Klasszikus

Rózsa Miklós

2007.03.04. 00:00
Ajánlom
Az amerikai filmlexikonok, Oscar-portálok, életrajzi lexikonok bőséges információkkal szolgálnak a száz esztendővel ezelőtt, április 18-án született zeneszerzőről, a filmzene műfajának meghatározó alkotójáról. Talán az amerikai közönség legendás földrajzi tájékozatlanságának köszönhető, hogy a Rózsa-életrajzok első bekezdéseiben rendre felbukkan Magyarország geográfiai körülírásának egy igencsak sajátos formulája, miszerint Rózsa Miklós Bartók és Kodály hazájából származik.

Rózsa, bár nem egy műve igazolja, hogy hű maradt magyar zenei gyökereihez, elsősorban mégsem bartóki vagy kodályi alapokon forradalmasította a 20. századi filmzeneírást. Ifjúkorának meghatározó élménye Richard Strauss és Arthur Honegger muzsikája volt, utóbbi szerző filmzenéje (Les Miserables) akkora hatást gyakorolt a fiatal Rózsára, hogy azonnal felkereste a Párizsban alkotó mestert, aki be is vezette a filmzene-komponálás rejtelmeibe. Persze Rózsa nem Budáról rohant az Eiffel-toronyig: ekkor már évek óta Nyugat-Európán élt, először Lipcsében, majd Párizsban. A ’30-as évek közepén áttelepült Londonba és hamar felkeltette Korda Sándor érdeklődését, aki le is szerződtette saját filmgyártó cégéhez, ahol 1937-ben egy Marlene Dietrich főszereplésével forgatott film (A páncél nélküli lovag) zenéjét készítette el. Ettől kezdve, közel fél évszázadon keresztül dolgozott a filmgyártásban: 1981-ig kilencven filmzenét komponált. A 13 Oscar-jelölés – amelyből hármat meg is nyert – halványan ugyan, de jelzi Rózsa filmzeneírói képességeit. Az első Oscart 1946-ban kapta Hitchcock legendás Spellbound (Elbűvölve) című filmjéért, ez a munka joggal nevezhető a lélektani thriller zenei alapvetésének, olyan kompozíció, mely egészen a Psyichóig mutat előre. Nem sokat váratott magára a következő díj, hiszen 1948-ban George Cukor A Double Life című filmjének zenéjét ismét jutalmazta az Akadémia. A zeneszerző később ugyanezen a címen írta meg emlékiratait (1982). A harmadik szobrocskát – talán ez a legismertebb – a monumentális Ben Hur aláfestéséért kapta (1960); az már kevésbé köztudott, hogy Rózsa több mint 160 percnyi zenét komponált ehhez a bibliai meséhez.

Különös személyiség volt, soha sem rejtette véka alá, hogy mennyire idegennek érzi magát a filmesek nyüzsgő stúdióvárosaiban, mennyire megveti a fészkelődő paprikajancsikat és a tehetségtelen zeneiparosokat. Szigorú szerződéseket kötött, alkotói függetlenségét rendkívüli módon óvta, senkinek sem engedte, hogy egyetlen hangot is hozzáírjon partitúráihoz. Feltételeit zokszó nélkül fogadta el minden stúdió. Minőségi munkára törekedett, miközben tisztában volt az alkalmazott zene minden hátulütőjével. Talán ez is egyfajta kettős élet. Két legendás bon mot-ja így jellemzi szakmáját: „Az első és legfontosabb dolog a filmes szakmában egy komoly zeneszerző számára az, hogy megtanuljon stopperórával komponálni.” E szakmai jellegű megjegyzése mellett idézzük fel Hollywood zenei ízlésére vonatkozó megállapítását is: "az elfogadott hollywoodi stílus: Broadway-musical plusz Rahmanyinov."

(2007. március 18. 19:30 Fesztivál Színház – BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL: Rózsa Miklós-est; A koncert első részében az 1907 és 1995 között élt Rózsa Miklós egyik versenyműve szólal meg, a második részben pedig filmzenéi hangzanak el filmvetítéssel; km.: MÁV Szimfonikus Zenekar)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Így telt Vásáry Tamás 85. születésnapja

A torta egy zongorát mintázott, számtalan zenerajongó köszöntötte, este pedig a Fővárosi Nagycirkusz is meglátogatta. Vásáry Tamás augusztus 11-én ünnepelte a 85. születésnapját.
Jazz/World

Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje

Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.
Klasszikus

Ez a francia zenekar iPad-re cseréli a nyomtatott kottákat

Az Orchestre National d’Île-de-France a következő évadtól elfelejtheti a nyomtatott kottákat, 120 muzsikusuk ugyanis iPad-eket kap. De nem ők az egyetlen zenekar, akik lépést tartanak a technológiával.
Zenés színház

Decemberig nem lesz opera az Operában, de azért vannak jó híreink is

Szeptemberben Billy Elliotot játszanak az Erkel Színházban, a társulat vidéken, Székelyföldön, New Yorkban turnézik. Kihirdették a 2019/20-as évadot. Alighanem az Erkel Színház is be fog zárni két évre. Mutatunk néhány fotót az Eiffel Műhelyház és az Ybl-palota felújításáról is.
Színház

Vidéki előadások Budapesten

A Thália Színház szervezésében a Pesti Magyar Színház épületében rendezik meg idén szeptember 3–9. között a népszerű színházi fesztivált, amelyen hét nap alatt nyolc előadás várja majd a közönséget.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Így telt Vásáry Tamás 85. születésnapja

A torta egy zongorát mintázott, számtalan zenerajongó köszöntötte, este pedig a Fővárosi Nagycirkusz is meglátogatta. Vásáry Tamás augusztus 11-én ünnepelte a 85. születésnapját.
Klasszikus kotta

Ez a francia zenekar iPad-re cseréli a nyomtatott kottákat

Az Orchestre National d’Île-de-France a következő évadtól elfelejtheti a nyomtatott kottákat, 120 muzsikusuk ugyanis iPad-eket kap. De nem ők az egyetlen zenekar, akik lépést tartanak a technológiával.
Klasszikus bencze máté

Bencze Mátéért szurkolhatunk a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén

A Virtuózokban megismert fiatal szaxofonos augusztus 18-án, a verseny elődöntőjében elsőként áll színpadra Edinburghben.
Klasszikus ajánló

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Klasszikus kulissza

Előkerült még egy hangfelvétel, amelyen Rahmanyinov játszik Rahmanyinovot

A Szimfonikus táncok című művének zenekari próbái idején a zeneszerző a zongorához ült, hogy demonstrálja, hogyan képzeli a darabot. Ennek a felvétele jelent most meg.