Klasszikus

Sas Dániel: „Szeretek elfeledett zongoraműveket feléleszteni”

2020.11.11. 15:20
Ajánlom
Hogyan talál egymásra Claude Debussy Léptek a hóban című prelűdje és József Attila Téli éjszaka című verse? November 14-én a Duna tévén a Partitúra jászsági adásából kiderül. Sas Dániel zongoraművész, zongoratanár a Fidelio.hu-nak mesélt a klasszikus zene időtálló értékeiről, és arról, hogyan lehet felkelteni a gyerekek érdeklődését a több száz éves darabok iránt.

Idén diplomáztál a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem klasszikus zongora mesterképzésén. Testvéred, Zoltán, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Novák Eszter és Selmeczi György zenés színművész osztályának hallgatója. Muzikalitásotokat otthonról hozzátok?

Igen, édesapám kiváló zongorista, és a könnyűzenében találta meg önmagát. Javaslatára kezdtem el én is zongorázni, amit eleinte egyáltalán nem szerettem, akkor még mérnöki pályára készültem. De az évek során ez átfordult bennem, ami főképp Hagyó Lászlóné érdeme, a jászberényi Palotásy János Zeneiskolában kilenc évig voltam a növendéke. Rengeteg plusz órát kaptam tőle, és annak ellenére támogatott, hogy viszonylag későn, csak 10 éves korom körül kezdtem el zongorázni. Emberileg is sokat tanultam tőle. Ami még elengedhetetlen a pályámhoz, illetve a testvéreméhez, az az otthonról jövő szeretet, támogatás, melyet nagyon köszönünk szüleinknek. Később a Zeneakadémián tanáraim voltak Gulyás István, Réti Balázs és Némethy Attila zongoraművészek, párhuzamosan pedig elvégeztem a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében a zongoratanári képzést Gáspárné Dr. Tóth Marica tanárnő növendékeként.

SasDaniel1-141007.jpg

Sas Dániel (Fotó/Forrás: Partitúra)

Könnyebb útnak tűnik a fővárosból országos ismertségre szert tenni, kiváló akusztikájú hangversenytermekben fellépni, te a diplomát követően mégis visszaköltöztél Jászberénybe.

Budapesten a klasszikus zenei szakma eléggé telített, így arra jutottam, vidéken több a lehetőségem. Ez nem azt jelenti, hogy nem játszom Budapesten, vagy nem örülök a nemzetközi felkéréseknek, csak pillanatnyilag mást tekintek prioritásnak. Másrészt mindig is missziómnak tekintettem azt, hogy olyan kisebb településekre is eljuttassam a klasszikus zenét, ahol ennek nincs hagyománya. Valójában sosem szakadtam el a szülővárosomtól. Ötödik éve óraadóként tanítok a jászberényi zeneiskolában. Októbertől a Rácz Aladár Zeneiskola megbízott intézményvezetője lettem Jászapátiban. Most úgy érzem, így teljes az életem.

SasDaniel3-141007.jpg

Sas Dániel (Fotó/Forrás: Partitúra)

Mi alapján választod ki a koncertek esetében a zeneműveket? A kihívást keresed, vagy vannak kedvelt zeneszerzőid, akiknek a munkásságából választasz?

Vannak szerzők, akik kimondottan közel állnak a szívemhez, például Beethoven, Liszt Ferenc, Bartók Béla és Kodály Zoltán, talán őket játszom leggyakrabban. A legtöbb koncertem némiképp rendhagyó, hiszen edukációs céllal egy zenemű eljátszása előtt mesélek annak szerzőjéről, megszületésének körülményeiről, arról, nekem mit jelent a darab.

Szerintem egyre nagyobb az igény arra, hogy – kilépve a normál, megszokott szólóest keretéből – személyes történeteken, anekdotákon keresztül közelebb hozzuk a klasszikus zenét a hallgatókhoz.

Megmutatva, hogy ezek a zeneszerzők is emberek voltak, akik ugyanúgy szerettek, gyűlöltek, hibáztak, mint az átlagemberek. Nagyon kedvelem a kortárs műveket is, mivel időben közelebb állnak hozzánk, számomra néha jobban vissza tudják adni a mai életérzést. Az egyik meghatározó élményem Dubrovay László Öt zongoradarabjához fűződik, ezzel sikerült egy nemzetközi muzsikustábor nagydíjat kiérdemelnem. Ezt utána beépítettem a repertoáromba, több koncerten műsorra tűztem. Szeretek elfeledett vagy keveset játszott zongoraműveket is feléleszteni, ilyenek például Kodály Zoltán zongoraművei, vagy Viski János Sírfelirat című darabja. A jászsági születésű Tarnay Alajos zongoraművész, zeneszerző születésének 150. évfordulójára hamarosan megjelenik egy CD, mely 25 zongoraművét tartalmazza. Ezeket ugyancsak kevesen ismerik, de mindenképp említésre méltóak, ráadásul a Jászság nem bővelkedik Tarnay Alajoshoz hasonló zeneszerzőkkel.

Számos kisebb-nagyobb zongoraversenyen vettél részt. Hogy látod, mit várnak el ma egy zongoristától? A letisztultságot, sallangmentességet vagy az impulzivitást?

Az alapvető kritérium egyre inkább a CD minőségű játék: a darabok teljesen sterilek legyenek, ne lehessen belekötni semmibe. Emiatt az érzelmek és az önálló gondolatok olykor háttérbe szorulnak. Nekem fontos, hogy a darabot a saját személyiségemen átszűrjem, megőrizzem a szuverenitásomat, ezzel együtt persze képviseljem a szerző gondolatait.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a klasszikus zene előadása puszta interpretáció-e, vagy maga az előadó teszi műalkotássá a darabot, én az utóbbi mellett teszem le a voksomat.

IMG_9999_127-152220.jpg

Sas Dániel a Partitúra forgatásán (Fotó/Forrás: Hutanu Emil / Fidelio)

Nem foglalkoztat a zeneszerzés?

Nem, ami viszont nagyon érdekel, az az improvizáció. Szeretem a jazz zenét, és gyakran bemelegítésként a skálák helyett improvizálok, népdalokra, standardekre vagy éppen klasszikus témákra. Felszabadító érzés.

Klasszikus Utazás címmel életre hívtál egy edukációs jellegű hangverseny-sorozatot.

Már a gimnáziumi évek alatt is tartottam előadásokat az iskolatársaimnak: kitaláltam egy műsort Mozarttól Fluor Tomiig címmel, amely rámutatott a hasonlóságokra és a különbözőségekre a könnyűzene és a klasszikus zene között. Az előadáson feltettem a kérdést, vajon a Mizu című számot is fogják 300 év múlva játszani, mint Mozart műveit? Szerepeltek művek Liszt Ferenctől, Mozarttól vagy éppen Debussytől, de elhangoztak Lady Gaga- és LGT-dalok is. Ezzel azt szerettem volna megmutatni, nem kell választanunk: hallgathatunk a reggelinél Republic számot, este Brahms szimfóniát.

Általában sikerül a gyerekek érdeklődést felkeltenem. A klasszikus zene örökzöld, korok felett áll. 

IMG_9999_114-152220.jpg

Sas Dániel a Partitúra forgatásán (Fotó/Forrás: Hutanu Emil / Fidelio)

Mennyire motiváltak a mai gyerekek abban, hogy hangszeres tudásra tegyenek szert?  

Sajnos csökken a zeneiskolai növendékek és a klasszikus zene iránt érdeklődő gyerekek száma, de hiszem, hogy ez ellen lehet és kell is tenni – az igény megteremtésével. A gyerekek többsége, akiket a zeneiskolákban tanítok, feltehetőleg nem lesz zenész, de az biztos, hogy zenekedvelő, zeneértő emberekké válnak. A zenetanulás az élet számos területén hasznos: azt tapasztalom, a növendékeim sokkal jobban teljesítenek az iskolában, miután fejleszti az agyi működést, illetve széleskörűbb és nyitottabb gondolkodásra nevel, emellett sokkal érzékenyebbek lesznek a világ történéseire.

Rögtön meg tudod állapítani, kiből lehet a későbbiekben zenész? Olyankor tereled is abba az irányba?

Mindig vannak olyanok, akikből egyszer csak váratlanul előtör a tehetség, de általában a felvételin vagy az első pár évben már bizonyos jelek utalnak erre: a tiszta énekhang, nagyon jó ritmusérzék, kiemelkedő zenei memória és zeneérzékenység, és persze a magasfokú muzikalitás. Viszont ez még közel sem biztosíték semmire, mert ehhez a pályához az egy százalék tehetség mellett 99 százalék szorgalom és a kemény munka kell.

Egyik fő célom a zongoraórákon – a minőségi oktatás mellett –, hogy a gyerekek jól érezzék magukat, élvezzék a hangszeren való játékot.

IMG_9999_119-145852.jpg

Novák Péter és Sas Dániel a Partitúra forgatásán (Fotó/Forrás: Hutanu Emil / Fidelio)

A testvéreddel közös előadásban ötvöztétek kettőtök szakmáját: ő verseket szaval, amit te zongorán kísérsz.

Tulajdonképpen mi mindig is együtt zenéltünk, van egy családi felvétel, ahol az öcsém nagyjából hatévesen énekli Varga Miklós Európa című számát, én pedig zongorán kísérem. Zoli mindig is szerteágazó, ösztönös tehetség volt, a prózai vonal mellett őrületes a muzikalitása is: szinte autodidakta módon, minimális gyakorlással tanult meg zongorázni és dobolni, kiváló énekhangja is van. Mindketten szenvedélyesen szeretjük az irodalmat, testvérem megszállottan falja a könyveket. Teljesen mindegy, hogy én esetleg éppen gyakorlok, ha valami fontos szövegre vagy idézetre bukkan, azt azonnal kérdés nélkül felolvassa. Amikor felvettek a Zeneakadémiára, akkor jött az az ötlet, csináljunk egy közös estet, ahol különböző zenéket és verseket vegyítünk, majd koncertformájában előadjuk. Voltak ebben nagyon direkt kapcsolatok is, mint például Petőfi Sándor Az őrült című verséhez Liszt Ferenc Petőfi szelleme című zeneművét társítottuk, vagy Illyés Gyula Bartók című versét körbevettük Bartók Béla darabokkal. Fantasztikus, ahogy egyes művek egymásra találnak és egybeolvadnak. A mai napig nagy öröm a testvéremmel együtt színpadra állni vagy bármiféle közös projektet létrehozni, nagyon tudjuk inspirálni egymást.

Vannak további közös terveitek?

Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai kötetéből testvérem készített egy egyszemélyes darabot – egy felnőtt visszaemlékezik a gyermekkorának emlékeire –, melyben a részeket a zene köti össze, és a zongorista mint porondmester irányítja a visszaemlékezést. Ezt jövőre szeretnénk bemutatni, mely jelenleg Kacatok címen fut. Tervezünk Legyen a zene mindenkié! címmel egy klasszikus zenei rendhagyó koncertsorozatot is, melyet Jász-Nagykun-Szolnok megye 50 településén adnánk elő, többnyire a Jászságból származó művészek közreműködésével. Jelenleg folyik az esemény szervezése, és a támogatók, szponzorok felkutatása.

A Partitúra jászsági adása ide kattintva nézhető vissza.

Partitúra

Partitúra – kulturális felfedezőút Magyarországon, nyitott szívvel, együtt. Ez a mottója a Virtuózok zsűrijéből is jól ismert páros, Miklósa Erika operaénekesnő és Batta András zenetörténész műsorának. A Partitúra alkotói Novák Péter rendezésében olyan országos túrára csábítják a nézőket, ahol a muzsika és más művészeti ágak, a hagyományok és az új teremtések, a mesterek és a fiatal tehetségek turistajelzését követhetik nyomon.

A népszerű tévéműsor legújabb szériája szeptember 12-től várja a nézőket a képernyő elé. Az új részek szombatonként 14.30-kor kezdődnek a Duna Televízióban.

Tartsanak velünk virtuális felfedezőtúránkon, amely során Magyarország meseszép tájain kutatunk közösségi élmények, közös értékek és kiemelkedő emberek után!

A korábbi részek itt érhetők el>>>

A műsorral kapcsolatos kommunikáció az NKA támogatásával valósulhatott meg.

Legolvasottabb

Vizuál

A tudattalan titkos tempója - interjú Enyedi Ildikóval

Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús, titokzatos szerelmi történet álarcában, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története – Füst Milán regényéhez hűen – az élet összetettségéről, titokzatosságáról, uralhatatlan jellegéről mesél. A vetítés után kérdeztük a rendezőt.
Színház

„Csodálatos ez a bohóc-létezés” – Beszélgetés Mertz Tiborral

Szeptember 18-án mutatta be Székely Csaba Öröm és boldogság című drámáját a Budaörsi Latinovits Színház, Alföldi Róbert rendezésében. Mertz Tiborral, az előadás egyik szereplőjével beszélgettünk kíváncsiságról, társulati létezésről és véleménynyilvánításról.
Vizuál

Szabó Eszter nyerte el a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat 

Hatodik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amit az alapító ír házaspár azzal a céllal hozott létre, hogy támogassa a kortárs magyar képzőművészeket, és jelenlétüket erősítse a nemzetközi művészeti világban.
Színház

Spiró György „sötét kalandregénye” és Garaczi László karanténdrámája nyerte a Kortárs Magyar Dráma-díjat

A Radnóti Zsuzsa alapította kuratórium 2019 óta díjjal jutalmazza a legkiemelkedőbb drámaírókat, hagyományosan február 24-én. Az apropót Örkény István Tóték című drámájának bemutatója adja, amely 1964. február 24-én volt. Idén Spiró György és Garaczi László vehette át az elismerést a Rózsavölgyi Szalonban, ezúttal a magyar dráma napján, szeptember 21-én.
Jazz/World

„Fúvom az énekem” - a Hajdu Klára Quartet új lemezre készül

A következő év elején jelenik meg a Hajdu Klára jazz díva legújabb lemeze, amelynek zenei világa az énekesnő gyerekkori zenei élményeiből és a magyar népdalkincsből építkezik.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

A zene fölszabadít – jótékonysági koncert neves fellépőkkel a Zeneakadémián

Október 3-án délután neves zenészek adnak jótékonysági koncertet a Zeneakadémia Nagytermében. Olyan muzsikusok, mint Vásáry Tamás, Sümegi Eszter, Rajk Judit, Rolla János és a művésszé érett „csodagyerek”, Gertler Teo. A jegybevételt az EKC Szent János Kórház I. Belgyógyászati-Gasztroenterológiai osztálya kapja. Az eseményről, valamint a zene és a gyógyítás kapcsolatáról az osztályvezető főorvossal, egyben a rendezvény házigazdájával, dr. Székely Györggyel beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Csodagyerekeket hív új évadjába a Pannon Filharmonikusok

Az élet sója mesei motívuma kíséri végig a zenekar 2021/22-es évadát, amely során a fiatalok nem csupán a közönség soraiban, de a színpadon is helyet foglalnak. A Varga Tibor hegedűművész és tanár emlékének szentelt koncerten versenygyőztes ifjú szólisták lépnek fel.
Klasszikus ajánló

Hátrányos helyzetű fiatalok a Zeneakadémia színpadán

Szeptember 23-án debütál az Óbudai Danubia Zenekar és Hámori Máté új kezdeményezése, a Közös Hang projekt, amelynek célja, hogy elősegítse a nehezebb sorsú zenét tanuló gyerekek integrációját.
Klasszikus gyász

68 éves korában elhunyt Ligeti András

A Kossuth-díjas karmester, hegedűművész súlyos betegség következtében, váratlanul hunyt el, tudatta családja.
Klasszikus interjú

„Szeretnék ajtóstul rontani a házba” – beszélgetés Rajna Martinnal

Mindössze huszonöt évesen lett a Győri Filharmonikus Zenekar vezető karmestere, az évadnyitó koncerten Kodály és Bartók művei mellett Balogh Máté új kompozícióját is vezényli, amelyet a zeneszerző számukra írt. Rajna Martinnal győri tervei mellett a modern zene fontosságáról is beszélgettünk.