Klasszikus

"Rendkívül veszélyes Jézusnak áriát írni"

2008.02.07. 00:00
Ajánlom
A közelmúltban jelent meg az a CD, amelyen Gyöngyösi Levente (1975) két nagyszabású kompozíciója – Missa Lux et origo és Cantici Fratris Sole (Naphimnusz) – hallható. A zeneszerző jelenleg egy passión dolgozik, amelyet a Budapesti Tavaszi Fesztivál mutat be. Egy kis faggatózás erejéig az íróasztal mellől csábítottuk el.

Gyöngyösi Levente

Fidelio Súgó: Kortársaid, de nyugodtan mondhatjuk, hogy általában a mai zeneszerzők - pusztán praktikus szempontok miatt - tartózkodnak a nagyléptékű műfajoktól, mivel a mai viszonyok között kevés esély van az ilyen darabok bemutatására. Te valahogy mégis ilyeneket komponálsz.

Gyöngyösi Levente: Egyszerűen ilyen jellegű felkérések értek el mostanában. Egyébként gyerekkorom óta az opera érdekel leginkább, mindig is operát akartam írni, ami bizonyára nem teljesen szokványos. Az, hogy dédelgetett vágyaim eddig valamiképpen összekapcsolódtak a felkínálkozó lehetőségekkel, a szerencsének tudható be.

FS: Amikor egy-egy nagyszabású mű komponálását elkezded, bátorít az a tudat, hogy ismered a leendő mű előadóit és tudod, hogy lesz lehetőség a bemutatásra?

GyL: Mint majdnem mindenki, én is vakrepüléshez hasonlóan kezdem írni darabjaimat. A kiindulási koncepciónak - bár talán ez lenne az ideális - ritkán van köze az előadóhoz vagy az előadás lehetőségeihez. Amikor például a Passióval elkezdtem foglalkozni, semmilyen reményem nem volt arra, hogy ez majd el is hangzik valamikor. A felkérés menet közben adódott. A Szefcsik Zsolt vezette Erdődy Kamarazenekarnak készül, és a Budapesti Tavaszi Fesztivál támogatása teszi lehetővé a premiert, amelyet Vashegyi György fog dirigálni.

FS: A Passió szövegét Lukács evangéliuma alapján állítottad össze. Ebben a döntésedben közrejátszott a nagy előkép, Johann Sebastian Bach két passiója iránti tiszteleted?

GyL: Természetesen. Igen hátrányos helyzetben van minden Bach utáni zeneszerző, ha egy passió-megzenésítésre vállalkozik, hiszen a János-passió vagy Máté-passió a zeneirodalom két legcsodálatosabb műve. Talán a Lukács-evangéliumhoz kevesebb toposz társul, és felszabadultabban lehet hozzányúlni. De számomra az is fontos volt, hogy Lukácsnál vannak olyan helyzetek, leírások, mondatok, amelyek más evangéliumokból hiányoznak. Talán valamivel részletesebb is, és találunk benne olyan utalásokat, amelyek a szereplők érzelemvilágára, az adott helyzet lelki mozzanataira vonatkoznak. Lukácstól többet tudunk meg Jézusról, Pilátusról vagy Júdásról, és engem ebben a darabomban elsősorban az egyéni arcvonásokkal rendelkező "figurák" érdekelnek.


Gyöngyösi Levente

FS: Ha már a figurák egyéniségénél tartunk: a Jézus Krisztus szupersztárból mindenki ismeri Heródes alakját, de talán azt kevesen tudják, hogy ennek az élveteg, luxuskedvelő, meglehetősen felszínes királyfi gurának a képe Lukács evangéliumából származik. Nálad ő milyen, és milyen zenét társítasz hozzá?

GyL: Heródesről azt írja Lukács, hogy már régóta kíváncsi volt Jézusra, s "remélte, hogy valami csodát tesz a jelenlétében." Tőle tudjuk, hogy amikor Jézus válaszra sem méltatja, akkor "gúnyt űzött belőle, csúfságból fehér ruhába öltöztette, aztán visszaküldte Pilátushoz". Azt is mondja még Lukács - nehéz megfejteni a jelentését -, hogy "ezen a napon Heródes és Pilátus jó barátok lettek, bár azelőtt haragban voltak". A darabban, amikor felelőtlen, mély gondolkodásra képtelen emberek bukkannak elő, vagy amikor a tömegről kiderül, hogy mennyire felszínes, sekélyes, akkor ezt a könnyűzenéből ismerős ritmusokkal, harmóniafordulatokkal érzékeltetem. Nem azért, mert azt gondolom, hogy a könynyű zene általában felszínes, hanem azért, mert zenedramaturgiai szempontból ez világosan jellemzi az adott szituációt. Miképp Heródes dala az említett musicalben stilárisan igencsak különbözik a darab általános zenei világától, ugyanígy nálam is leválik majd róla.

FS: Bachtól eltérően te a bibliai szereplőknek - például Jézusnak és Péternek - is írtál áriát. Az ária ilyenformán nem pusztán refl exiókat közvetít. Ez eredendő operai hajlamodnak köszönhető?

GyL: Tulajdonképpen igen. De másfelől kézenfekvőnek is tűnik, bár tudom, hogy rendkívül veszélyes. Jézusnak áriát írni... Hát tartok is tőle egy kicsit. Az evangéliumot én drámának is olvasom, az adott helyeken - maradjunk Jézusnál vagy Péternél - olyan zsoltárszöveget adok a szereplők szájába, melyet az adott szituációban akár mondhatnának is.

FS: Az ehhez hasonló vendégszövegek kiválogatása komoly teológiai felkészültségre vall.

GyL: Természetesen volt segítségem. Gyöngyösi Csilla református lelkész (a húgom), valamint két katolikus teológus, Pál Ferenc atya és Székely János atya felbecsülhetetlen értékű tanácsokkal láttak el.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Vizuál

Így áll most a Liget-projekt – galéria

Töprengett mostanában azon, hogy haladhat a munka a Városligetben és a múzeumokban? Képek és átadási időpontok a cikkben.
Vizuál

Már biztos: mozifilm lesz a Downton Abbey-ből

Hosszú találgatás után most megerősítették, hogy filmváltozat készül az angol sorozatból. A hírek szerint az eredeti szereplőgárda tagjai is visszatérnek.
Zenés színház

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus fesztivál

Auer Fesztivál Veszprémben

Minden művész hovatartozását a hazai rög dönti el – vallotta Auer Lipót, akinek a szülővárosában, Veszprémben negyedik alkalommal rendeznek zenei fesztivált.
Klasszikus hír

Herbert von Karajan is bekerült Madame Tussauds panoptikumába

A legendás osztrák karmester viaszszobrát hétfőn leplezték le Bécsben. Hat hónapon át dolgoztak rajta.
Klasszikus Szentendrei Ister Napok

Szentendrei Ister Napok – a Duna ünnepe

Szentendrén 2018. július 21-22-én kerül sor az immár több mint egy évtizede megrendezendő Ister Napokra, azaz a Duna ünnepére. A város helyi hagyományaira és népzenére épülő fesztivál az egyik legkedveltebb ingyenes, családi rendezvény. A hagyományos szombat esti zenés gyertyaúsztatás mellett számtalan, a Duna köré szerveződő játék, táncház, koncert - többek között a Muzsikás, Vujicsics Együttes, Zuboly, Guca Partyzans, Dalabai, Herczku Ágnes és Nikola Parov Quartet - várja a Szentendrére látogatókat.
Klasszikus vicces

Bolhás kutyus vette el a színpadot a hegedűművész Quentin Tarantinótól

A szégyentelen Blöki dörgölőzött, hempergőzött, vakarózott, és a füle botját sem mozdította a zenére. Most ez a szakasza van az évnek.
Klasszikus vagyim holodenko

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.