Klasszikus

Rondó: A zene és Pécs 2010-ben

2005.12.12. 00:00
Ajánlom
Rovatunkban ezúttal Pécs kulturális és zenei életének három meghatározó alakját kérdeztük arról, milyen új lehetőségeket kínál Pécs, illetve a régió zenei élete számára az „Európa Kulturális Fővárosa 2010” cím elnyerése?

Király Csaba (Liszt-díjas zongora-és orgonaművész)

Mint az Európa Kulturális Fővárosa Programtanácsában a zenei terület felelőse, nagy reményeket fűzök Pécs 2010-es kulturális „mennybemeneteléhez”. Ez a világviszonylatban is elismert cím több évtizedre meghatározó lesz Pécs, továbbá a dél-dunántúli régió kulturális életében, a gazdasági és tudományos élet, valamint a turizmus, az oktatási szféra szereplői számára egyaránt. A szellemi tőke, amelyet Pécs mindig is birtokolt, megfelelő anyagi forrásokhoz jutva most végre lehetőséget kap a kibontakozásra. A komolyzenei hangversenykultúra évtizedes helyszíni problémája is megoldódik az új hangversenyterem felépülésével. Ez a koncertterem egy nagyorgonát is kap majd, amellyel a Székesegyház orgonája mellett Pécs második nagy „hangszer-büszkesége” épül majd fel. A Programtanács az átfogó, rendkívül színes hangversenyműsorok, versenyek tervezésében, művészek meghívásában szorosan együttműködik a város vezetésével, zenei és más kultúrintézményeivel, a Pannon Filharmonikusokkal, a Művészetek Házával, valamint az egyházakkal. A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara mind a felvezető négy év, mind a 2010-es eseménysorozat egyik mozgatórugója kíván lenni. A Zeneművészeti Intézetnek idén májusban megrendezett Nemzetközi Liszt Zongoraversenyéhez hasonlóan világviszonylatban is a legjobb feltételeket biztosító, rangos nemzetközi zenei versenyek megrendezésére nyílik lehetősége. A 2010-es eseménykavalkádnak Pécs mind erkölcsi, mind egyéb értelemben leginkább csak nyertese lesz, s a cím által nem csak a város és a régió, hanem egész Magyarország képviselteti magát a világkultúra történetében.

Bozóky Anita (a pécsi Művészetek Háza igazgatója)

Az Európa Kulturális Fővárosa cím hatalmas lehetőség mind a város, mind a régió számára nem csak kulturális, de gazdasági, identifikációs, infrastrukturális és turisztikai szempontból is. A kamarai jelentések szerint Pécs és Baranya megye a gazdasági mutatók alapján 2005 végére az utolsó helyre szorul. A megfelelő ipari, infrastrukturális létesítmények hiánya a munkanélküliség növekedését, a városi bevételek csökkenését eredményezték az elmúlt évtizedekben. Minden fejlesztés, új intézmény, a kreatív ipar létrehozása, a versenyképesség fokozása, a közlekedési hálózat modernizálása, a turizmus növekedése lehetőséget jelent a város és a régió számára. Fodor Ákos haikuját idézve: „amit nem emelsz – szüntelen – süllyed.” Az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésének tétje intézményünk számára egész mást jelent, mint azon intézmények számára, akik a fejlesztési projekt részesei. 1987 óta, az országban első ilyen típusú intézményként a Művészetek Háza nem pusztán sokoldalú közművelődési, művészeti intézmény, amely interdiszciplinális jellegénél fogva a régió és a város különböző művészeti ágainak és az ezek iránt érdeklődő közönségnek igazi otthona, rendezvényeinek gazdája, képviseleti szerveinek székhelye, nem csupán a művészeti közélet állandó fóruma és helyszíne, hanem önálló karaktert öltő programjai révén valódi szellemi műhely is. Az intézményben számos művészeti ág alkotásainak és alkotóinak bemutatására került sor (klasszikus és kortárs kamarazene, jazz, világzene, irodalom, színház, képzőművészet, művészfilm-klub). A Ház ezen felül otthont ad művészeti és társadalomtudományi konferenciáknak, kerekasztal-beszélgetéseknek is. A pályázat kulcsprojektjei mindezen funkcióknak önálló tereket kínálnak: megépül a Zenei és Konferenciaközpont, amely klasszikus- és világzenének, filmfesztiváloknak, kisebb termeiben kamarazenének ad helyet; a „Nagy kiállítótér”, amely megfelelő minőségű technikai és kiszolgáló felszereltséggel nyújt lehetőséget kortárs és klasszikus kiállításoknak és nem utolsó sorban az Írók Háza, amely irodalmi események intézményesített székhelyévé válik. Így véleményem szerint a Művészetek Háza jelenlegi struktúrájában, fejlesztések nélkül elveszti eddigi profilját, létjogosultságát. „Forgóajtó áll a sivatagban. Aki kikerüli: nincs.”

Horváth Zsolt (a Pannon Filharmonikusok igazgatója)

A 2010-es pályázat egyik kulcsprojektje a város kétszáz éves vágyát megtestesítő multifunkcionális hangversenyterem létesítése, amely a pályázati anyagban Zenei és Konferenciaközpont néven (ZKK) szerepel. Példaértékűnek tekinthető, hogy a ZKK szakmai programleírására, illetve megvalósíthatósági tanulmánya elkészítésére a „szakma” kapott megbízást, így az elmúlt fél évben feladatom ezen tanulmányok megírása volt. Nem csak a dél-dunántúli régióban, de Pécs déli nemzetközi régiójában sincs korszerű hangversenyterem. Zenekarunk az elmúlt három évben bebizonyította, hogy magas szakmai minőséggel tud megjelenni Európa zenei térképén: idén több külföldi meghívásnak tett eleget, 2006-ban pedig a Budapesti Tavaszi Fesztiválon Maxim Vengerovval lép fel. A hangversenyterem megépítésének terve is e munka egyik eredménye: Pécs városa hisz abban, hogy a Pannon Filharmonikusok szakmai továbbfejlődésével és egy nemzetközi szintű hangversenyrendezésre alkalmas művészeti tér létrehozásával a város a Déli Kulturális Övezet zenei központjává válhat. A ZKK az Európa Kulturális Fővárosa program egyik emblematikus épülete lesz, amely egy ezerfős, akusztikai tervezéssel készült hangversenytermet, a Pannon Filharmonikusok rendelkezésére álló, nagyméretű próbatermet, kisebb, szólampróbatermekként is használható szekciótermeket foglal majd magában, továbbá helyet ad zenekarunk irodáinak, valamint egy korszerű kottatárnak és hangszertárnak is. A hangversenyterem lehetőséget nyújt komolyzenei, jazz-, világzenei, népzenei, popzenei koncertek, filmfesztiválok és konferenciák rendezésére is. A 2010-es projekt és cím a megfelelő zenei tér és zenei „pezsgés” létrehozásával, a program nemzetközi jellegével egy regionális zenei centrum létrejöttére ad esélyt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Meghalt Andy Vajna

A filmipari kormánybiztos hosszú betegség után hunyt el.
Zenés színház

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Klasszikus

Ez a nagybőgő elfér egy kézitáskában

A nagybőgősnek soha nem könnyű dolog az utazás, ezen segít a TravelBass nevű olasz cég. Persze egy kis trükk van a dologban.
Plusz

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Zenés színház

Signor Crescendo

Százötven éve hunyt el Gioachino Rossini. Ebből az alkalomból felavatták a zeneszerző mellszobrát a korszerűsítés alatt és állványok mögött álló Operaházban, ahol a dalszínház énekesei kedvenc áriáik előadásával tisztelegtek az olasz mester előtt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Ilyen lenne a #10éveskihívás kedvenc zeneszerzőinkkel

A közösségi médiában hódít a 10 éves kihívás, azaz a #10yearschallange. Megnéztük, milyen lenne, ha a legnagyobb zeneszerzők is posztolnának fotót és szöveget.
Klasszikus óbudai danubia zenekar

Baráth Emőke és az Óbudai Danubia koncertjét közvetítjük élőben

Pénteken este Händel műveiből ad koncertet a világszerte ismert magyar énekesnő az ÓDZ kíséretével. Ha nem tud ott lenni a BMC-ben, kövesse az eseményt a Fidelio Facebook oldalán.
Klasszikus magazin

Így szóltak azok a hangszerek, amikre Mozart, Haydn, Händel vagy Beethoven komponáltak

A Felvilágosodás Korának Zenekara jóvoltából most egyesével meghallgathatjuk, milyen hangszerekre írták műveiket a legnagyobb klasszicista és barokk szerzők.
Klasszikus ajánló

Könnyed kortárs kalandok az Óbudai Társaskörben

A Budapest Saxophone Quartet szaxofonosaival folytatódik a kortárszenei sorozat, először ad magyar nyelvű sanzonestet Szilágyi Enikő, lesz filmvetítés, visszatérnek Seress Rezső-slágerei, nem maradnak el az operarészletek, lesz medley és mashup – az Óbudai Társaskör februári kínálatából szemezgettünk.
Klasszikus ajánló

Berlioz ritkán hallható brácsaversenyét adja elő Szűcs Máté

A Harold Itáliában is elhangzik a Nemzeti Filharmonikusok koncertjén, amelyet a Müpa után a Pesti Vigadóban is megismétel az együttes.