Klasszikus

Rondó - a Zeneakadémia külföldi hallgatói válaszolnak

2006.04.06. 00:00
Ajánlom
Rovatunkban ezúttal a budapesti Zeneakadémia három külföldi hallgatóját kérdeztük arról, miért ezt az intézményt választották felsőfokú zenei tanulmányaik színhelyéül, illetve mik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem előnyei hazájuk zeneakadémiáihoz képest?

Yang Li (Kína)

Egy napon, 1998-ban, amikor végzős voltam a tianjini konzervatóriumban, az ottani énektanárom felhívta a szüleimet, hogy mehetnék Magyarországra továbbtanulni. Fél óránk volt, hogy eldöntsük… Ekkortájt már gondolkodtunk külföldi továbbtanulási lehetőségeken. A magyar Zeneakadémiának jó híre van Kínában, ugyanis az 1940-es, ’50-es években több kínai is itt tanult, és jó tapasztalatokkal tértek haza, így nem nagyon tétováztunk: 1999-ben már Pesten is voltam. Az, hogy éppen Magyarországon vagyok, csupán a véletlen műve, de mindenképpen Európába szerettem volna jönni tanulni. Ha például egy magyar ember meg szeretne tanulni kínaiul anyanyelvi szinten, akkor egy idő után kénytelen lesz Kínába menni tökéletesíteni a tudását, mert a nyelvtudáshoz hozzátartozik az adott ország embereinek, szokásaiknak megismerése is: az, hogy mit, mikor, miért tesznek. Hiába hallja vagy olvassa valaki ezeket könyvekből – a saját bőrén kell megtapasztalnia. Konfuciusnak van erre egy mondása: „Hallok valamit, elfelejtem. Látom, elhiszem. Csinálom, megértem.” A zenével is ugyanez a helyzet. Az európai zene nem része a kínai kultúrának. Egy bizonyos szintig meg lehet tanulni, de utána ide kell jönni, hogy megértsük a különböző európai nyelveket, népeket, szokásokat. Az „öreg kontinens” ebből a szempontból rendkívül izgalmas. Sajnos kínaiként elég nehéz vízumot szerezni a többi európai országba, de a schengeni határok keletre tolódásával hamarosan lehetőségem nyílik szabadabban utazni és minél többet magamba szívni ebből a színes kultúrából.

Omar Villata (Spanyolország)

Miután Spanyolországban befejeztem egyetemi tanulmányaimat, számos mesterkurzuson vettem részt, hogy továbbfejlesszem zongoratechnikámat. Különösen izgalmasnak találtam, ahogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemről érkezett tanárok tanítottak. Úgy gondoltam, hasznomra válna, ha nemcsak heti egy-két óráig, hanem egy vagy két évig tanulhatnék tőlük. 2004-ben sikerrel felvételiztem a Zeneakadémiára, ahol Gulyás István növendéke lettem. Azt hiszem, most már elmondhatom, hogy mind zongoristaként, mind zenészként rendelkezem azzal a tudással, ami lehetővé teszi számomra, hogy valóban megkezdődjön zongoraművészi és tanári pályám. Nem volt ösztöndíjam, így rengeteg pénzembe került a képzés, de megérte. Mindezek mellett pedig felejthetetlen élményt jelentett a többi külföldi diák társaságában felfedezni és megismerni Budapestet belülről. A budapesti Zeneakadémia és a spanyol konzervatóriumok közötti különbség ma már nem annyira intézményi szinten jelentkezik, mert az utóbbi években Spanyolországban is létezik egyetemi szintű zenei oktatás. Amire Magyarországon felfigyeltem, az az, hogy miközben a Zeneakadémia – nagyon helyesen – komoly hangsúlyt fektet az elméleti oktatásra, mégsem szakad el az élő zenei gyakorlattól. Hihetetlen számomra, hogy egy zeneakadémistának mennyi lehetősége van a zenével való találkozásra. Egyrészt élvezheti a zenét és fejlesztheti ízlését, hallását a Zeneakadémia, a Művészetek Palotája és az Operaház nyújtotta számtalan programnak köszönhetően – mindezt ráadásul nagy kedvezményekkel, sőt, olykor ingyen. Másrészt maga is megmutathatja előadói képességeit a Zeneakadémia különböző termeinek közönsége előtt. Azt mondhatom, hogy itt a zene valóban élő és virágzó művészet.

Therese Andersen (Dánia)

Négy évvel azelőtt, hogy Budapestre jöttem, úgy döntöttem, felfedezem Európát, és valamiért nagyon kíváncsi voltam Kelet-Európára. A szüleimmel együtt arra gondoltunk, hogy hasznos lenne részt vennem egy mesterkurzuson valahol Magyarországon, így jutottam el Balassagyarmatra, ahol órákat vehettem Perényi Esztertől, a híres hegedűtanártól. Az alatt a tíz nap alatt, amit a mesterkurzuson töltöttem, egyszerűen beleszerettem a magyar hagyományokba, a kultúrába és az emberekbe. Ettől kezdve minden évben eljártam erre a kurzusra, mígnem úgy döntöttem, felvételizem a neves Liszt Ferenc Zeneakadémiára. Rengeteg nagyszerű élményt szereztem itt. Magyarországon mindenhol nagy tisztelettel viseltetnek a klasszikus zene iránt, ami jól érződik a növendékeken is. A Zeneakadémia diákjai tapasztalatom szerint rendkívül szorgalmasak, képzettek és valódi zenészek – az efféle környezet pedig rendkívül inspiráló. A társasági élet sok szempontból nagyon élvezetes, és a Zeneakadémia falaiból áradó egyedülálló tradíció még különlegesebbé teszi. Nagy élmény, hogy Magyarországon olyan művészekkel van körülvéve az ember, mint Perényi Miklós, Schiff András, Kelemen Barnabás vagy Kocsis Zoltán, nem beszélve sok más nagyszerű előadóról, akik világszerte ismertek. A koncertek ráadásul a zeneakadémisták számára ingyenesek, ami remek lehetőséget ad az itt tanuló külföldieknek, hogy megismerkedjenek a többiekkel, és ez jelentősen növeli Budapest érdekességét a külföldiek szemében.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Elhunyt Böröndi Tamás, a Vidám Színpad igazgatója

Az ismert és sokak által szeretett színész, színházigazgató 65 éves volt.
Színház

„Csönd, zokogás, fájdalom” – Böröndi Tamásra emlékezik Bodrogi Gyula

Rövid, versnek is beillő nekrológot közölt kollégájáról a Kossuth-díjas, Nemzet Művésze címmel kitüntetett Bodrogi Gyula. Az éjjel elhunyt Böröndi Tamásra emlékezik,
Színház

Koronavírusban halt meg Böröndi Tamás

A Vidám Színpad 65 éves igazgatójának nem volt alapbetegsége - tudta meg a Blikk.
Klasszikus

Karmester negyven év alatt – interjú Rajna Martinnal

Úgy véli, ilyen nincsen: karmester negyven alatt. Ő ennél még fiatalabb, viszont egyre gyakrabban halljuk a nevét. Rajna Martin a legfiatalabb dirigens volt, aki Junior Príma-díjat kapott, számos hazai zenekarral dolgozott már együtt. Azt mondja, ehhez a szakmához nem lehet eleget tudni, és éppen ez benne a jó.
Jazz/World

Debussy a klasszikus címkéje nélkül

Megjelent Harcsa Veronika, Razvaljajeva Anasztázia és Fenyvesi Márton első közös lemeze, amelyen Debussy-dalok hallhatók modern és izgalmas köntösben, úgy, ahogy még biztosan nem találkoztunk velük. Hiányzik az a hang, amit ez a megjelenés képvisel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Átadták a Junior Prima Díjakat zeneművészet kategóriában

Idén is tíz fiatal tehetség vehette át a Junior Prima Díjat zeneművészet kategóriában csütörtökön, a járvány miatt online közvetített díjátadón.
Klasszikus ajánló

Rendkívüli csodagyerekek a Virtuózok új évadában

Öt ország legjobbjai gyűltek össze a komolyzenei tehetségkutatóban. A nemzetközi műsorfolyam november 27-től látható minden péntek este 20.30-kor a Duna tévé műsorán.
Klasszikus ajánló

Olasz világsztárral és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora

Olasz világsztárral és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home közvetítéssorozat: szerdán Mario Biondi baritont, szombaton a Budafoki Dohnányi Zenekart, vasárnap az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus adventi koncertjét hallhatja a közönség.
Klasszikus interjú

Karmester negyven év alatt – interjú Rajna Martinnal

Úgy véli, ilyen nincsen: karmester negyven alatt. Ő ennél még fiatalabb, viszont egyre gyakrabban halljuk a nevét. Rajna Martin a legfiatalabb dirigens volt, aki Junior Príma-díjat kapott, számos hazai zenekarral dolgozott már együtt. Azt mondja, ehhez a szakmához nem lehet eleget tudni, és éppen ez benne a jó.
Klasszikus magazin

Levelei bizonyíthatják Chopin homoszexualitását

Több férfihoz is szerelem fűzte a nagy lengyel zeneszerzőt, Frédéric Chopint. Mindezt olyan levelek bizonyítják, amelyeket eddig szándékosan rejtettek el, fordítottak vagy magyaráztak félre.