Klasszikus

Richard Wagner

2003.06.09. 00:00
Ajánlom
Lipcsében született 1813-ban. Első maradandó zenei élményei Drezdához és Lipcséhez fűződtek: Weber, illetve Beethoven műveit ismerte meg ezekben a városokban. Lipcsében egy ideig a Nicolai Schule növendéke volt, majd az egyetemre is beiratkozott.

1833-ban színházi karmester lett. Rövid idő alatt jó néhány német színpadot megismert és tapasztalatait későbbi alkotói pályáján értékesítette. Első operái (Rienzi, 1838—40; A bolygó hollandi, 1841.) e kalandos vándorélet tanulságait egyesítették a francia nagyoperai stílussal, amelyet Párizsban sajátított el. Az itt töltött időszak Meyerbeer és Berlioz hatásának nyomait hagyta Wagner művészetén: Meyerbeertől a nagyszabású színpadi jeleneteket, Berlioztól a hangszerek kifejező, festői effektusait sajátította el. A Tannhäuser (1843—44) már Wagner egyéni útját jelzi, amelynek a Grál-mondát feldolgozó Lohengrin (1846—48) a folytatása. 1842-ben drezdai udvari karmester lett, az 1849-es forradalmi megmozdulások alkalmával azonban kompromittálta magát a hatóságok előtt, s menekülnie kellett. Svájcban telepedett le. A ötvenes évek elején elméleti írásokkal foglalkozott, miközben — szerelmi bonyodalmak és családi viszályok között — a Nibelung-monda feldolgozásának tervét megérlelte. Mathilde Wesendonkhoz fűződő heves és boldogtalan szerelmét a Trisztán és Izolda című operában tette halhatatlanná (1857—59). Majd felesége halála után újabb érzelmi konfliktusba bonyolódott azzal, hogy megszerette és utóbb nőül vette Cosimát, Liszt Ferenc leányát, Bülow feleségét. Ezúttal ismét egy remekműben „vezette le” az érzelmek viharát, ez azonban már nem a reménytelenség és halál költői megfogalmazása, hanem az érett bölcsességé és egyben a német nemzet öntudaté: A nürnbergi mesterdalnokok (1862—67) Wagner legragyogóbb, legszellemesebb operája, amelyben nemcsak a derűs ifjúi szerelem és a bölcs öregkori rezignáció kap hangot, hanem a maradiság, vaskalapos gáncsoskodás kíméletlen karikatúrája is.

Ebben az időben már tisztán látta, hogy élete célja a Nibelung-sorozat méltó előadására rendeltetett színház létrehozása. Ehhez a nagyra törő tervhez hatékony segítséget kapott a bajor királytól, akiben Wagner rajongó és bőkezű pártfogóra lelt. Az ő támogatásával épülhetett fel a bayreuthi Festspielhaus, a német mitológia e roppant ciklusának temploma, a wagneri életműnek szentelt zarándokhely. A színházat, melynek alapkövét maga Wagner helyezte el ünnepélyes külsőségek között, 1876-ban nem kevesebb fénnyel avatták fel.

Utoljára a keresztény mitológia köréből merített Parsifal-témát dolgozta fel Wagner, ezt a művet élete utolsó előtti esztendejében mutatták be. 1883-ban Velencében halt meg a zenés dráma egyik legnagyobb alakja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Pedro Almodóvar elkészítette élete legszemélyesebb filmjét

Élet és film szétválaszthatalanul összegabalyodik Pedro Almodóvar legújabb alkotásában. Egy héttel a cannes-i bemutató után itthon is látható a Fájdalom és dicsőség Antonio Banderas és Penelope Cruz főszereplésével. Kritika.
Klasszikus

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de legmondta az első hármat. De miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?
Vizuál

Leonardo da Vinci figyelemzavaros és hiperaktív volt, és egyszerre volt ez áldás és átok életében

Legalábbis egy újabb kutatás szerint, amely a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) magyarázza Leonardo állandó halogatását.
Klasszikus

Ezért érdemes Schumannt hallgatni Várjon Dénes szerint

Május 25-én és 26-án utolsó két fejezetéhez ér a Schumann összes zongorás kamarazenéjét megszólaltató sorozat a Zeneakadémián. Várjon Dénes elmondja, miért játssza olyan szívesen a zeneszerző műveit.
Vizuál

Mától tudjuk megcsodálni a frissen vásárolt Renoir-aktot

A Szépművészeti Múzeum augusztus 20-ig kamarakiállításon mutatja be a gyűjtemény elmúlt száz évének legértékesebb szerzeményét.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus koktélparti

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de legmondta az első hármat. De miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?
Klasszikus magazin

Kórusok lepik el a Palotanegyed utcáit

A Kórusok Éjszakájáról Tóth Árpád, a Csíkszerda kórus vezetője beszél a Fidelio Klasszik május 25-ei adásában, amiben Havas Ágnes, Hegyi Barbara és Novák Péter is megszólal.
Klasszikus ajánló

Ezért érdemes Schumannt hallgatni Várjon Dénes szerint

Május 25-én és 26-án utolsó két fejezetéhez ér a Schumann összes zongorás kamarazenéjét megszólaltató sorozat a Zeneakadémián. Várjon Dénes elmondja, miért játssza olyan szívesen a zeneszerző műveit.
Klasszikus bonn

700 apró Beethoven-szoborral ünnepel Bonn városa az évfordulón

Hétszáz mosolygó Beethoven-szobrot tervezett Ottmar Hörl a zeneszerző születésének 250. évfordulójára.
Klasszikus interjú

Koltai Katalin feltalált egy új eszközt a gitárhoz, hogy el tudja játszani Bartók műveit is

De nemcsak Bartók, hanem a 20-21. századi zene egészen új repertoárja tárul fel Koltai Katalin új találmányának, az egyhúros kapodaszternek köszönhetően.