Klasszikus

Rondó - zeneterapeuták válaszolnak

2006.06.15. 00:00
Ajánlom
Rovatunkban ezúttal három zeneterápiával foglalkozó szakembert kértünk meg arra, mutassák be hivatásukat a Fidelio olvasóinak.

Dr. Konta Ildikó Mária (klinikai szakpszichológus, zeneterapeuta)

A zeneterápia: zenével segíteni a lélek működését egyensúly, azaz harmónia elérése céljából. Ezt a hatást már az ókorban ismerték, ezért alkalmazták már akkor is, mint most is, a ráhangolásban, a gyógyításban, az eksztázis elérésében stb. A természet hangjai, az élet ritmusa is zene, ami elsősorban a melódia, a ritmus, a dinamika, a hangok sejteket is „megrezegtető” hatásában érvényesül. Erre épül fiziológiai hatása: a szívdobbanás, a légzés, a keringés változik a muzsika hallgatása közben. Minél régebb óta foglalkozom zeneterápiával, annál inkább tapasztalom, hogy szinte kimeríthetetlen alkalmazási lehetőségeket rejt. A zenehallgatás, az éneklés, a zenére való tánc, a festés mind olyan megnyilvánulások, amelyek során egyaránt megnyílnak a befogadás és a közlés kapui. A muzsika már a magzati állapotban is hat. Irodalmi adatok utalnak Mozart zenéjének a koraszülöttekre gyakorolt, szomatikusan is fejlesztő hatására. Segíti a tanuláshoz szükséges funkciókat, a relaxációt, az alvást. A kedélyállapotot könnyen befolyásolja, s ezen keresztül egyéb funkciókra is hat, ami nem mindig kedvező kimenetelű. Nem véletlen, hogy a Magyar Zeneterápiás Egyesület jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy csak szakember végezhessen zeneterápiát, akinek a kezében biztonságos eszköz a muzsika, mert „sarlatánkodva” ártani is lehet vele, ugyanis a zene hat. A hangok hullámai mindenkit elérnek, de nem mindegy, hogy kit milyen állapotban érintenek meg, lelkesítenek vagy éppen deprimálnak, gyógyítanak vagy ártanak. A zeneterápia Janus-arca kompetenciát kíván! Végezetül fontosnak tartom kiemelni, hogy a hangzás világa a csenddel együtt nyeri el értékét. A csend által kap értelmet a hangzás, a hangzás által kap lehetőséget a lélek. A harmonikus lélek adja az élet értelmének élményét. Ez a zene lélekformáló, felemelő varázsa.

Dr. Fekete Anna (pszichológus, zene-, hang-, mozgásterapeuta, művész-tanár)

Zeneterápiáról mint gyógyító módszerről akkor beszélünk, amikor a zenét és a zene elemeit egy célirányos terápia keretein belül eszközként használjuk. A zeneterápiában a zene tehát sem nem önálló gyógyító erő, sem nem cél, - hiszen a zene és a művészetek önmagukban nem gyógyítanak. A zene egy természetes emberi megnyilvánulás, amely része az egészséges, boldog életnek. Önmagában a zenélést és a zenehallgatást tehát nem nevezhetjük zeneterápiának, bármilyen mély élményt jelentenek is, hiszen a tartalmas, kiteljesedett élet nem terápia. Terápiáról csak akkor beszélhetünk, ha egy szakember a szakterületének megfelelő fogalmak és egyéni szaktudása alapján meg tudja határozni egy probléma mibenlétét, elképzelése van annak keletkezéséről és lefolyásáról, és fel tud vázolni egy olyan, tudatosan irányított beavatkozási folyamatot, amely – szakterületének tudományos tapasztalataira támaszkodva – várhatóan gyógyuláshoz vagy javuláshoz vezet. A nemzetközi szaknyelv zeneterápia alatt egy mélylélektani megalapozottságú, elsősorban pszichoterápiaként alkalmazott tevékenységet ért. Mindazonáltal a zene természetesen része és eszköze lehet számtalan olyan tevékenységnek, amely valamifajta átgondolt, rendezett, célirányos folyamat részét képezi (megváltozott tudatállapotokkal dolgozó terápiák és beavatkozások, kreativitást és önismeretet fejlesztő módszerek, relaxációs és stresszoldó terápiák, meditációs technikák, rehabilitáció, fejlesztő- és gyógypedagógia, pedagógia, személyiségfejlesztés stb.). Az emberi hang és a zene a kapcsolatteremtés egyik legősibb, legérzékenyebb módja, melynek áramlásában kapcsolatba kerülünk önmagunkkal és egymással, lényünk legmélyebb és legmagasabb rétegeivel, érzelmeink teljes szivárványával, teremtő erőnkkel, létezésünk lüktető forrásával.

Urbán Károlyné (a Magyar Zeneterápiás Egyesület elnöke)

A mindennapi gyakorlatban a zeneterápiás foglalkozások csoportosan, illetve egyéni formában történnek, amelyek során a szakemberek a zenét eszközként használják. Receptív zeneterápiáról beszélünk, ha a meghallgatott zene által mozgósított érzelmek, élmények, gondolatok megbeszélésének segítségével folyik a terápiás munka. Aktív zeneterápiának nevezik azt a zenélési módot, amelynek keretében különféle eszközökkel vagy hangszerekkel, illetve saját (test)hanggal kommunikálnak, improvizálnak a jelenlévők; ehhez semmilyen zenei előképzettségre nincs szükség. Az eközben szerzett tapasztalatok, valódi átélés esetén a katartikus élmények, illetve azok megbeszélése adja a terápiás lehetőséget. Komplex zeneterápiáról akkor beszélünk, amikor a zene által mozgósított élményeket, érzéseket improvizált mozgással vagy bármilyen képzőművészeti tevékenységgel (pl. festés, rajzolás, agyag-mintázás, mozaikkészítés stb.) fejezik ki a jelenlévők, s a megéltekről – lehetőség szerint – szóban is megnyilvánulnak. A zeneterápiát azok közé a pszichoterápiák közé soroljuk, amelyekben a lélektani, személyiségalakító, korrekciós munka elsősorban nem szóbeli önkifejezés útján történik. Ezekre azért van szükség, mert a mai beszéd-centrikus, gépeken keresztül kommunikáló világunkban elfelejtettük, vagy már igazán meg sem tanultuk a hiteles érzéseket közvetíteni tudó, az érthetőséget elősegítő, sőt biztosító szemkontaktus, gesztus, mimika és egyéb metakommunikációs jelzések fontosságát, használatát. Pedig a beszéd megszületése előtt e jelzések segítségével fejeztük ki magunkat, s használatuk vagy nem használatuk ma is erősen befolyásolja szavaink érthetőségét. E kommunikációs eszközökre – s arra az ismeretre, hogy azok tudattalanul a lelkiállapotunkat jelzik – minden emberekkel foglalkozó szakembernek nagy szüksége van.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„Csönd, zokogás, fájdalom” – Böröndi Tamásra emlékezik Bodrogi Gyula

Rövid, versnek is beillő nekrológot közölt kollégájáról a Kossuth-díjas, Nemzet Művésze címmel kitüntetett Bodrogi Gyula. Az éjjel elhunyt Böröndi Tamásra emlékezik,
Színház

Koronavírusban halt meg Böröndi Tamás

A Vidám Színpad 65 éves igazgatójának nem volt alapbetegsége - tudta meg a Blikk.
Jazz/World

Debussy a klasszikus címkéje nélkül

Megjelent Harcsa Veronika, Razvaljajeva Anasztázia és Fenyvesi Márton első közös lemeze, amelyen Debussy-dalok hallhatók modern és izgalmas köntösben, úgy, ahogy még biztosan nem találkoztunk velük. Hiányzik az a hang, amit ez a megjelenés képvisel.
Vizuál

Spilák Klára rövidfilmes alakítását díjazták New Yorkban

A magyar színésznőt az SZFE hallgatójának, Rosanics Patrik diplomamunkájában nyújtott alakításáért díjazták.
Plusz

Black Friday helyett válaszd a fenntartható életet!

Fogyasztás helyett boldogság, pénz helyett élet! Ezt üzenik ismert művészek, köztük Vecsei H. Miklós, Pokorny Lia és Kollár-Klemencz László.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Átadták a Junior Prima Díjakat zeneművészet kategóriában

Idén is tíz fiatal tehetség vehette át a Junior Prima Díjat zeneművészet kategóriában csütörtökön, a járvány miatt online közvetített díjátadón.
Klasszikus ajánló

Rendkívüli csodagyerekek a Virtuózok új évadában

Öt ország legjobbjai gyűltek össze a komolyzenei tehetségkutatóban. A nemzetközi műsorfolyam november 27-től látható minden péntek este 20.30-kor a Duna tévé műsorán.
Klasszikus ajánló

Olasz világsztárral és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora

Olasz világsztárral és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home közvetítéssorozat: szerdán Mario Biondi baritont, szombaton a Budafoki Dohnányi Zenekart, vasárnap az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus adventi koncertjét hallhatja a közönség.
Klasszikus interjú

Karmester negyven év alatt – interjú Rajna Martinnal

Úgy véli, ilyen nincsen: karmester negyven alatt. Ő ennél még fiatalabb, viszont egyre gyakrabban halljuk a nevét. Rajna Martin a legfiatalabb dirigens volt, aki Junior Príma-díjat kapott, számos hazai zenekarral dolgozott már együtt. Azt mondja, ehhez a szakmához nem lehet eleget tudni, és éppen ez benne a jó.
Klasszikus magazin

Levelei bizonyíthatják Chopin homoszexualitását

Több férfihoz is szerelem fűzte a nagy lengyel zeneszerzőt, Frédéric Chopint. Mindezt olyan levelek bizonyítják, amelyeket eddig szándékosan rejtettek el, fordítottak vagy magyaráztak félre.