Klasszikus

Ritka zenei ünnep volt Várjon Dénes és a Pannon Filharmonikusok koncertje

2019.10.16. 17:00
Ajánlom
Október 10-én Bogányi Tibor vezényelte a Pannon Filharmonikusokat a pécsi Kodály Központban; a műsoron két vérbeli romantikus alkotás szerepelt, jóllehet keletkezésüket jó hat évtized választja el egymástól.

A hangverseny első részében Weber op. 79-es f-moll hangversenydarabja csendült fel Várjon Dénes szólójával, a terjedelmesebb második félidőben pedig Bruckner VII., C-dúr szimfóniája szerepelt műsoron Bogányi Bruckner-szimfóniákat bemutató sorozatának részeként – a romantika évszázadán belül maradva is hatalmas stiláris kontrasztot hozva létre.

A Weber-mű, lényegében egy részletes programon alapuló egytételes zongoraverseny, tulajdonképpen egyidős a romantikával, hiszen befejezése annak a Bűvös vadásznak a bemutatójával esett egybe, amelynek üstdobütéseivel – a sokat idézett maxima szerint – a német romantika megszületett. De az f-moll hangversenydarabnak a kortársakra gyakorolt hatása sem lebecsülendő, hiszen mind költői programja – itt: a háborúból visszatérő lovag és érte aggódó szerelme boldog egyesülése –, mind pedig egytételessége 19. századi komponisták egész sora számára szolgált példaként. De talán nem is ezért szeretjük igazán, hanem a hangszeres művek Weberének tüneményes bájáért, azért a mozarti szintű ízlésért, áttetszőségért és biztos arányérzékért, amely az érzelmek legmagasabb hőfokán sem hagyja őt cserben.

S ha van magyar zongorista – majdnem azt írtam: van olyan élő zongorista –, aki az izzó szenvedélyt és a megformálás tisztaságát és báját egyaránt magáénak mondhatja, akkor az Várjon Dénes.

varjondenes-165836.jpg

Várjon Dénes és a Pannon Filharmonikusok (Fotó/Forrás: Bublik Róbert)

S ha még hozzáteszem, hogy a szerző karakterével való magasrendű azonosulásban Bogányi Tibor és maga a zenekar is Várjon ideális partnere volt, akkor el is mondtam, miért hatott ritka zenei ünnepként ez a produkció, s miért ünnepelte az értő pécsi közönség olyan lelkesen és kitartóan a művészeket. Olyannyira, hogy – ami ritkaságszámba megy nyitószámot követően –, három ráadásra is sor került. Várjon előbb Bartók Három csíkmegyei népdalát játszotta el, olyan végtelenül differenciált dallam- és díszítőhangokkal, s ugyanazzal az érzékenységgel, amely, mutatis mutandis, a Weber-mű előadását is olyan élményszerűvé tette. Ezután egy rövidségében is megrázó erejű Schumann-darab – A költő szól – következett, majd végül, a közönség legnagyobb örömére, a versenymű egész befejező szakaszát újra eljátszotta Várjon és a zenekar.

Bruckner Hetedikje szerzőjének legnépszerűbb, legsikeresebb szimfóniája – az volt már az életében is. Nem csodálkozhatunk azon, hogy Bogányinak miért tartozik szívügyei közé ez a voltaképp – legalábbis a koncertéletben – érdemén alul számon tartott, ám rendkívüli egyensúlyérzékkel komponáló, briliáns színérzékkel hangszerelő és a hallgatót rendkívül eredeti pillanatokkal, váratlan fordulatokkal megajándékozó zeneszerző, illetve szimfóniáinak bemutatása.

A minden erénye mellett szűkszavúnak azért nem mondható Bruckner előadásához ugyanis pontosan ilyen típusú karmester az ideális, mint Bogányi Tibor.

boganyi-165838.jpg

Bogányi Tibor és a Pannon Filharmonikusok (Fotó/Forrás: Bublik Róbert)

Az a karmester, aki – amint az a Weber-koncertdarab minden ütemében is megnyilvánult – olyan impulzív, olyan színérzékkel és zenei fantáziával rendelkezik, mint ő, ugyanakkor pedig maximálisan fegyelmezett, precíz és kézben tartja a részleteket. A Hetedik nagyszabású kaleidoszkópjának megannyi színe, karaktere, fokozása, tetőpontja és átszellemült pillanata emlékezetes szépséggel és plaszticitással szólalt meg ezen az estén, rendkívül magas technikai színvonalon, elenyésző mennyiségű apró hibával. Már a nyitótétel első témája is igen szuggesztíven hatott a vonósok tremolójának ősködével, az érzéki szépségű csellódallammal. Emlékezetes volt a tétel kódájának katarzisa is, vagy a nagyszerű rézfúvósok apoteózisa a lassú tételben, a Scherzo feszes ritmusa s a középrész napfényes idillje. S varázslatos volt, ahogyan a zárótételben a nyitótétel témái elváltoztatott formában, új kontextusban és új jelentésben, de mégiscsak felismerhető módon jelentek meg újra.

A zenekar egészében roppant összecsiszoltan játszott, a rézfúvósok, mindenekelőtt a trombiták és a kürtök pedig egyenesen ragyogóan.

A szimfónia egészének hatása valahogy mégsem volt olyan szuggesztív és egységes, mint a szebbnél szebb részleteké. Magam sem értem egészen, miért nem. Lehet, hogy csak az első félidő apollói tökélyének emléke tett kielégíthetetlenné.

(Fejléckép: Bublik Róbert)

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Horgas Eszter: „Prés alatt vagyunk mindannyian”

Csak ülünk és teázunk. Két különböző lakásban, a monitor két oldalán. Hiába, az ember olyan könnyen megszokja a személyes találkozások luxusát. Interjú karantén idején – a gépeken keresztül – Horgas Eszter fuvolaművésszel.
Klasszikus

Ez az időszak próbatétel, nem büntetés

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás nagycsaládi körben töltik az önkéntes izoláció idejét: fiuk, Gáspár oktatóvideókat készít, ők Leclair-műveket tanulnak. Ez az időszak próbatétel és kihívás, mondják.
Plusz

„A legelsők közt omlott össze és az utolsó lesz, ami talpra áll” – válságban a magyar zeneipar 

A hazai könnyűzene és azt működtető zeneipar szinte a járvány első pillanatában leállt és lefagyott. Koncertek, turnék, fesztiválok maradnak el, egy teljes iparág maradt az egyik pillanatról a másikra munka és bevétel nélkül, s persze a kreativitás terepei is beszűkültek és átalakultak. Zenészeket és zeneipari embereket – szervezőket, menedzsereket, sajtósokat, újságírókat – kérdeztünk arról, hogy mi történik velük most, hogyan élik meg a járványidőszakot és a válságot.
Klasszikus

Az interneten közvetítik a János-passiót a lipcsei Tamás-templomból

A koronavírus-járvány ellenére fel fog csendülni Johann Sebastian Bach János-passiója a lipcsei Tamás-templomban nagypénteken, az eseményt az interneten élőben közvetítik, és együtt éneklésre biztatják a nézőket.
Vizuál

A népharag miatt nem pótolta a Milói Vénusz karjait a Louvre restaurátora

A karokon kívül ékszerek és festék is volt eredetileg a szobron. Kétszáz éve, 1820. április 8-án fedezte fel az alkotást egy földműves.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Az interneten közvetítik a János-passiót a lipcsei Tamás-templomból

A koronavírus-járvány ellenére fel fog csendülni Johann Sebastian Bach János-passiója a lipcsei Tamás-templomban nagypénteken, az eseményt az interneten élőben közvetítik, és együtt éneklésre biztatják a nézőket.
Klasszikus portré

A japán, akit szívébe zárt Magyarország: 80 éves Kobajasi Kenicsiró

Április 9-én ünnepli 80. születésnapját Kobajasi Kenicsiró japán karmester, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar örökös elnök-karnagya, a Magyar Televízió I. Nemzetközi Karmesterversenyének győztese.
Klasszikus Művészi szabadság

Ez az időszak próbatétel, nem büntetés

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás nagycsaládi körben töltik az önkéntes izoláció idejét: fiuk, Gáspár oktatóvideókat készít, ők Leclair-műveket tanulnak. Ez az időszak próbatétel és kihívás, mondják.
Klasszikus Hangszertár

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.