Klasszikus

Rózsa Miklós

2007.03.04. 00:00
Ajánlom
Az amerikai filmlexikonok, Oscar-portálok, életrajzi lexikonok bőséges információkkal szolgálnak a száz esztendővel ezelőtt, április 18-án született zeneszerzőről, a filmzene műfajának meghatározó alkotójáról. Talán az amerikai közönség legendás földrajzi tájékozatlanságának köszönhető, hogy a Rózsa-életrajzok első bekezdéseiben rendre felbukkan Magyarország geográfiai körülírásának egy igencsak sajátos formulája, miszerint Rózsa Miklós Bartók és Kodály hazájából származik.

Rózsa, bár nem egy műve igazolja, hogy hű maradt magyar zenei gyökereihez, elsősorban mégsem bartóki vagy kodályi alapokon forradalmasította a 20. századi filmzeneírást. Ifjúkorának meghatározó élménye Richard Strauss és Arthur Honegger muzsikája volt, utóbbi szerző filmzenéje (Les Miserables) akkora hatást gyakorolt a fiatal Rózsára, hogy azonnal felkereste a Párizsban alkotó mestert, aki be is vezette a filmzene-komponálás rejtelmeibe. Persze Rózsa nem Budáról rohant az Eiffel-toronyig: ekkor már évek óta Nyugat-Európán élt, először Lipcsében, majd Párizsban. A ’30-as évek közepén áttelepült Londonba és hamar felkeltette Korda Sándor érdeklődését, aki le is szerződtette saját filmgyártó cégéhez, ahol 1937-ben egy Marlene Dietrich főszereplésével forgatott film (A páncél nélküli lovag) zenéjét készítette el. Ettől kezdve, közel fél évszázadon keresztül dolgozott a filmgyártásban: 1981-ig kilencven filmzenét komponált. A 13 Oscar-jelölés – amelyből hármat meg is nyert – halványan ugyan, de jelzi Rózsa filmzeneírói képességeit. Az első Oscart 1946-ban kapta Hitchcock legendás Spellbound (Elbűvölve) című filmjéért, ez a munka joggal nevezhető a lélektani thriller zenei alapvetésének, olyan kompozíció, mely egészen a Psyichóig mutat előre. Nem sokat váratott magára a következő díj, hiszen 1948-ban George Cukor A Double Life című filmjének zenéjét ismét jutalmazta az Akadémia. A zeneszerző később ugyanezen a címen írta meg emlékiratait (1982). A harmadik szobrocskát – talán ez a legismertebb – a monumentális Ben Hur aláfestéséért kapta (1960); az már kevésbé köztudott, hogy Rózsa több mint 160 percnyi zenét komponált ehhez a bibliai meséhez.

Különös személyiség volt, soha sem rejtette véka alá, hogy mennyire idegennek érzi magát a filmesek nyüzsgő stúdióvárosaiban, mennyire megveti a fészkelődő paprikajancsikat és a tehetségtelen zeneiparosokat. Szigorú szerződéseket kötött, alkotói függetlenségét rendkívüli módon óvta, senkinek sem engedte, hogy egyetlen hangot is hozzáírjon partitúráihoz. Feltételeit zokszó nélkül fogadta el minden stúdió. Minőségi munkára törekedett, miközben tisztában volt az alkalmazott zene minden hátulütőjével. Talán ez is egyfajta kettős élet. Két legendás bon mot-ja így jellemzi szakmáját: „Az első és legfontosabb dolog a filmes szakmában egy komoly zeneszerző számára az, hogy megtanuljon stopperórával komponálni.” E szakmai jellegű megjegyzése mellett idézzük fel Hollywood zenei ízlésére vonatkozó megállapítását is: "az elfogadott hollywoodi stílus: Broadway-musical plusz Rahmanyinov."

(2007. március 18. 19:30 Fesztivál Színház – BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL: Rózsa Miklós-est; A koncert első részében az 1907 és 1995 között élt Rózsa Miklós egyik versenyműve szólal meg, a második részben pedig filmzenéi hangzanak el filmvetítéssel; km.: MÁV Szimfonikus Zenekar)

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Klasszikus

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Zenés színház

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.
Plusz

Alinda ezúttal Ónodi Esztert kérdezte

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Ónodi Eszterrel kitértek arra is, hogy a népszerű színésznő lehetett volna zenész is, sőt szóba került, milyen a “rocker”, az “ufó” és a”libapásztor” Eszter.
Zenés színház

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Válogatás az Óbudai Társaskör programjaiból

Felolvasószínház, Seress Rezső-est, filmzenei és születésnapi koncertek –  az évad végén is műfaji sokszínűség várja a vendégeket az Óbudai Társaskörben.
Klasszikus ajánló

Schubertiáda a kismartoni Esterházy kastélyban

Schubertiádák: így nevezték az 1820-as évek elejétől azokat a társasági összejöveteleket, amelyeknek középpontjában Franz Schubert és muzsikája álltak és ezt a címet viseli a classic.Esterházy koncertsorozat következő, június 15-i koncertje is.
Klasszikus cselló

Különdíjat érdemelt Kokas Dóra Bécsben

A Vienna Classic Strings zenei versenyen különdíjban részesült Kokas Dóra csellóművész. A döntőben Alexey Shor kortárs szerző és Sosztakovics darabjait játszotta.
Klasszikus virtuózok

Mi a televízióhoz értünk, ők a komolyzenéhez: így született a Virtuózok

A Virtuózok stábjának talán legrégebbi tagja a Virtuózok kreatív vezetője, Szarvas Szilvia. Még nem is létezett a műsor, mikor már dolgozott Peller Mariann-nal, a komolyzenei tehetségkutató kitalálójával.
Klasszikus ajánló

Hat orosz zeneszerzőt mutat be Szabó Marcell fesztiválja

Budapesten és Debrecenben rendezik meg október 7. és 13. között az Orosz Zenei Fesztivált, amelyen minden koncert egy-egy zeneszerzőt állít a középpontba.