Klasszikus

Rondó: A zene és Pécs 2010-ben

2005.12.12. 00:00
Ajánlom
Rovatunkban ezúttal Pécs kulturális és zenei életének három meghatározó alakját kérdeztük arról, milyen új lehetőségeket kínál Pécs, illetve a régió zenei élete számára az „Európa Kulturális Fővárosa 2010” cím elnyerése?

Király Csaba (Liszt-díjas zongora-és orgonaművész)

Mint az Európa Kulturális Fővárosa Programtanácsában a zenei terület felelőse, nagy reményeket fűzök Pécs 2010-es kulturális „mennybemeneteléhez”. Ez a világviszonylatban is elismert cím több évtizedre meghatározó lesz Pécs, továbbá a dél-dunántúli régió kulturális életében, a gazdasági és tudományos élet, valamint a turizmus, az oktatási szféra szereplői számára egyaránt. A szellemi tőke, amelyet Pécs mindig is birtokolt, megfelelő anyagi forrásokhoz jutva most végre lehetőséget kap a kibontakozásra. A komolyzenei hangversenykultúra évtizedes helyszíni problémája is megoldódik az új hangversenyterem felépülésével. Ez a koncertterem egy nagyorgonát is kap majd, amellyel a Székesegyház orgonája mellett Pécs második nagy „hangszer-büszkesége” épül majd fel. A Programtanács az átfogó, rendkívül színes hangversenyműsorok, versenyek tervezésében, művészek meghívásában szorosan együttműködik a város vezetésével, zenei és más kultúrintézményeivel, a Pannon Filharmonikusokkal, a Művészetek Házával, valamint az egyházakkal. A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara mind a felvezető négy év, mind a 2010-es eseménysorozat egyik mozgatórugója kíván lenni. A Zeneművészeti Intézetnek idén májusban megrendezett Nemzetközi Liszt Zongoraversenyéhez hasonlóan világviszonylatban is a legjobb feltételeket biztosító, rangos nemzetközi zenei versenyek megrendezésére nyílik lehetősége. A 2010-es eseménykavalkádnak Pécs mind erkölcsi, mind egyéb értelemben leginkább csak nyertese lesz, s a cím által nem csak a város és a régió, hanem egész Magyarország képviselteti magát a világkultúra történetében.

Bozóky Anita (a pécsi Művészetek Háza igazgatója)

Az Európa Kulturális Fővárosa cím hatalmas lehetőség mind a város, mind a régió számára nem csak kulturális, de gazdasági, identifikációs, infrastrukturális és turisztikai szempontból is. A kamarai jelentések szerint Pécs és Baranya megye a gazdasági mutatók alapján 2005 végére az utolsó helyre szorul. A megfelelő ipari, infrastrukturális létesítmények hiánya a munkanélküliség növekedését, a városi bevételek csökkenését eredményezték az elmúlt évtizedekben. Minden fejlesztés, új intézmény, a kreatív ipar létrehozása, a versenyképesség fokozása, a közlekedési hálózat modernizálása, a turizmus növekedése lehetőséget jelent a város és a régió számára. Fodor Ákos haikuját idézve: „amit nem emelsz – szüntelen – süllyed.” Az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésének tétje intézményünk számára egész mást jelent, mint azon intézmények számára, akik a fejlesztési projekt részesei. 1987 óta, az országban első ilyen típusú intézményként a Művészetek Háza nem pusztán sokoldalú közművelődési, művészeti intézmény, amely interdiszciplinális jellegénél fogva a régió és a város különböző művészeti ágainak és az ezek iránt érdeklődő közönségnek igazi otthona, rendezvényeinek gazdája, képviseleti szerveinek székhelye, nem csupán a művészeti közélet állandó fóruma és helyszíne, hanem önálló karaktert öltő programjai révén valódi szellemi műhely is. Az intézményben számos művészeti ág alkotásainak és alkotóinak bemutatására került sor (klasszikus és kortárs kamarazene, jazz, világzene, irodalom, színház, képzőművészet, művészfilm-klub). A Ház ezen felül otthont ad művészeti és társadalomtudományi konferenciáknak, kerekasztal-beszélgetéseknek is. A pályázat kulcsprojektjei mindezen funkcióknak önálló tereket kínálnak: megépül a Zenei és Konferenciaközpont, amely klasszikus- és világzenének, filmfesztiváloknak, kisebb termeiben kamarazenének ad helyet; a „Nagy kiállítótér”, amely megfelelő minőségű technikai és kiszolgáló felszereltséggel nyújt lehetőséget kortárs és klasszikus kiállításoknak és nem utolsó sorban az Írók Háza, amely irodalmi események intézményesített székhelyévé válik. Így véleményem szerint a Művészetek Háza jelenlegi struktúrájában, fejlesztések nélkül elveszti eddigi profilját, létjogosultságát. „Forgóajtó áll a sivatagban. Aki kikerüli: nincs.”

Horváth Zsolt (a Pannon Filharmonikusok igazgatója)

A 2010-es pályázat egyik kulcsprojektje a város kétszáz éves vágyát megtestesítő multifunkcionális hangversenyterem létesítése, amely a pályázati anyagban Zenei és Konferenciaközpont néven (ZKK) szerepel. Példaértékűnek tekinthető, hogy a ZKK szakmai programleírására, illetve megvalósíthatósági tanulmánya elkészítésére a „szakma” kapott megbízást, így az elmúlt fél évben feladatom ezen tanulmányok megírása volt. Nem csak a dél-dunántúli régióban, de Pécs déli nemzetközi régiójában sincs korszerű hangversenyterem. Zenekarunk az elmúlt három évben bebizonyította, hogy magas szakmai minőséggel tud megjelenni Európa zenei térképén: idén több külföldi meghívásnak tett eleget, 2006-ban pedig a Budapesti Tavaszi Fesztiválon Maxim Vengerovval lép fel. A hangversenyterem megépítésének terve is e munka egyik eredménye: Pécs városa hisz abban, hogy a Pannon Filharmonikusok szakmai továbbfejlődésével és egy nemzetközi szintű hangversenyrendezésre alkalmas művészeti tér létrehozásával a város a Déli Kulturális Övezet zenei központjává válhat. A ZKK az Európa Kulturális Fővárosa program egyik emblematikus épülete lesz, amely egy ezerfős, akusztikai tervezéssel készült hangversenytermet, a Pannon Filharmonikusok rendelkezésére álló, nagyméretű próbatermet, kisebb, szólampróbatermekként is használható szekciótermeket foglal majd magában, továbbá helyet ad zenekarunk irodáinak, valamint egy korszerű kottatárnak és hangszertárnak is. A hangversenyterem lehetőséget nyújt komolyzenei, jazz-, világzenei, népzenei, popzenei koncertek, filmfesztiválok és konferenciák rendezésére is. A 2010-es projekt és cím a megfelelő zenei tér és zenei „pezsgés” létrehozásával, a program nemzetközi jellegével egy regionális zenei centrum létrejöttére ad esélyt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Elmaradnak a Billy Elliot előadásai

Tizenöt előadás marad el a két éve futó Billy Elliotból. A közelmúltban kormányközeli oldalról kritizált musicalnek egy ezernyolcszáz férőhelyes színházat kellene megtöltenie gyakran naponta kétszer.
Vizuál

Amit ne hagyjon ki a Múzeumok Éjszakáján

Hasznos tudnivalók és szerkesztőségünk tagjainak tippjei.
Színház

Működik a kémia Vecsei H. Miklós és Mészáros Blanka között

Megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok új Shakespeare-bemutatójának, a Rómeó és Júlia próbái Hegedűs D. Géza vezetésével.
Zenés színház

Lőrinczy György: Ezen az úton mennék tovább

Az Operettszínház főigazgatója büszke arra, hogy sokszínű intézményt vezethet és újfajta közönséget vonz a színházuk. A kultura.hu-nak adott interjúban azt is bejelentette, újra pályázik a vezetői pozícióra.
Klasszikus

„A kezdetekben minden zene kamarazene volt”

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás világhírű hegedűművészek által alapított Fesztiválakadémiát július 23-29-ig rendezik a Liszt Ferenc Zeneakadémián.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus humor

Molto scherzando: Ilyen, ha a karmester szelfibotra cseréli a pálcát

Persze csak a Photoshop segítségével, egy komoly karmester soha nem tenne ilyet!
Klasszikus

Ez a klarinétos nem jutott be álmai iskolájába, mert a barátnője hamis elutasító levelet küldött neki

Szegény Eric Abramovitz hétéves kora óta egy Los Angeles-i konzervatóriumban akart tanulni, de a barátnője nem akarta, hogy a fiú olyan messze költözzön tőle, és akcióba lépett.
Klasszikus ajánló

Fidelio Klasszik: Ha leszáll az éj, írni kezd

A Fidelio és a Klasszik Rádió 92.1 közös magazinműsorának június 23-i adásában vendégünk lesz Érdi Szabó Márta, Dr. Földvári-Oláh Csaba, Horváth János Antal és Vaskor Gréta.
Klasszikus hír

Magyar Örökség Díjat kap az Óbudai Danubia Zenekar

A fennállásának 25. évfordulóját ünneplő együttest az MTA dísztermében tüntetik ki szombaton további hat díjazottal együtt.
Klasszikus hír

Senki nem akart négyoldalas Mozart-kéziratot venni 163 millióért

A Figaro házassága utolsó felvonásának egyik zenei vázlata az előzetes becslések szerint 500 ezer euróért kelhetett volna el egy árverésen. Nem vette meg senki.