Klasszikus

Sass Sylvia: "Áldom a sorsot"

2012.12.24. 08:06
Ajánlom
Az elmúlt év számos eseménye közül kiemelkedett Solti György születésének centenáriuma. A Maestróval kapcsolatos emlékeiről a világhírű drámai szopránnal beszélgettünk.

- Hogyan emlékszik vissza a legelső találkozására Solti Györggyel? 

- A Decca lemeztársaságnál vettem fel az első árialemezem, amikor a stúdió falán megpillantottam Solti György fényképét. Felsóhajtva mondtam a producernek, bárcsak egy nap felvehetném a Maestróval Bartók művét, a Kékszakállú herceg várát. Másnap azután mesébe illő módon egyszer csak belépett a stúdió ajtaján Solti György, azt kérdezve: "Maga az a kislány, aki Kékszakállút szeretne énekelni velem?" A meglepetéstől meghatódva alig tudtam válaszolni, "Igen, én vagyok...", hebegtem. Ezekkel a szavakkal kezdődött az első beszélgetés közöttünk. Ha ma visszagondolok, milyen közvetlenséggel jött felém, s ebben mennyi kedvesség volt, szinte csodával határos eseménynek érzem életemben. A maga száraz beszédstílusában, mely csak a legszükségesebb szavakra szorítkozott, percek alatt megbeszélte velem a felvétel részleteit, melyre 1978-ban került sor. 

- Milyen volt Soltival együtt dolgozni a Kékszakállún?  

- Solti precizitása példamutató volt, sokszor ellenőrizte, hogy Bartók tempókéréseinek eleget tesz-e, annyira hűségesen szerette volna megszólaltatni a partitúrában előírt bejegyzéseket. A legkisebb jelre, ha picit veszített a zene feszültségéből vagy zeneileg kezdtük nem megfelelő precizitással követni az intéseit, jellegzetes mozdulatával egy pillanat alatt "rendet" teremtett. "Előre" vezényelt mindig, eleinte meg kellett szoknom, hogy sokkal "előrelátóbbak" a mozdulatai, mint karmester kollégáinak. Az arcán ritkán mutatta a zene érzelmeit, mindig egy élesen figyelő tekintet tartotta "kézben" az egész zenekart és az énekeseket. Nagy ritkán azért látszottak a "privát" érzelmei, amikor arcán egy átfutó mosoly suhant át, ez azt jelezte, hogy elégedett, mert egy pillanat költőien szólalt meg. Solti György világa a zene volt, a nyelvezete pedig a zenekar vezetése, melyet fantasztikusan dinamikus mozdulataival irányított: a gesztusokon keresztül fejezte ki a zene érzelmeit. Nem véletlenül írták róla, hogy az övé a leggyorsabb vezénylő pálca ("Fastest Baton in the West").

A Kékszakállú felvételének számomra legemlékezetesebb pillanata az ötödik ajtó zenekari megszólaltatása volt. A stúdióban majdnem elsírtam magam a meghatottságtól, amikor Bartók muzsikája teljes pompájával megszólalt a London Philharmonic Orchestra tolmácsolásában. 

- A Kékszakállú mellett Önök a Don Giovanni lemezfelvételén is együtt dolgoztak, ahol Ön Donna Elvira szólamát énekelte. 

- A Don Giovanni felvételének hangulata egészen más volt, hiszen Solti londoni otthonában próbáltuk a recitativókat, így a "házias" hangulat sokkal oldottabbá változtatta a kemény munkát. A próbákon nem engedett semmilyen zenei agogikát, fegyelmezettem tartanom kellett a tempókat, azonban a felvételen meglepetten láttam, hogy hagy számomra pici szabadságot, így szárnyalni tudtam.

- Soltit jó néhányan agresszív karmesterként azonosítják, akinek nemcsak rajongói, de ellentábora is volt. Ön hogyan értékeli ebből a szempontból Solti működését, karmesteri életművét? 

- Én mindig csodáltam a művészetét, a precizitását, és azokat a grandiózus pillanatokat, melyeket Wagner és Richard Strauss lemezfelvételeivel teremtett. Azt hiszem, olyan művész tudott vele könnyen dolgozni, aki az övéhez hasonló szigorral bánt önmagával, hogy a legalázatosabban közelítsen a zeneszerző elképzeléseihez. Ma is gondosan örzöm kedves sorait, legféltettebb kincseim közé tartoznak azok a levelek, melyben határozott kézírásával magyarul is odaírt egy-egy mondatot az újévi jókívánsághoz. Áldom a sorsot, hogy megismerhettem, hogy tanulhattam tőle. Az egyik legnagyobb muzsikusnak tartom, s nagy megtiszteltetés, hogy dolgozhattam vele.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Emilia Pérez – megnéztük a 13 Oscarra jelölt botrányfilmet

Összességében érthetőnek tűnik, miért jutott el Jacques Audiard új rendezése tizenhárom Oscar-jelölésig, azt azonban már túlzásnak tartanánk, ha a legfontosabb kategóriákban diadalmaskodna is – ezt ugyanis több más produkció is jobban megérdemelné.
Könyv

Közös sorozattal jelentkezik Nyáry Krisztián és Bősze Ádám

A magyar széppróza napján, Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulóján mutatják be az Óbudai Társaskör második jubileumi produkcióját Jókai sétány 200 címmel. Nyáry Krisztián irodalomtörténész és Bősze Ádám zenetörténész új sorozata február 18-án debütál.
Plusz

Hegyet hágék, lőtőt lépék – tíz éve hunyt el Erdélyi Zsuzsanna

Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajztudós, a nemzet művésze tíz évvel ezelőtt, 2015. február 13-án hunyt el Budapesten. Tanítványai, szellemi örökösei nem felejtik.
Könyv

„Világos volt számomra, hogy haldoklom” – támadója tárgyalásán szólalt fel Salman Rushdie

A hetvenhét éves, világhírű író megrázó vallomást tett annak a férfinak a tárgyalásán, aki 2022-ben egy nyilvános beszélgetésen késsel támadt rá, és tizenöt késszúrással sebesítette meg.
Klasszikus

Bayreuthban is koncertezik a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar

Az együttes ausztriai és bajorországi turnéra indul Mahler 4. szimfóniájával a tél végén, míg júliusban a német zenei központban játsszák a Mendelsshon testvérek műveit.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Bayreuthban is koncertezik a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar

Az együttes ausztriai és bajorországi turnéra indul Mahler 4. szimfóniájával a tél végén, míg júliusban a német zenei központban játsszák a Mendelsshon testvérek műveit.
Klasszikus gyász

Elhunyt Zimán János hegedűművész

Fájdalmas veszteség érte a Szegedi Szimfonikus Zenekart: február 11-én tragikus hirtelenséggel elhunyt Zimán János, a zenekar második hegedű szólamának szólamvezetője – adta hírül az együttes. A művész hatvanhat évet élt.
Klasszikus ajánló

Szenvedélyes olasz melódiákkal tér vissza Budapestre Vittorio Grigolo

Olasz dalesttel készül operaházi bemutatkozására Vittorio Grigolo. A világhírű olasz tenor partnere a Sztárestek zongorával című sorozat február 16-i estjén Cristiano Manzoni zongoraművész lesz.
Klasszikus ajánló

Lunchtime koncertek indulnak az ELTE Bölcsészettudományi Karán

Az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézetének művészeti instruktor mesterképzési szakos hallgatói 2025 februárjától egyedülálló koncertsorozatot indítanak: zeneművészeti egyetemek hallgatói kapnak fellépési lehetőséget a Trefort-kertben.
Klasszikus ajánló

Az élő zenei hagyomány megünneplésével jubilál a Cziffra Fesztivál

Fazil Say estjével, hazai sztárokkal, tudományos előadással és határátlépő zenei programokkal várja a közönséget a 10. Cziffra Fesztivál, amelyet idén február 13. és 23. között rendeznek meg.