Klasszikus

Ritka zenei ünnep volt Várjon Dénes és a Pannon Filharmonikusok koncertje

2019.10.16. 17:00
Ajánlom
Október 10-én Bogányi Tibor vezényelte a Pannon Filharmonikusokat a pécsi Kodály Központban; a műsoron két vérbeli romantikus alkotás szerepelt, jóllehet keletkezésüket jó hat évtized választja el egymástól.

A hangverseny első részében Weber op. 79-es f-moll hangversenydarabja csendült fel Várjon Dénes szólójával, a terjedelmesebb második félidőben pedig Bruckner VII., C-dúr szimfóniája szerepelt műsoron Bogányi Bruckner-szimfóniákat bemutató sorozatának részeként – a romantika évszázadán belül maradva is hatalmas stiláris kontrasztot hozva létre.

A Weber-mű, lényegében egy részletes programon alapuló egytételes zongoraverseny, tulajdonképpen egyidős a romantikával, hiszen befejezése annak a Bűvös vadásznak a bemutatójával esett egybe, amelynek üstdobütéseivel – a sokat idézett maxima szerint – a német romantika megszületett. De az f-moll hangversenydarabnak a kortársakra gyakorolt hatása sem lebecsülendő, hiszen mind költői programja – itt: a háborúból visszatérő lovag és érte aggódó szerelme boldog egyesülése –, mind pedig egytételessége 19. századi komponisták egész sora számára szolgált példaként. De talán nem is ezért szeretjük igazán, hanem a hangszeres művek Weberének tüneményes bájáért, azért a mozarti szintű ízlésért, áttetszőségért és biztos arányérzékért, amely az érzelmek legmagasabb hőfokán sem hagyja őt cserben.

S ha van magyar zongorista – majdnem azt írtam: van olyan élő zongorista –, aki az izzó szenvedélyt és a megformálás tisztaságát és báját egyaránt magáénak mondhatja, akkor az Várjon Dénes.

varjondenes-165836.jpg

Várjon Dénes és a Pannon Filharmonikusok (Fotó/Forrás: Bublik Róbert)

S ha még hozzáteszem, hogy a szerző karakterével való magasrendű azonosulásban Bogányi Tibor és maga a zenekar is Várjon ideális partnere volt, akkor el is mondtam, miért hatott ritka zenei ünnepként ez a produkció, s miért ünnepelte az értő pécsi közönség olyan lelkesen és kitartóan a művészeket. Olyannyira, hogy – ami ritkaságszámba megy nyitószámot követően –, három ráadásra is sor került. Várjon előbb Bartók Három csíkmegyei népdalát játszotta el, olyan végtelenül differenciált dallam- és díszítőhangokkal, s ugyanazzal az érzékenységgel, amely, mutatis mutandis, a Weber-mű előadását is olyan élményszerűvé tette. Ezután egy rövidségében is megrázó erejű Schumann-darab – A költő szól – következett, majd végül, a közönség legnagyobb örömére, a versenymű egész befejező szakaszát újra eljátszotta Várjon és a zenekar.

Bruckner Hetedikje szerzőjének legnépszerűbb, legsikeresebb szimfóniája – az volt már az életében is. Nem csodálkozhatunk azon, hogy Bogányinak miért tartozik szívügyei közé ez a voltaképp – legalábbis a koncertéletben – érdemén alul számon tartott, ám rendkívüli egyensúlyérzékkel komponáló, briliáns színérzékkel hangszerelő és a hallgatót rendkívül eredeti pillanatokkal, váratlan fordulatokkal megajándékozó zeneszerző, illetve szimfóniáinak bemutatása.

A minden erénye mellett szűkszavúnak azért nem mondható Bruckner előadásához ugyanis pontosan ilyen típusú karmester az ideális, mint Bogányi Tibor.

boganyi-165838.jpg

Bogányi Tibor és a Pannon Filharmonikusok (Fotó/Forrás: Bublik Róbert)

Az a karmester, aki – amint az a Weber-koncertdarab minden ütemében is megnyilvánult – olyan impulzív, olyan színérzékkel és zenei fantáziával rendelkezik, mint ő, ugyanakkor pedig maximálisan fegyelmezett, precíz és kézben tartja a részleteket. A Hetedik nagyszabású kaleidoszkópjának megannyi színe, karaktere, fokozása, tetőpontja és átszellemült pillanata emlékezetes szépséggel és plaszticitással szólalt meg ezen az estén, rendkívül magas technikai színvonalon, elenyésző mennyiségű apró hibával. Már a nyitótétel első témája is igen szuggesztíven hatott a vonósok tremolójának ősködével, az érzéki szépségű csellódallammal. Emlékezetes volt a tétel kódájának katarzisa is, vagy a nagyszerű rézfúvósok apoteózisa a lassú tételben, a Scherzo feszes ritmusa s a középrész napfényes idillje. S varázslatos volt, ahogyan a zárótételben a nyitótétel témái elváltoztatott formában, új kontextusban és új jelentésben, de mégiscsak felismerhető módon jelentek meg újra.

A zenekar egészében roppant összecsiszoltan játszott, a rézfúvósok, mindenekelőtt a trombiták és a kürtök pedig egyenesen ragyogóan.

A szimfónia egészének hatása valahogy mégsem volt olyan szuggesztív és egységes, mint a szebbnél szebb részleteké. Magam sem értem egészen, miért nem. Lehet, hogy csak az első félidő apollói tökélyének emléke tett kielégíthetetlenné.

(Fejléckép: Bublik Róbert)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

Nem csak egy könyv a Budapest Nagyregény – Kiss Noémi a Lírástudók vendége

Huszonkét társával együtt ő is tagja a Budapest Nagyregény szerzőgárdájának, és elmesélte, miért érdekes számára Cinkota és a XVI. kerület, amelynek történetét ő írta meg. Kiss Noémi azt is elmondta, miért tartja nagy vívmánynak, hogy a vaskos kötet szerzőinek fele nő.
Színház

Egy vezető távozása és figyelmeztetés lett a következménye a Katonában egy színházjegy-akciónak

Két munkatársat figyelmeztetésben részesítettek, egy vezető beosztású dolgozó pedig elhagyja a színházat, miután kiderült, hogy DK-tagok kaphattak kedvezményes jegyeket.
Színház

Elhunyt Bajomi Nagy György, az Örkény Színház művésze

A Gábor Miklós- és Jászai Mari-díjas színművész 56 éves volt.
Vizuál

Ridley Scott filmjében Napóleon csak egy díszlet a saját életében

Hiába lett rendkívül látványos Ridley Scott Napóleonja, az európai történelem egyik legnagyobb hatású alakjáról végső soron csak egy sekélyes, koncepciótlan filmet sikerült rendeznie, amely ráadásul hemzseg a tárgyi tévedésektől.
Vizuál

A fekete arany és a fehér ördög – kritika a Megfojtott virágokról

Martin Scorsese egy három és fél órás krimi-drámával tért vissza, amelyben az amerikai történelem egy kevéssé ismert, sötét foltját mutatja be. Megfojtott virágok című filmjében a művészet klasszikus témáiról beszél, hogy megmutassa, mi is volna eredetileg a mozi célja.   

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Dél-Afrikában rendezett kortárs fesztiválon szerepel az UMZE

Az új és legújabb zenére specializálódott együttes a Nemzetközi Kortárszenei Társaság éves fesztiválján működik közre, Johannesburgban és Fokvárosban.
Klasszikus hír

Karácsonyi ráadáskoncertet is ad a Concerto Budapest a hagyományos adventi ajándékkoncertek mellett

Koncertekkel ajándékozza meg a zeneszeretőket az adventi időszakban a Concerto Budapest. A kórházi kezelés idején családjukat nélkülözni kényszerülő betegekhez, idősekhez idén is kamaraprodukciókkal látogatnak el a zenekar tagjai.
Klasszikus interjú

„Nagyon boldoggá tesz, ha én vezethetek el valakit a dalokhoz” – interjú Helmut Deutschcsal

Helmut Deutsch zongorakísérőként nem csupán kevesekhez fogható népszerűségre tett szert szakmájában, de tanárként is rendkívüli énekesnagyságokat vezetett el a dalműfajhoz. A művész nemrég Piotr Beczałával adott szláv estet az Operaházban.
Klasszikus ajánló

Haydneum-koncertek: ajándék a léleknek – december 23-ig 15 százalékos karácsonyi kedvezménnyel

A Haydneum bérleti estjei a 2023–24-es koncertévad második felében is kikezdhetetlen remekműveket és avatott előadókat ígérnek.
Klasszikus interjú

„Ha az ember elébe megy a lehetőségeknek, a szerencse is könnyebben érkezik” – beszélgetés Balog Alexandrával

Fiatal kora ellenére már igen jelentős zenei sikerekkel, ráadásul fesztiválalapítói és -szervezői tapasztalatokkal rendelkezik az MVM Zrt. által támogatott Junior Prima Díjjal idén kitüntetett zongoraművész, Balog Alexandra.