Klasszikus

Robinson menedéke

2008.04.30. 00:00
Ajánlom
Bármilyen csábító is lenne a feltételezés, a címbeli Robinson nem a klasszikus hős, hanem Robinson Krausz, Karinthy abszurd, szatirikus társadalomrajzának főhőse, akinek praktikusan felszerelt, tökéletesen szervezett, magányos menedékét szárnyaira veszi az üzlet és a divat, mígnem a szigeten összegyűlt, látványosságra, a különleges megtapasztalására éhes, bárgyún unatkozó tömeg elől menekülve a számkivetett átúszik Pestre.

Megkönnyebbülve fordul be egy hűvös kapualjba, ahonnan végre kongóan üres terembe jut, amelyben egy hajlongó, ősz szakállú aggastyán felvilágosítja, hogy ő Mihalovics Ödön, és éppen a Magyar Királyi Opera egyik „Eliana” előadását vezényli.

Robinson Krausznak akkor is hasonló élményben lett volna része, ha térben és időben kicsit távolabb, a Művészetek Palotájánál ér partot 2008. április 21-én, és a Debreceni Filharmonikus Zenekar hangversenyére téved be véletlenül. A koncert a jelek szerint elsikkadt valahogyan a műsornaptárban, olyan meglepően gyér érdeklődést keltve csak, hogy jószerével még az is kérdéses volt, vajon a színpadon, vagy a nézőtéren ülnek-e többen. Pedig az ország egyik legnagyobb városának zenekara érdekes programmal érkezett, amelyben Kocsár Miklós és Weiner Leó kompozícióit cseh mesterek, Smetana és Janácek művei keretezték.

Az első néhány percben úgy tűnt, hogy az együttes testes, tömör, mégis átlátszó, hideg színek fényében pompázó hangzása és Kocsár Balázs lendületes, alapos technikai képzettségről és gyakorlottságról tanúskodó mozdulatai tökéletes egységben építik fel az este folyamán a koncertteremben ritkán hallható kompozíciókat. A kifogástalanul könnyed zenei élmény illúziója azonban hamar elszállt. A hiányérzet első szúrásait a vonóskar okozta, különösen a második hegedű szólama, amelynek zötyögve lassuló futamai kissé vérszegénynek mutatkoztak a fúvósok erejéhez képest. Mivel a hagzásnak ez a sajátos aránytalansága csak tuttikban volt észlelhető, nehezen lehetett volna pusztán a terem akusztikai beállításának számlájára írni a problémát. Sokkal inkább az a lomha nehézkesség okozta, ami a határozott pontosság harsányan egyszerű uralmából fakadt. Az interpretáció fájón nélkülözte a szépség kacérságát és szenvedélyességét, került mindent, ami kétes, mindent, ami az érzelmek hatalmával ásta volna alá a megbízható precizitás egyhangúságát.

Ennek következtében Smetana Az eladott menyasszony című operájának nyitánya és három vidékiesen egészséges cseh tánca egykedvű derűvel szólalt meg, a hangsúlyok mindig pontosan érkező, a ringó magakelletés hanyagul kiszámított vonzásával mit sem törődő dördüléseivel kísérve. A fokozások kizárólag a hangerő növekedésében nyilvánultak meg, lemondva a feszültség megteremtésének és fenntartásának, a fékezhetetlen energiák kirobbanásának vagy éppen a szorongás ellágyuló feloldódásának élményéről. Mindez Kocsár Miklós Szimfonikus balladájának is sajátos, bár az eredetileg Vántus István témájára készült kompozíció keleties és sötét színeihez érdekesen illeszkedő, kíméletlen jelleget kölcsönzött.

Weiner Leó fiatalkori f-moll szerenádjának (op. 3) ugyanakkor nem tett jót a fantázia világát csak távolról érintő előadásmód. A mű azt a benyomást keltette, mintha a verbunkos elemeiből építkező tizenkilencedik századi magyar műzene Bartók és Kodály nyomán sokat kárhoztatott, a városias felületesség és az egészségtelen cikornyásság vádja alatt roskadozó vonásainak kerülendő mivolta olyan mélyen beivódott volna a magyar zenekultúrába az elmúlt száz évben, hogy a zenészek már azt is elfeljetették, hogyan kell az ilyesmit eljátszani. Az előadásból a lassú tétel szépen rajzolt szólóállásai ellenére hiányzott a telivér áradás, a kackiás ruganyosság és a füstösen búbánatos kávéházi magyarság friss vidék-illúziójának minden szeszélyes túlzása. A kompozíció, amely az Európa számára egzotikusnak számító magyar karakter szimfonikus megjelenítésében Brahms magyaros ihletésű műveivel rokon, sápadtan adta át a helyét a műsor zárószámának, Janácek Taras Bulba-rapszódiájának. A kozák harcos véres történetének drámai íve azonban a motívumok kimért egymás mellé illesztése következtében megtört, a szerkezet szétesett, és az áldozat megváltó hatalmának sugárzása csak a végkifeljet váratlansága fölött érzett meglepetés tompító hatásán keresztül érkezett el a közönséghez, béketűrően engedve, hogy Robinson Krausz kipihenje a menekülés fáradalmait.

(2008. április 21. 19:30 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - A Debreceni Filharmonikus Zenekar koncertje; Smetana: Az eladott menyasszony - nyitány és három tánc; Kocsár Miklós: Szimfonikus ballada; Weiner: f-moll szerenád, op. 3; Janácek: Taras Bulba; vez.: Kocsár Balázs; Magyar Szimfonikus Körkép)

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Elhunyt Fenyves Márk mozdulatművész

A táncos-koreográfus, a magyar mozdulatművészet jelenkori képviselőinek egyike 45 évesen tragikusan fiatalon távozott. Úttörő munkásságával és az Orkesztika Alapítvánnyal élő örökséget hagyott maga után.
Könyv

„Az irodalmi életrajzok poposítása tudatos volt, a reflektorfénybe kerülés nem” – Interjú Nyáry Krisztiánnal

A virtuális és a valódi közösségi terekről, a papíralapú könyv mai napig tartó létjogosultságáról és az egy éve nyitott Magvető Caféról is kérdeztük a KULT50 magazin hasábjain Nyáry Krisztiánt, a Líra kreatív igazgatóját.
Könyv

Könyvtáros osztag kutatja fel a könyveket, amikre csak halványan emlékeznek az olvasók

Előfordult már, hogy egyszerűen nem tudott kiverni a fejéből egy könyvet? Néhány részletére emlékezett, de a címre vagy a szerzőre egyáltalán nem. A New York-i Közkönyvtár a legképtelenebb esetekben is próbál segíteni.
Színház

„Egy fantasztikus korszaknak bukkantam a nyomára” – interjú Szikora Jánossal

Idén már hatodik alaklommal rendezi meg a Koronázási Szertartásjátékot a Vörösmarty Színház igazgatója. Az augusztus 18-i bemutató apropóján Szikora János beszélt a kezdetekről, az idei év újdonságairól és a darab nemzeti öntudatformáló szerepéről.
Vizuál

Réz András: Az utolsó mozielőadás

Nem kell pánikolni, ez az írás nem Peter Bogdanovich azonos című 1971-es filmjének elemzése. És nem is apokaliptikus vízió, amelyben az utolsó mozielőadást a világvége miatt nem követik továbbiak. Hanem Réz András elmélkedik a mozi jövőjéről.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus cselló

Jelenleg ez a tizenkilenc éves fiú a világ legtöbbet hallgatott csellistája

Már ami a lemezeladási adatokat illeti. Sheku Kanneh-Mason fellépett a brit királyi esküvőn, és 100 ezer példányban adták el a debütáló lemezét. Még nem töltötte be a huszadik életévét.
Klasszikus hírek

Bencze Máté döntős a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyében

A Magyarországot képviselő fiatal szaxofonos az öt döntős közé jutott a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén Edinburghben.
Klasszikus jótékonyság

Érdi Tamás látássérültek javára koncertezik a Zeneakadémián

Harminc éves a „Szól a szív” Alapítvány, amely számos alkalommal segítette a Vakok Iskoláját, amelynek Érdi Tamás egykor tanulója volt. Szeptember 18-án jótékonysági koncertet rendeznek a Zeneakadémián, nem drága a belépőjegy, de jó célt szolgál.
Klasszikus magazin

Így telt Vásáry Tamás 85. születésnapja

A torta egy zongorát mintázott, számtalan zenerajongó köszöntötte, este pedig a Fővárosi Nagycirkusz is meglátogatta. Vásáry Tamás augusztus 11-én ünnepelte a 85. születésnapját.
Klasszikus kotta

Ez a francia zenekar iPad-re cseréli a nyomtatott kottákat

Az Orchestre National d’Île-de-France a következő évadtól elfelejtheti a nyomtatott kottákat, 120 muzsikusuk ugyanis iPad-eket kap. De nem ők az egyetlen zenekar, akik lépést tartanak a technológiával.