Klasszikus

Rondó a „Rockzenét az iskolákba!” című kezdeményezésről

2005.11.03. 00:00
Ajánlom
Rovatunkban ezúttal egy pedagógus karnagyot, egy etnográfust és egy könnyűzenészt kérdeztünk arról: mi a véleményük a szeptember 13-án a Népszabadság hasábjain megjelent, Garamvölgyi Zsolt által írt „Rockzenét az iskolákba!” című cikkről és magáról a kezdeményezésről? (Az eredeti cikk a http://www.nol.hu/cikk/376963/ címen olvasható.)

Szabó Dénes (ének-zenetanár, karnagy)

Garamvölgyi Zsolt talán nem találkozott még Kodály elméleti írásaival. Talán nem hallotta még Platon híres megállapítását: „jó zene – jó államvezetés.” Talán nem részesült semmilyen értékes zenei képzésben. Szerencsétlen ember, aki úgy nevelkedik, hogy csak a gyorsan múlóval, a populárissal találkozik. Bartók azt mondta: „csak tiszta forrásból”. Mi a tiszta forrás? Ő és Kodály is rámutatott: olyan értékek, amelyek kiállták az idő próbáját – és ezek egyik napról a másikra nem alakulnak ki. Természetesen a könnyűzenében is születhetnek maradandó értékek, de hogy melyek ezek, azt majd az utókor dönti el. A gregorián zenének vagy a népdaloknak például nagyon sok „vizsgát kellett letenniük” s az idők során kikristályosodtak, mint a gyémánt szerkezete A valódi műalkotások koruktól függetlenül képesek eljuttatni az embert a katarzisig, akár Palestrina miséiről, akár Bach Goldberg-variációiról, akár a Trisztán és Izoldáról, akár Bartók III. zongoraversenyéről van szó.

A fiatalok persze érdeklődnek a populáris zene iránt, már csak azért is, hogy ne nézzék ki őket a „klubból”. De akár akarják, akár nem, a könnyűzenébe úgyis folyton „belebotlanak” az utcán, az áruházakban, a buszon, a rádióadók kilencven százalékán – miért kellene ezt még külön tanítani is? Nem egy tanítványom volt egyébként, aki könnyűzenét játszott. Társai csodálták – klasszikus képzettségének köszönhető – tudása miatt, amit jól tudott hasznosítani a populáris zenében is. Innen oda tehát van átjárás – de a könnyűzenéből a klasszikus zenébe nincs. Ami a legfontosabb: a gyerekeknek értékeket kell mutatni, és megadni számukra az igényes választás lehetőségét. Az oktatásügy, a felnőttek felelősséggel tartoznak az ifjúságért. Tizennyolc éves koruk után a fiatalok már úgyis maguk döntenek, de a társadalomnak addig is az a dolga, hogy „vitamindús táplálékot” nyújtson nekik. És ebben nincs pardon.

Dr. Szapu Magda (etnográfus, A zűrkorszak gyermekei c. könyv szerzője)

E kezdeményezésre reagálva tapasztalataimról, terepmunkám eredményéről tudok itt beszámolni. 1997-2000 között szóban és írásban mértem fel Kaposvár hét középiskolájának (gimnáziumok, szakközépiskolák) félezer – 17-18 éves – diákját azzal a céllal, hogy a zene csoportképző hatását vizsgáljam. A fiatalok által választott, hallgatott, kedvelt zenei stílusirányzatoknak meghatározó, domináns szerepe van az ifjúsági csoportstruktúrák és csoportkultúrák kialakulásában, az életmódban és életstílusban, a fogyasztásban, a szabadidő eltöltésében, az öltözködésben, a viselkedésben, egyáltalán a fiatalok gondolkodásában, szemléletében. Mindezt megerősítette a Kárpát-medencére kiterjesztett 2001-2002. évi kutatás, amely már a 15-25 éves fiatalokat mérte fel.

A reprezentatív kaposvári felmérésből kiderült, hogy a megkérdezett diákok 100 %-a hallgat zenét. A felsorolt tizenöt zenei irányzatból csupán 4 % kedvel minden zenei stílusirányzatot. Legtöbben technot, rock- és diszkózenét hallgatnak (44, 43 ill. 37 %), de népszerű az alternatív zene (20 %) és a funky is (20 %). Tizedük hallgat rappet és jazzt (11 és 10 %), 7 %-uk hardcore-t és punkot, 6 %-uk reggie-t. Az oi zene kedvelői (a szkinhed fiatalok) megtagadták a válaszadást.

Érdekelt bennünket a klasszikus zene, a népdal és a nóta kedveltségi foka. Az előbbire a megkérdezettek 25 %-a igennel válaszolt. Ám a későbbi interjúk világossá tették, pontatlan volt a kérdésfeltevés, hiszen a diákok itt a klasszikus rockra és a klasszikus popra gondoltak. A népdalt 4 %-uk, a nótákat 2 %-uk jelölte meg. A népdalok alacsony hallgatottságát a fiatalok azzal indokolták, hogy az általános iskolában kötelezően oktatott, hallgatott népdalokat – a pedagógusnak vagy módszerének köszönhetően – objektív vagy szubjektív okok miatt nem sikerült megszerettetni. A tapasztalat azt mutatja, hogy a fiatalok zenei ízlését elsősorban a közvetlen környezet és a média alakítja, de kimutatható a baráti kör és a partner hatása is. Alig kimutatható az iskola és a pedagógus hatása. A leggyakrabban hallgatott zene a középiskolások körében a rock és a metál (25 %), a diszkó (21 %) és a techno (20%). Ez utóbbiak tábora pedig egyre nő. Mindez – miként az elején jeleztem – nem csak a zene szeretetét, de annál sokkal többet jelent. A zene – szövegével – üzenetet közvetít. Lázad, olykor uszít (pl. az oi-zene), máskor azt sugallja, „csak a mának élj!”.

Célunk csak az lehet, hogy minél szélesebb látókörű, más eszmék és irányzatok felé is nyitott, toleráns embereket neveljünk. Nyilván csak olyan eszmeiséget, filozófiát kívánatos tanítani, amely nem veszélyes a társadalomra. Nem gondolom, hogy a zenei nevelésben a kizárólagosság elvének kell működnie. Lehet, hogy nagy az igény a rockzene iskolai oktatására, csak meg ne feledkezzünk arról, hogy a rock jóval több egy zenei stílusirányzatnál: filozófia és életforma is.

Lovasi András (a Kispál és a Borz együttes frontembere)

A cikket elolvasva szándékaival nagyjából igen, érveivel azonban nem értek egyet, hiszen a magyar iskolákban alapvetően nem komolyzenét tanultunk(unk), hanem folk- és klasszikus zenét. Inkább az a baj, hogy a 20. század zenei történései semmilyen módon nem jelennek meg a tananyagban. Nem hiszem, hogy az általam is kívánatosnak tartott változásokat úgy kellene hangsúlyozni, hogy műfajokról ítélkezünk sommásan, ugyanakkor a könnyűzenei kultúra tananyagba kerülésével jóval élményszerűbbé válhatna az ének-zenetanítás.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Klasszikus

Miért nem vették fel a Zeneakadémiára ezt a tehetséges zongoristát?

Ezt kérdezte a legendás Leon Fleisher, amikor először találkozott Érdi Tamással. A torontói Királyi Konzervatórium zongora tanszakán látássérültként is elfogadták a fiatalember jelentkezését, ezt a napot örökíti meg a következő szemelvényünk a zongoraművészről szóló könyvből.
Színház

Lemondja tervezett bemutatóját a Rózsavölgyi Szalon a kultúr-tao körüli bizonytalanság miatt

A magánszínház közleményt adott ki, amelyben azt írják, színházakat is érintő finanszírozási bizonytalanság miatt kényszerülnek erre a lépésre.
Színház

Gyertek az Átriumba, amíg lehet! - Újabb színház kongatja a vészharangot

A kulturális taotámogatás megszűnése miatt egyre több színház jövője válik bizonytalanná, ugyanis nem tudnak tervezni a 2019-es évadra.
Klasszikus

Szeretnénk vigyázni Bartók örökségére

November 25-én szólal meg a Zeneakadémián a Bartók Világverseny és Fesztivál gálakoncertje, amely egyben lezárja a zeneszerzőversenyt is. Fekete Gyulával, az intézmény Zeneszerzés Tanszékének vezetőjével beszélgettünk, aki azt is elmondta, milyen kérdést felesleges feltenni egy komponistának.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus érdi tamás

Miért nem vették fel a Zeneakadémiára ezt a tehetséges zongoristát?

Ezt kérdezte a legendás Leon Fleisher, amikor először találkozott Érdi Tamással. A torontói Királyi Konzervatórium zongora tanszakán látássérültként is elfogadták a fiatalember jelentkezését, ezt a napot örökíti meg a következő szemelvényünk a zongoraművészről szóló könyvből.
Klasszikus nfz

A zene ajándék

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar 2018/2019. évadának koncertjeire már feltölthető ajándékkártyával is vásárolhatóak jegyek.
Klasszikus la scala

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Klasszikus ajánló

Fidelio Klasszik: Mozgássérült sportoló és siket színésznő is fellép Frenáknál

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának november 17-i adásában vendégünk lesz Rohmann Ditta gornodkaművész, Borbély László zongoraművész, Frenák Pál koreográfus, Horváth László, a Fonó igazgatója.
Klasszikus interjú

Szeretnénk vigyázni Bartók örökségére

November 25-én szólal meg a Zeneakadémián a Bartók Világverseny és Fesztivál gálakoncertje, amely egyben lezárja a zeneszerzőversenyt is. Fekete Gyulával, az intézmény Zeneszerzés Tanszékének vezetőjével beszélgettünk, aki azt is elmondta, milyen kérdést felesleges feltenni egy komponistának.