Klasszikus

Rögök

2011.01.21. 10:52
Ajánlom
Jóllehet, a Concerto Budapest maga mögött tudhat néhány, a karmesterváltás körüli nehéz évet, amióta új zeneigazgatója, Keller András művészi koncepciója világosan körvonalazódott, a zenekar újra rátalált önmagára, illetve – ahogyan egy korábbi írásban fogalmaztam – a nagy varázsló, Óz birodalmában kanyargó, biztonságos Sárga útra. Legutóbbi, január 14-i hangversenyük sem keltett komoly kétségeket efelől, arra azonban rámutatott azért, hogy nincs olyan út a világon, amelyen a haladási sebesség minden körülmények között egyenletes lehetne.

A kátyúk egy része jelenleg a zenekari hangzásban bújik meg, amelyben a szép visszhangokkal zengő, tágas tereket megidéző, magukkal ragadó tuttik mellett megbízhatatlan részletek, pontatlan belépések és sápadt szólamok is felbukkannak. Az, hogy az együttes magja a kidolgozott vonóskar, ezen belül is elsősorban az első hegedűszólam erőteljes, elegáns és muzikális játéka, nyilván egyáltalán nem baj, éppen ellenkezőleg. Az viszont már probléma, hogy Keller András nem mindig teremt igazán kiegyensúlyozott, áttetsző zenekari hangzást. Ha a vonósokat rézfúvók és ütők is ellensúlyozzák, kifejezetten meggyőző az eredmény, de karcsúbb szituációkban a belső szólamokat, különösen a nagyszerű fafúvókat sokszor elnyomják a hegedűk, olyankor is, amikor mozgásuk világos érzékelése nemcsak a plasztikusság szempontjából volna jelentőségteljes, hanem szerkezeti elemként, például egy fokozás hajtóerejeként is szükség volna rájuk.

A kisebb-nagyobb bukkanók másik forrása a műsor összeállításában rejlett, amely ezen az estén nehéz feladat elé állította a zenészeket. Glinka Ruszlán és Ludmilla-nyitánya kellemes lendülettel, frissen szólalt meg, Csajkovszkij b-moll zongoraversenye (op. 23) azonban szinte minden sebből vérzett, amiből csak lehetséges volt, márpedig Csajkovszkij-versenyművek esetén rendszerint számos sérülékeny pont akad. Noha Borisz Berezovszkij pregnáns és kifinomult billentése, lendületes és pergő, puha és kontúros hangokkal tündöklő, energikus játéka önmagában nem hagyott volna kívánnivalót maga után, sehogy sem lehetett elvonatkoztatni a ténytől, hogy a b-moll zongoraverseny szerkezeti sajátosságaiból fakadóan nem ismeri az önmagában megítélhető szólista fogalmát. Formája a zenekar és a szólista bonyolult, zaklatott viszonyából bontakozik ki, amelyet az emóciók meglehetősen zabolátlan, a korabeli nyugati kritikusok által nem egyszer igen határozottan kifogásolt sodrása irányít. Éppen ezért erre a viszonyra nem lehet eléggé figyelni, az azt létrehozó gesztusokat pedig maradéktalanul vállalni kell, máskülönben a szerkezet darabjaira hullik. Berezovszkij a maga részéről eleget is tett a feladatának, Keller azonban, bár kétségkívül nagy figyelmet szentelt minden karaktertípusnak, az áradó unisonóknak csakúgy, mint a drámai effektusoknak és a lírai témáknak, igyekezett mindezt fegyelmezetten tenni, szigorúan kontrollálva a dallamosság édeskés érzelmességét, távolságtartóan szemlélve a zenei szövet rapszodikus burjánzását - és óhatatlanul lazítva a tutti és a szólista formaépítő viszonyának feszességét. Ezáltal pedig színes, de kissé zavaros mozaikká tördelte a kompozíció egyébként is nehezen, csak komoly előadói elszántság árán megvalósítható tervét.

A hangverseny legösszefogottabb pontja Sosztakovics V. (d-moll, op. 47) szimfóniája volt. Ebben találkoztak legegységesebben az alkotás sajátosságai a klasszikus hagyományokat hangsúlyozó interpretációs szándékkal, valamint a zenekari játékban megmutatkozó lelkesedés és figyelem arányát is itt sikerült a legpontosabban meghatározni, meggyőzve róla a közönséget, hogy a pillanatnyi nehézségek bosszúságai nem teszik szükségszerűen elérhetetlenné a távoli célokat. Mert a Sárga út is rögös, persze, de attól még Smaragdvárosba vezet.

2011. január 14. 19:30 - Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Concerto Budapest

Km.: Borisz Berezovszkij (zongora)
Vez.: Keller András

Glinka: Ruszlán és Ludmilla- nyitány
Csajkovszkij: b-moll zongoraverseny, op. 23
Sosztakovics: V. szimfónia, d-moll, op. 47

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Könyv

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.
Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Jazz/World

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Könyv

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Film

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Klasszikus ajánló

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus ajánló

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Klasszikus ajánló

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus hír

Bara Hajnal erdélyi zenetanárnak, műfordítónak ítélték az idei Lajtha-díjat

Bara Hajnal erdélyi zenetanár, műfordító érdemelte ki idén a Lajtha-díjat, amelynek jelképes átadása csütörtökön lesz a Lajtha László-emlékkoncerten, amelyet a Bartók Rádió élőben közvetít.