Szvjatoszlav Richter a zongoránál, David Ojsztrah hegedűn, Msztyiszlav Rosztropovics csellón, a Berlini Filharmonikusokat Herbert von Karajan vezényli. Ez volt minden idők legambiciózusabb klasszikus zenei supergroupja, amely Beethoven Hármasversenyét játszotta. Az EMI a hanglemezkiadás fénykorában, 1969-ben mindent megtett, hogy a három szovjet művészt, akik gyakran játszottak együtt, de sosem külföldön, megszerezze a közös felvételhez. Csillagászati összeget jelentett – csak Karajan 10 ezer fontot kért előre –, de a pénz nem számított.
Mégsem működött a dolog.
’69-ben, a berlini Jesus-Christus-Kirchében került sor a felvételre. Ojsztrah és Richter borzalmasnak találta Karajan tempóit, úgy vélték, a Beethoven-mű elveszít valamit a karakteréből a szuperlágyan játszó berliniek előadásában. Amikor hangot adtak ellenvetéseiknek, Rosztropovics arra utasította őket, csinálják csak meg, amit a karmester kér. „Karajan az időbeosztásával piszkált minket” – emlékezett vissza az EMI egyik hangmérnöke. „Egyetlen ülés alatt be kellett dobozolnunk az egészet.”
A három szólista nem tudott összehangolódni, és nem bíztak egymásban. Mindez jól hallatszik a felvételen. „Ojsztrah hegedűhangja rekedtes, Richter szétszórt, Rosztropovics pedig rutinból játszik” – állapította meg Norman Lebrecht zenetörténész. Amikor a hegedűművész és a zongoraművész kérte, hogy ismételjék meg a felvételt, Karajan csak ennyit mondott: „Nincs idő. Még pózolnunk kell a borítófotóhoz.”
„Rettenetes felvétel, nem vagyok hajlandó felvállalni” – mondta Richter később. „Harcvonal alakult ki Karajannal és Rosztropoviccsal az egyik oldalon, én és Ojsztrah a másikon... (...) És milyen émelyítő a lemezborítón szereplő fotó: ő művészien pózol, mi, a többiek, pedig grimaszolunk, mint valami idióták.”
Ennek ellenére a lemez sikert aratott: félmilliót adtak el belőle, a kritikusok nagy többsége is megadta magát a hájpnak, és dicsérte. Pedig legfeljebb arra jó példa, hogyan szól, ha fantasztikus muzsikusok játszanak, minden hangot a megfelelő helyen, de nem figyelnek egymásra, nem élvezik és olcsó iparosmunkát végeznek sok pénzért.
A Beethoven-emlékév alkalmából a Deutsche Gramophone újabb felvételt dob piacra a Hármasversenyből. Ezen Anne-Sophie Mutter játszik hegedűn, Yo-Yo Ma csellón, Daniel Barenboim pedig zongorán. A West-East Divan Orchestra játszik. A versenymű mellett a VII. szimfónia hallható rajta. Kíváncsiak vagyunk, milyen lesz!