Klasszikus

Rettenthetetlen kezek

2004.02.18. 00:00
Ajánlom
„Egyre inkább érzem, hogy a zene – lényegénél fogva – nem olyan dolog, melynek valamely szigorú és hagyományos formába kell belopódznia. A zene nem más, mint szín és ritmizált idő.” – fogalmazza meg Debussy 1907-ben művészi credóját. E meghökkentően modern, Boulez vagy Messiaen művészetét előlegező gondolatot talán semmi nem világítja meg jobban, mint az életmű végén keletkezett 12 zongoraetűd.

1915 nyarát egy észak-franciaországi baráti villában tölti Debussy, ide menekül saját terméketlensége elől – a világháború kitörése óta gyakorlatilag semmit nem komponált. Kiadója Chopin-művek közreadásával bízza meg, s talán ez indít el benne valamit, ami először még nem kapcsolódik közvetlenül az imádott példaképhez: hat szonáta terve merül fel benne. Az elsőként megszületett cselló-zongora szonátát gyakorlatilag egy ülésben írja meg Debussy, meg sem várja hogy utána küldjék a zongoráját. Mint július 22-i levelében írja: „Zongorám sincs… egyelőre. De nem betegszem bele. Ez a hiány legalább összpontosítja a figyelmemet, és nem engedi, hogy gondolataim szétforgácsolódjanak az improvizációkban, melyek gyakran rejtik magukban az önmagunknak mesélt történetek perverz kéjének csapdáját.”

Meglepő egy olyan szerzőtől olvasni ezt, aki a zenetörténetben talán elsőként nem hangjegyekben gondolkozott, hanem konkrét hangokban. Zenekari művei ezért lehetnek a hangszerelés magasiskolájának legkiemelkedőbb példái, zongoraművei pedig a zeneirodalom leginkább hangszeridiomatikus darabjai. Zenéje azonban épp azért több puszta hangszerelési virtuózkodásnál, mert a hangzás, a hangszín emancipálása nála nem jelenti a forma, a kifejezés, a ritmika szerepének eljelentéktelenedését. Kései műveinek talán egyetlen vesztese a dallam, mely veszteség azonban épp a nyugat-európai zene egyik alapproblémájára világít rá, arra, hogy a melodikus felszín sallangjai hajlamosak elfedni a mélyebb rétegek működési elveit. Mozart művészete nem utolérhetetlen dallamosságától lesz a kultúrtörténet egyedülálló csodájává, hanem zenei formálásának tökéletességétől, a hangzó anyag időben való elrendezésének páratlan képességétől.

Amikor közvetlenül a szonáta befejezése után Chopin szellemében és az ő emlékének ajánlva zongoraetűdök komponálásába kezd Debussy – feltehetően már hangszerének társaságában –, akkor valószínűleg a zongora absztrakt hangzása vonzza az életmű összefoglalásának és csúcsának tekinthető sorozat megírásában. Az etűdök hallatlan előadási nehézsége, az előadóval szemben támasztott mérhetetlen technikai igény itt pusztán figyelmeztetés. A sorozat befejezésekor a kiadónak írott szeptember 27-i levelében a következőképpen fogalmaz: „A technikai kérdéseken túl az Etűdök segítségére lesznek a zongoristáknak annak megértésében, hogy nem szabad a zenéhez nyúlni, csak rettenthetetlen kezekkel.”

Az első könyv hat darabja technikai kérdéseket vet fel: az öt ujjas etűd (Monsieur Czernynek szóló gyunyoros hommage), a terc-, a kvart- és a szext-játék problémáit boncolgató három darab, az oktávjáték nehézségeire rámutató oktávetűd és a hüvelykujjat a játékból kizáró nyolc ujjas etűd a zeneirodalom nagy billentyűs iskoláit idézi. A második könyv darabjai viszont már címükben is jelzik az újfajta megközelítést: etűd kromatikus fokokra, díszítményekre, repetált hangokra, ellentétes hangzásokra, összetett arpeggiókra, akkordokra. Hasonlóan Chopin vagy Bach – legalább címében – pedagógiai célú gyűjteményeihez, Debussynél sem választható el egymástól technikai és zenei virtuozitás. Mert bár egy ügyes kezű s kottát olvasni képes zongorista feltehetően le tudja ütni a megadott hangokat a megadott időben, de e művek soha nem hallott formáját, Debussy zenéjének időbeliségét és hangzásának szubtilitását csak a legnagyobbak képesek megragadni.

Az olyan zenészek, mint amilyen Pierre-Lauernt Aimard, Messiaen tanítványa, Boulez szárnysegédje, Ligeti etűdjeinek címzettje és káprázatos előadója. Debussyt a 20. század második felének zenéje felől értelmezi, s így keze alatt egyszerre érthetetlenné válik, hogy Debussynek mi köze van az impresszionizmushoz. Monet helyett Picasso és Kandinsky lesz a viszonyítási pont. Kiderül, hogy Debussynél éppúgy fontos minden hang, mint Kurtág vagy Bach zenéjében, hogy a homályos hangzást nem az előadó hozza létre, hanem a szerző. Aimard kristályszerűen csillogó billentése s a kottaszöveghez tökéletesen hű dinamikai árnyalás végre egyértelművé teszi, hogy e zenéhez nem kell semmit hozzátenni. Nem előadni kell, hanem átadni, nem értelmezni, hanem érteni. Aimard zongorázása nem attól lenyűgöző, hogy rettenhetetlen kezei vannak. Debussy-játékát az teszi egyedülállóvá, hogy a feje rettenthetetlen.

(Debussy: Images – Études – Pierre-Laurent Aimard; Warner Classics 8573 83940-2)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„A mi generációnk nem kapható a gyűlölködésre” – A 30 év alatti színművészek levele az Országgyűléshez

A december 9-én a szabad színházakért és a kultúra függetlenségéért meghirdetett tüntetésen Sodró Eliza, a Radnóti Színház művésze olvasta fel 111 harminc év alatti színművész levelét az Országgyűléshez.
Színház

Ezekre az előadásokra küldenék el a politikusokat a színészek

Szégyen, Hamlet, A bajnok, Az ember tragédiája – többek között ezeket a produkciókat ajánlották azok a színházi alkotók, akiket a december 9-i tüntetésen kérdeztünk meg arról, mire hívnák el a politikai döntéshozókat.
Klasszikus

Itt követheti élőben Martha Argerich koncertjét, ha már nem kapott jegyet!

December 12-én este fél 8-kor a Liszt Ferenc Kamarazenekarral lép fel Martha Argerich. A hangverseny teltházas, de a Medici TV közvetíti. Mutatjuk, hol.
Színház

Megszavazta a Parlament az új színháztörvényt

115 igen szavazattal elfogadta az Országgyűlés a kulturális törvénycsomagról szóló törvényjavaslatot, amely miatt hétfőn ezrek tüntettek a Madách téren.
Vizuál

Tíz új európai filmet kínál az ArteKino Filmfesztivál az interneten

December 31-ig tart az ArteKino Filmfesztivál, amely tíz új európai filmhez biztosít ingyenes, online hozzáférést. A filmbarátok kényeztetésére minden filmet magyar felirattal láttak el, sőt rendezői nyilatkozatot, szinopszist és filmajánlót is mellékeltek hozzájuk. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus konferencia

Mi a helyzet a nőkkel a zenében?

Január 8-án és 9-én, az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál keretében szimpóziumot rendeznek a fenti kérdés megvitatására.
Klasszikus zongora

A 13 éves Rozsonits Ildikó sikere a grazi ifjúsági zongoraversenyen

Rozsonits Ildikó megnyerte a 13-15 évesek korosztályát, de a többi csoportban is akadnak magyar befutók a VI. Nemzetközi Ifjúsági Bartók Zongoraversenyen.
Klasszikus hír

Itt követheti élőben Martha Argerich koncertjét, ha már nem kapott jegyet!

December 12-én este fél 8-kor a Liszt Ferenc Kamarazenekarral lép fel Martha Argerich. A hangverseny teltházas, de a Medici TV közvetíti. Mutatjuk, hol.
Klasszikus advent

Mozart átiratában hallható Händel Messiása

Az átirat Anger Ferenc rendezésében, Nádasdy Ádám új magyar fordításával csendül fel december 21-én az Erkel Színházban. A karácsonyi négy előadás szólistái Rácz Rita, Schöck Atala, Horváth István és Cser Krisztián, az Opera Zenekart és az Énekkart Kesselyák Gergely vezényli.
Klasszikus hír

Pozsonyi kórusversenyt nyert a Magnificat Leánykar

Kortárs és szakrális kategóriában is első helyezést ért el a Magnificat Leánykar egy pozsonyi kórusversenyen.