Klasszikus

Rondó - hat népzenész válaszol

2005.03.14. 00:00
Ajánlom
Rovatunkban ezúttal hat népzenészt kérdeztünk arról, hogy 1) Mit gondol az iskolai népzeneoktatásról és annak lehetőségeiről?, illetve 2) Lát-e értékbeli különbséget a népzene és a világzene között?

Palya Bea

1. Bizakodó vagyok. Népdalverseny Istenhátamögöttön (is), népzenei tanfolyamok folyama a nagyvárosokban. A másfélszázados kincskeresés javait, a népzenei hangfelvételeket, szövegeket ma már egyre többen hallgathatják, tanulhatják. Gyakran kérdik tőlem, hol lehet ezeket a dalokat meglelni. Hát hiszen mi magunk is elmehetünk ilyen „másod”-kincstúrára. Elsétálunk a Fő utcába, a Hagyományok Házába, vagy ha épp a Duna-parton akad dolgunk, a Néprajzi Múzeumba is benézhetünk, de kizötyöghetünk 47-es villamossal – egy jó könyvvel kezünkben – a Sztregova utcai Fonó Budai Zeneházba. Mindenhol dúskálni fogunk a jobbnál jobb könyvekben, lemezekben, videokazettákban. Van honnan tanulni, a letűnt éneklős korokból ezernyi néni és bácsi vár arra, hogy rájuk leljünk és meghallgassuk őket egy-egy lemezről, hogy egy picinykét rezdíthessenek a lelkünkön. Ezt a tudást élő módon kell áramoltatni a gyerekek felé, ahogyan a vér lüktet az erekben. A népzene tanításának „ábécé” részén túl az a legfontosabb, hogy az átadás sugárzó legyen. Hogy tudatosítsuk, énekelni mindenekelőtt jó érzés, rezgés, öröm; ha énekelünk, történik velünk valami jó. (Hány tanítványom jött hozzám, hogy „a tanárom azt mondta, nem tudok énekelni”…) Hogy teremtsünk egy olyan, ihletett világot a dalokkal, zenékkel való találkozás köré (lehet ez két jól megtalált mondat vagy egy jól választott kezdőzene-hallgatás is), ahol jó lenni, ahol a képzelet szabadon mozoghat, ahol van kedvünk zenélni. A gyerekek érteni fogják ezt. Ezen még látok csiszolnivalókat. Hogy ne csak a hagyományőrzésen legyen a hangsúly, hanem – hogy Kiss Feri barátom gépelési hibából adódó szavát használjam – a hagyományérzésen is. Ezek a dalok magukban rejtik egy érzelmi önérlelés lehetőségét, munkát takarítva meg majdan a pszichológusoknak. És könnyebb aztán az út a versekhez is. S ezekből a dalokból utána új, magunk költötte dallamok, szövegek is csírázhatnak, a népzene alapnyelv lehet más zenékhez és a saját kreativitásunkhoz is.
2. A népzene és a világzene körül nincs fogalmi tisztaság, és ez talán nem is fontos. A világzene szót a lemezpiac érdekei hívták életre – ehhez kapcsolódó izgalmas olvasmány Marton László Érintés című könyve. Itthon a legtöbben úgy használják ezeket a fogalmakat, hogy a népzene az autentikus vagy gyűjtéshez közeli hangzás, a világzene meg kevert. De hát egy külföldi lemezboltban a recsegő-ropogó ősgyűjtéseket, a Muzsikást, a Ghymest, az Anima Sound Systemet mind a world music, musique du monde címszavak alatt találnánk. Nehéz tehát itt rendet tenni, még nehezebb megmondani, melyik értékesebb. Amúgy is, már egy ideje úgy hallgatok zenét, hogy minden címkét igyekszem kiüríteni a fejemből, csak a fülem, a hasam, a szívem marad a zene hallgatására, azok meg tudják, nekik mi a jó. Talán más-más életforma jut eszünkbe e két szó hallatán. A népzene: kezdődik a magyarszováti táncrend, Kati néni a férjét siratja, kislányának altatót énekel, jönnek a betlehemesek, újévi egyházi ének zeng a lujzikalagori templomban. Világzene: megyek próbára, új dalt játszunk, francia szaxofonos barátomnak ma azt a bolgárt dalt mutatom meg, koncert, turné, hangbeállás, szerződések, plakát, World Music Festival. Hároméves unokaöcsikémet moldvai bölcsődallal ringatom. Mirácska meg az indiai Mamo csitté dalt szereti. Ma meghalt a nagymamám. Írogattam reggel, siratószövegek jöttek. Népzene? Világzene?

Sebő Ferenc (Sebő együttes)

1. Erre nehéz válaszolni, mert ahogy hallom, lassan már iskolai énekoktatás sincs. Mintha Kodály Zoltán nem is létezett volna, ez a tárgy (gyanítom, hogy a testneveléssel együtt) a fölösleges fényűzés, az elhagyható lényegtelenség kategóriájába rangsorolódott a vég nélkül ömlő és gyakorlatilag megjegyezhetetlen információ-dömping miatt. Véleményem szerint ez a harakirivel egyenértékű. Mi, európaiak ugyanis a görögök óta tudhatnánk, hogy az érzelmek artikulációja biológiai szükséglet minden egyén számára. Ennek birtokában jöhet csak létre a „társalkodás”, a sokat emlegetett „kommunikáció”, amely kiemelten fontos az emberi életben. A beszélt nyelvet, a zenei, mozgásbeli önkifejezést mindenkinek joga van elsajátítani, különben sokszorosan hátrányos helyzetűvé válik. A szájhagyomány útján fennmaradt népzene, néptánc e kommunikáció történeti anyaga és példatára. Mindennél alkalmasabb arra, hogy jól kipróbált elemeinek segítségével a fiatalok megtanulják a társalkodást, a gátlások legyőzését és az önkifejezés módozatait. Erre sokkal több figyelmet kellene fordítani a mainál. A mindenki által használható és aktívan gyakorolható személyes kifejezőeszközök megtanítása alapvető érdek. A beszéd, a zene, a tánc nem cserélhető le mások által mutogatott és általunk csak bámult produkciókra, mert a végén még levegőt is elfelejtünk majd venni.
2. A „népzene” mint gyakorolható, használati zene alapjában véve mindig is világzene volt. Akik foglakoznak a kutatásával, jól tudják, hogy a ma gyűjtött népzenei anyag az elmúlt európai évezred ezerszínű hagyatéka is egyben. Olyan kortárs zene, amely régi és új formákat egyaránt felhasznál. Régiséget azért közvetít a szájhagyomány, mert valamilyen új, néha kontinenseken végigszáguldó divat hasznát vette még, kézen fogta és aktualizálta. A használhatatlan régiségek elsüllyednek a „lomtalanításban”. (Örökölt dallamaink mind kreatív megújulásokról, keveredésekről tanúskodnak. Egy honfoglalás-kori ereszkedő dallamsort vígan szárnyára vehette pl. egy 16. századi európai divattánc ritmusa, s ha erre aktuális szöveg is került, tovább élhetett benne a régiség is, lásd: „Hej, Dunáról fúj a szél”). A népzene legfőbb értéke tehát a használhatóságában rejlik. A népzenei hagyomány a mai populáris zenék múltja. Amit manapság világzenének neveznek, az persze inkább a bámult produkcióhoz közelít, s nem más, mint kísérletek sora arra nézvést, miként lehet egy kibővítettebb hagyománykészletből megújítani („aktualizálni”) a fiatalság számára a szórakoztató zenét. Az alapanyagok e hatalmas választékából az főzhet élvezetesebbet, aki jobban ismeri őket. A jó szakács is alaposan megválogatja, hogy mi mivel keverhető. Ha valaki belelát a különféle zenék struktúrájába és felfedezi az összetartozó elemeiket, akkor zeneileg értelmes, szerves montázst fog készíteni össze-vissza zagyválás helyett. Ebben a műfajban így keletkezhet érték.

Hamar Dániel (Muzsikás együttes)

1. Egy-két megszállott zenepedagógus áldozatos munkáját kivéve az iskolai népzeneoktatás valójában nem létezik, Az iskolai zeneoktatásban a zenehallgatás nagyon fontos, s ez a mai tecnnikai eszközökkel könnyedén megoldható. Az órákon hallgatott zenei anyag része kell, hogy legyen a népzene – elsősorban a mi kultúrkörünkhöz tartozó, Kárpát-medencei népzene. Jó minőségű válogatás felhasználásával élményhez kell juttatni a diákokat. Fontos, hogy az általános iskolai évek alatt legalább egyszer iskolai népzene–ének–tánc előadással találkozzanak. Ehhez kiváló együttesek vannak az országban. A Muzsikás együttessel átélt tapasztalataim szerint egy ilyen hangszeres előadás meghatározó élmény a zenészek számára is. Rendkívül fontos egy minden iskolában közös népdal énekanyag kiválasztása, sok évig változatlan hagyása. Ez talán visszahozhatja a ma egyre jobban eltűnő közös éneklést.
2. Nem, nem is tudom, mi a különbség. A „világzene” fogalmát nálunk félreértik, e szerint a világzene ugyan népzenei gyökerű, de „korszerű” hangzású, „modern”, a mai emberhez szóló zene. Pl. ha egy afrikai törzsi, hagyományos zenét „felturbóznak” elektromos, elektronikus hangszerekkel, dobbal egészítik ki, füstfelhőbe, színes fényekbe burkolják, attól az „világzenevé” vállik. Persze ez is belefér a világzene meghatározásba, bár hogy ez javít-e az eredeti zenén, az megítélés kérdése. Szerintem legtöbbször csak ront. A világzene, „wold music” elismert szakemberei (pl S. Broughton - M. Edingham: World Music, The Rough Guide; Penguin Books, London), a lemezkiadók, a fesztiválok szervezői nem tesznek ilyen különbséget. Ezért számít világzenét játszó együttesnek a Muzsikás vagy akár a Szászcsávási zenekar Erdélyből.

Szarka Tamás (Ghymes együttes)

1. Én Szlovákiában élek, ott jártam iskolába, ott is tanítottam tizennégy évvel ezelőtt. A Kodály-módszerről tehát nem tudok nyilatkozni. De elsősorban nem is a módszereken, a tankönyveken múlik a tanítás, hanem a pedagóguson. Ha a tanár lelkes, komolyan veszi a munkáját, mindenképpen jó dolog születik belőle, akármilyen módszer is van mögötte. Most pedzegetik, hogy ne legyen osztályzás, de aki ezt mondja, az nem volt pedagógus soha.
2. Először azt kellene tisztázni, mi is az a világzene, hiszen sokszor autentikus népzenét játszó csapatokat is ebbe a kategóriába sorolnak. Ránk [a Ghymesre] is ragasztják ezt a címkét. Ez ellen nem tiltakozunk, bár nem üzleti alapon jöttünk létre. De ez a kategorizálás nem is a mi dolgunk. Az a világzene, hogy vesszük tíz, húsz, ötven ével ezelőtti adatközlők hangját, és alápufogtatunk vagy szintetizátorral alányekergünk valamit? Vagy az autentikus népzenét játszók is ide tartoznak? Mindenesetre a „tiszta” muzsikánál nincs jobb. Mi írott zenét és írott szöveget adunk elő, de mindez népzenei alapú, mert onnan jövünk. Mindenkinek szíve joga eldönteni, ez tetszik-e neki vagy sem.

Krulik Zoltán (Makám együttes)

1. A magyar népzene, különösen annak archaikus ága műveltségünk egyik alapköve, nyelvünkkel, a tánccal, gesztusainkkal közös gyökerű. Megismertetésének, elsajátításának fontossága a közoktatásban az életkorral fordítottan arányos, nem beszélve természetesen a családi kör meghatározó szerepéről (...már az anyatejjel...). Ami az oktatás formáját illeti, lehetnek viták. A kottaolvasás és a szolmizáció idő előtti erőltetése helyett (bár számos példát ismerek a korai elsajátítás sikerére is) fontosabbnak tartanám – az oktatás kiegészítéseként – a profi előadókkal való rendszeres találkozást, minél oldottabb légkörben. S itt a hangsúly a jelzőn van. Olyan előadókra gondolok, akik természetesen az autentikus előadásmód kiváló ismerői, de egyúttal ismerik az "átadás" csínját-bínját is. Konzerv-zenék alkalmazása helyett értékállóbb lenne az utóbbi évtizedekben beérett énekes generáció és a spontán alakult fiatal együttesekkel való minél sűrűbb találkozás iskolai keretek között is! Számos példa, elkötelezett művészek sora jelzi ennek üdvös voltát. Pazarlás e kincseket pusztán az alkalmi pódiumok s a táncházi keretei között hagyni.
2. Nem igazán összemérhetők. A tradicionális népzene évszázadokon, évezredeken át csiszolódott, fejlődött. Így kristályosodott ki a formák tömörsége, expresszivitása... A világzene még változóban lévő fogalom, amely többször devalválódott , s nincs konszenzus azon zenei tartalmakkal kapcsolatban sem, amelyek jelölésére használják. A világ népeinek egymáshoz való zenei közeledése természetesen irreverzibilis folyamat, de nem szükségszerű az uniformizált végeredmény.

Jávori Ferenc (Budapest Klezmer Band)

1. Ismerőseimtől nyert információk alapján úgy gondolom, hogy a népzene oktatása sok esetben elavulttá vált. A diákok a zeneórákon többnyire 50-60 éves felvételeket hallgatnak, teljesen megfeledkezve az adatközlőkről. A Hej Dunáról fúj a szél (dunántúli – szatmári) nem egyenlő a magyar népzenével. Számos egyéb forrás is van, pl. a mezőségi, kalotaszegi, gyimesi, moldvai stb. Hogy mi a magyar népzene azt talán csak az tudja igazán, aki elmegy ezekre a helyekre és személyesen szerez tapasztalatokat.
2. A népzene és a világzene között természetesen óriási különbség van, hiszen a népzene eredeti, a világzene pedig mesterségesen létrehozott műfaj. Míg a népzene az adott környezet hiteles, a hangokhoz ragaszkodó magatartásával közli üzenetét, a világzene különböző kultúrák között ver hidat. Természetesen mind a kettő komoly értéket hordoz a maga nemében, az egyik a másikkal nem helyettesíthető, vitán felül áll azonban a népzene prioritása. Saját tapasztalatomból tudom, hogy a népzene elementáris hatást gyakorol az emberi lélekre, a magas művészi színvonalon előadott művek komoly tömegekhez tudnak eljutni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Jazz/World

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Könyv

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Film

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Klasszikus ajánló

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus ajánló

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Klasszikus ajánló

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus hír

Bara Hajnal erdélyi zenetanárnak, műfordítónak ítélték az idei Lajtha-díjat

Bara Hajnal erdélyi zenetanár, műfordító érdemelte ki idén a Lajtha-díjat, amelynek jelképes átadása csütörtökön lesz a Lajtha László-emlékkoncerten, amelyet a Bartók Rádió élőben közvetít.