Klasszikus

Ritka zenei ünnep volt Várjon Dénes és a Pannon Filharmonikusok koncertje

2019.10.16. 17:00
Ajánlom
Október 10-én Bogányi Tibor vezényelte a Pannon Filharmonikusokat a pécsi Kodály Központban; a műsoron két vérbeli romantikus alkotás szerepelt, jóllehet keletkezésüket jó hat évtized választja el egymástól.

A hangverseny első részében Weber op. 79-es f-moll hangversenydarabja csendült fel Várjon Dénes szólójával, a terjedelmesebb második félidőben pedig Bruckner VII., C-dúr szimfóniája szerepelt műsoron Bogányi Bruckner-szimfóniákat bemutató sorozatának részeként – a romantika évszázadán belül maradva is hatalmas stiláris kontrasztot hozva létre.

A Weber-mű, lényegében egy részletes programon alapuló egytételes zongoraverseny, tulajdonképpen egyidős a romantikával, hiszen befejezése annak a Bűvös vadásznak a bemutatójával esett egybe, amelynek üstdobütéseivel – a sokat idézett maxima szerint – a német romantika megszületett. De az f-moll hangversenydarabnak a kortársakra gyakorolt hatása sem lebecsülendő, hiszen mind költői programja – itt: a háborúból visszatérő lovag és érte aggódó szerelme boldog egyesülése –, mind pedig egytételessége 19. századi komponisták egész sora számára szolgált példaként. De talán nem is ezért szeretjük igazán, hanem a hangszeres művek Weberének tüneményes bájáért, azért a mozarti szintű ízlésért, áttetszőségért és biztos arányérzékért, amely az érzelmek legmagasabb hőfokán sem hagyja őt cserben.

S ha van magyar zongorista – majdnem azt írtam: van olyan élő zongorista –, aki az izzó szenvedélyt és a megformálás tisztaságát és báját egyaránt magáénak mondhatja, akkor az Várjon Dénes.

varjondenes-165836.jpg

Várjon Dénes és a Pannon Filharmonikusok (Fotó/Forrás: Bublik Róbert)

S ha még hozzáteszem, hogy a szerző karakterével való magasrendű azonosulásban Bogányi Tibor és maga a zenekar is Várjon ideális partnere volt, akkor el is mondtam, miért hatott ritka zenei ünnepként ez a produkció, s miért ünnepelte az értő pécsi közönség olyan lelkesen és kitartóan a művészeket. Olyannyira, hogy – ami ritkaságszámba megy nyitószámot követően –, három ráadásra is sor került. Várjon előbb Bartók Három csíkmegyei népdalát játszotta el, olyan végtelenül differenciált dallam- és díszítőhangokkal, s ugyanazzal az érzékenységgel, amely, mutatis mutandis, a Weber-mű előadását is olyan élményszerűvé tette. Ezután egy rövidségében is megrázó erejű Schumann-darab – A költő szól – következett, majd végül, a közönség legnagyobb örömére, a versenymű egész befejező szakaszát újra eljátszotta Várjon és a zenekar.

Bruckner Hetedikje szerzőjének legnépszerűbb, legsikeresebb szimfóniája – az volt már az életében is. Nem csodálkozhatunk azon, hogy Bogányinak miért tartozik szívügyei közé ez a voltaképp – legalábbis a koncertéletben – érdemén alul számon tartott, ám rendkívüli egyensúlyérzékkel komponáló, briliáns színérzékkel hangszerelő és a hallgatót rendkívül eredeti pillanatokkal, váratlan fordulatokkal megajándékozó zeneszerző, illetve szimfóniáinak bemutatása.

A minden erénye mellett szűkszavúnak azért nem mondható Bruckner előadásához ugyanis pontosan ilyen típusú karmester az ideális, mint Bogányi Tibor.

boganyi-165838.jpg

Bogányi Tibor és a Pannon Filharmonikusok (Fotó/Forrás: Bublik Róbert)

Az a karmester, aki – amint az a Weber-koncertdarab minden ütemében is megnyilvánult – olyan impulzív, olyan színérzékkel és zenei fantáziával rendelkezik, mint ő, ugyanakkor pedig maximálisan fegyelmezett, precíz és kézben tartja a részleteket. A Hetedik nagyszabású kaleidoszkópjának megannyi színe, karaktere, fokozása, tetőpontja és átszellemült pillanata emlékezetes szépséggel és plaszticitással szólalt meg ezen az estén, rendkívül magas technikai színvonalon, elenyésző mennyiségű apró hibával. Már a nyitótétel első témája is igen szuggesztíven hatott a vonósok tremolójának ősködével, az érzéki szépségű csellódallammal. Emlékezetes volt a tétel kódájának katarzisa is, vagy a nagyszerű rézfúvósok apoteózisa a lassú tételben, a Scherzo feszes ritmusa s a középrész napfényes idillje. S varázslatos volt, ahogyan a zárótételben a nyitótétel témái elváltoztatott formában, új kontextusban és új jelentésben, de mégiscsak felismerhető módon jelentek meg újra.

A zenekar egészében roppant összecsiszoltan játszott, a rézfúvósok, mindenekelőtt a trombiták és a kürtök pedig egyenesen ragyogóan.

A szimfónia egészének hatása valahogy mégsem volt olyan szuggesztív és egységes, mint a szebbnél szebb részleteké. Magam sem értem egészen, miért nem. Lehet, hogy csak az első félidő apollói tökélyének emléke tett kielégíthetetlenné.

(Fejléckép: Bublik Róbert)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Lemondta a Putyin-párti zongoraművész, Valentina Lisitsa fellépését a Margitszigeti Színház

Az intézmény a művész politikai szerepvállalása miatt döntött úgy, hogy megválik tőle, miután az ukrán nagykövetségtől tudomást szerzett a mariupoli megszállókat éltető koncertjéről.
Klasszikus

A nagyok titkai

Vezető karmesterük, Kirill Petrenko vezényletével adta elő a Berlini Filharmonikusok Csajkovszkij Pikk dáma című operáját, saját koncerttermében, Berlinben. Az április 21-i, koncertszerű előadáson megpróbáltuk kideríteni, mit tudhat az a dirigens, akit egy ilyen jelentőségű zenekar mindenáron magának akart.
Klasszikus

Elhunyt Cser László hegedűművész

A Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagjától Gál-Tamási Mária hegedűművész búcsúzott a zenekar közösségi oldalán, és megható sorokkal idézte fel mindazt a támogatást, amit az együttes a muzsikustól kapott.
Könyv

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor kapta a Libri irodalmi elismeréseit

2022-ben a zsűri egy hosszú elbeszélést, míg a közönség egy politikai szatírát emelt ki a tíz döntős mű közül.
Színház

„Napfény a dörzspapíron” – Szakácsi Sándor, a nyughatatlan lélek

Szakácsi Sándort, bár már gyerekkorában nagy jövőt jósoltak neki a színészi pályán, kisebb korában gúnyolták iskolatársai, felnőttként pedig alkoholproblémákkal küzdött, magát La Mancha lovagjának, szélmalomharcosnak nevezte. Saját bevallása szerint a szerepeiből merített erőt a folytatáshoz.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus beszámoló

Ne féltsük a kortárs zenét!

Maratoni hosszúságú diplomakoncerten mutatkoztak be május 6-án este a Zeneakadémia harmadéves zeneszerzés és alkalmazott zeneszerzés szakos hallgatói. A rendkívül gazdag és sokszínű programban számos stílus és műfaj szerepelt.
Klasszikus hír

Pécsiség Bécsben – a Musikvereinban lép fel a 210 éves Pannon Filharmonikusok

A zenekar a hazai együttesek közül elsőként kapott meghívást a rangos hangversenyterem évtizedes múltra visszatekintő Musik der Meister sorozatába. Három évadon át két-két alkalommal léphetnek fel, és a 2021 októberében adott, első koncert után május 22-én térnek vissza az „Aranyterembe”.
Klasszikus ajánló

Kalandra fül! – sérült és hátrányos helyzetű fiatalok is együtt zenélnek a Danubiával

A sérült művészekből álló Parafónia Zenekar és a Máltai Szimfónia program ifjú zenészei is fellépnek a Kalandra fül! Fesztiválon a Danubia Zenekarral. A zenei kuriózum harmadik alkalommal gyűjti egy helyre a legviccesebb és legszerethetőbb előadásokat a legkisebbek számára május 28-29-én, a BMC-ben.
Klasszikus hír

Egyházzenei Fesztivált rendez a Haydneum

A tavaly őszi Nyitófesztivál után egyházi műveket mutat be a közönségnek a Haydneum – Magyar Régizenei Központ, köztük kevéssé ismert, de magyar kötődésű szerzők darabjait.
Klasszikus kritika

A nagyok titkai

Vezető karmesterük, Kirill Petrenko vezényletével adta elő a Berlini Filharmonikusok Csajkovszkij Pikk dáma című operáját, saját koncerttermében, Berlinben. Az április 21-i, koncertszerű előadáson megpróbáltuk kideríteni, mit tudhat az a dirigens, akit egy ilyen jelentőségű zenekar mindenáron magának akart.