Klasszikus

Rózsa Miklós

2007.03.04. 00:00
Ajánlom
Az amerikai filmlexikonok, Oscar-portálok, életrajzi lexikonok bőséges információkkal szolgálnak a száz esztendővel ezelőtt, április 18-án született zeneszerzőről, a filmzene műfajának meghatározó alkotójáról. Talán az amerikai közönség legendás földrajzi tájékozatlanságának köszönhető, hogy a Rózsa-életrajzok első bekezdéseiben rendre felbukkan Magyarország geográfiai körülírásának egy igencsak sajátos formulája, miszerint Rózsa Miklós Bartók és Kodály hazájából származik.

Rózsa, bár nem egy műve igazolja, hogy hű maradt magyar zenei gyökereihez, elsősorban mégsem bartóki vagy kodályi alapokon forradalmasította a 20. századi filmzeneírást. Ifjúkorának meghatározó élménye Richard Strauss és Arthur Honegger muzsikája volt, utóbbi szerző filmzenéje (Les Miserables) akkora hatást gyakorolt a fiatal Rózsára, hogy azonnal felkereste a Párizsban alkotó mestert, aki be is vezette a filmzene-komponálás rejtelmeibe. Persze Rózsa nem Budáról rohant az Eiffel-toronyig: ekkor már évek óta Nyugat-Európán élt, először Lipcsében, majd Párizsban. A ’30-as évek közepén áttelepült Londonba és hamar felkeltette Korda Sándor érdeklődését, aki le is szerződtette saját filmgyártó cégéhez, ahol 1937-ben egy Marlene Dietrich főszereplésével forgatott film (A páncél nélküli lovag) zenéjét készítette el. Ettől kezdve, közel fél évszázadon keresztül dolgozott a filmgyártásban: 1981-ig kilencven filmzenét komponált. A 13 Oscar-jelölés – amelyből hármat meg is nyert – halványan ugyan, de jelzi Rózsa filmzeneírói képességeit. Az első Oscart 1946-ban kapta Hitchcock legendás Spellbound (Elbűvölve) című filmjéért, ez a munka joggal nevezhető a lélektani thriller zenei alapvetésének, olyan kompozíció, mely egészen a Psyichóig mutat előre. Nem sokat váratott magára a következő díj, hiszen 1948-ban George Cukor A Double Life című filmjének zenéjét ismét jutalmazta az Akadémia. A zeneszerző később ugyanezen a címen írta meg emlékiratait (1982). A harmadik szobrocskát – talán ez a legismertebb – a monumentális Ben Hur aláfestéséért kapta (1960); az már kevésbé köztudott, hogy Rózsa több mint 160 percnyi zenét komponált ehhez a bibliai meséhez.

Különös személyiség volt, soha sem rejtette véka alá, hogy mennyire idegennek érzi magát a filmesek nyüzsgő stúdióvárosaiban, mennyire megveti a fészkelődő paprikajancsikat és a tehetségtelen zeneiparosokat. Szigorú szerződéseket kötött, alkotói függetlenségét rendkívüli módon óvta, senkinek sem engedte, hogy egyetlen hangot is hozzáírjon partitúráihoz. Feltételeit zokszó nélkül fogadta el minden stúdió. Minőségi munkára törekedett, miközben tisztában volt az alkalmazott zene minden hátulütőjével. Talán ez is egyfajta kettős élet. Két legendás bon mot-ja így jellemzi szakmáját: „Az első és legfontosabb dolog a filmes szakmában egy komoly zeneszerző számára az, hogy megtanuljon stopperórával komponálni.” E szakmai jellegű megjegyzése mellett idézzük fel Hollywood zenei ízlésére vonatkozó megállapítását is: "az elfogadott hollywoodi stílus: Broadway-musical plusz Rahmanyinov."

(2007. március 18. 19:30 Fesztivál Színház – BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL: Rózsa Miklós-est; A koncert első részében az 1907 és 1995 között élt Rózsa Miklós egyik versenyműve szólal meg, a második részben pedig filmzenéi hangzanak el filmvetítéssel; km.: MÁV Szimfonikus Zenekar)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Rosszkedvű? – Vígjátékok karantén idejére

Nem a valóság elől menekülünk, egyszerűen csak szeretnénk egy kicsit jobban érezni magunkat. Ezért nézünk vígjátékokat és ezért ajánljuk őket. Szubjektív filmajánlónkban az HBO Go klasszikus és közelmúltbeli vígjátékaiból válogattunk.
Plusz

Hatezer műsort tesz közzé ingyenesen az MTVA

A NAVA, a Rádióarchívum és az M3 is ingyenessé tette tartalmainak egy részét, hogy komolyzene, hangoskönyvek, tévéfilmek és sorozatok által biztosítsák az igényes otthoni szórakozást.
Klasszikus

Elhunyt Krzysztof Penderecki lengyel zeneszerző

Nyolcvanhat éves korában, hosszú és súlyos betegség után vasárnap elhunyt Krzysztof Penderecki neves lengyel zeneszerző, a kortárs zene kiemelkedő alakja - közölte a lengyel sajtó.
Színház

Molnár Piroska: „A színházak nem köthetnek ki végleg az online térben”

A Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze azt mondja, hogy most is minden nap körbetelefonálják egymást Pogány Judittal és Csomós Marival, ki hogy van. Bizakodnak. Molnár Piroska arról is beszél, hogy ez a rendkívüli helyzet komoly lelki és szellemi erőpróba is, egy mentális maraton, ezért óvatosan kell bánnunk az energiáinkkal. Ő türelmes, de azért már nagyon hiányoznak neki a kollégák.
Színház

A Színházi világnapon indult az Ülj mellém! beszélgetéssorozat

A kultúra és a sport tehetségeit ülteti egy asztal mellé Fodor Annamária színművész és a Molnár Andrea táncművész új online beszélgetéssorozata. Az Ülj mellém! első adásában Udvaros Dorottya, Miklós Edit és Bercsényi Péter beszélgetnek. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Klasszikus koronavírus

Autókból zenélnek a MÁV Szimfonikusok

Zenészek vezetik a naponta útnak muzsikáló indított autókat.
Klasszikus magazin

6 zenemű, amely kapudrog lehet Krzysztof Pendereckihez

86 éves korában elhunyt Krzysztof Penderecki, akit kétségkívül a II. világháború utáni zeneszerzők élvonalában kell emlegetnünk. Sokan talán hallották már a nevét, de kevesebben ismerik a zenéjét – számukra ismert és kevéssé ismert, hosszabb és rövidebb művekből válogattunk.
Klasszikus hír

26 fiatal nyert állami zenei ösztöndíjat

Három állami zenei ösztöndíj biztosít szakmai előrelépési lehetőséget a pályakezdő művészek számára. A rendszeres pénzbeli támogatáson és a fellépési lehetőségeken túl az ösztöndíjak segítik a tehetséges fiatalokat pályájuk elindításában.
Klasszikus ajánló

Orvosok, rendőrök, pedagógusok tiszteletére koncertezik a járvány után a Concerto Budapest

A zenekar reméli, hogy a nyár végén, az ősz elején már múlt időben beszélhetünk a járványról. Koncertjeikre meghívják az egészségügyi dolgozókat, a rendőröket, mentősöket, pedagógusokat.