje hallható majd, miközben a közönség magát a kisfilmet nézheti a kivetítőn.
A koncert második felében Bartók Béla Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című emblematikus műve hallható.