Schiff András a Zeneakadémia díszdoktora lett

Köszöntőjében Dr. Farkas Gábor kiemelte: Schiff András előadóművészi visszatérését a Zeneakadémia pódiumára és ezzel a magyar koncertéletbe hosszú évek sosem szűnő reménykedése és az elmúlt néhány hónap egyre fokozódó örömteli izgalma előzte meg. „Munkássága, művészi rangja előtt tisztelgünk, átnyújtva az egyetem szenátusa által neki méltán odaítélt díszdoktori diplomát; a legnagyobb elismerésünkkel jutalmazva a legnagyobbak egyikét, aki egész pályafutása során oly lenyűgözően megfelelt alapítónk, Liszt Ferenc életparancsának: a zseni kötelez” – tette hozzá.

Laudációjában a rektor arra emlékeztetett, hogy a Schiff András pályafutását és munkásságát illető elismerések megérdemelten és lenyűgözően hosszú sorában olyan díjak és kitüntetések mellé kerül majd a Zeneakadémia díszdoktori címe, mint a Liszt-, a Bartók–Pásztory- és a Kossuth-díj, valamint a nagyvilág legrangosabb megtiszteltetései közül mindössze néhányat említve a brit Royal Philharmonic Society aranymedálja, a lipcsei Bach- és a zwickaui Schumann-díj, továbbá a Japánban tavaly elnyert Praemium Imperiale. Az életpálya felidézése helyett azonban Farkas Gábor zongoraművészként inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy

a közelebb jutást Schubert életművének mélységeihez, miközben Haydn, Mozart, Beethoven, Schumann, Bartók és Chopin kompozícióinak tolmácsolásában is maradandót alkotott. A rektor megemlítette, hogy Schiff lemezei közül számára különösen fontosak a Mozart-zongoraversenyek Végh Sándorral együttműködésben rögzített sorozata és Schubert szonátafelvételei. Szavai szerint ezek nem pusztán az egyes művekről és szerzőikről, hanem a muzsikálás céljáról és értelméről, az emberi élet mélységéről és a teremtett világ teljességéről árulnak el létfontosságú dolgokat a hallgatónak. Szólt arról is, hogy fontosnak tartja Schiff András előadásait is, amelyek valósággal tapinthatóvá teszik számunkra a német zeneirodalom óriásai iránt megnyilvánuló affinitását. „A lenyűgözően tág horizontú műveltséget és azt az elmélyülésre, a lényeg felismerésére és megfogalmazására való tökéletes készséget, amely – hadd valljam meg őszintén – egy hangszeres előadóművész számára élőszóban és írásban korántsem magától értetődő adomány. Schiff András azonban nemcsak a zongorának szuverén ura, hanem a szavainak is” – tette hozzá Farkas Gábor.

Mint felidézte, idén októberben lesz 63 éve annak, hogy Schiff András, a Fővárosi Zeneiskola alig tízesztendős növendéke egy ifjúsági hangversenyen legelső alkalommal lépett a Zeneakadémia pódiumára. „Akkor kezdődött tehát Schiff András és intézményünk közös története, amely azután 1968-ban immár Kadosa Pál és Rados Ferenc óráin, egy bámulatos zongorista nemzedék fölemelkedésével folytatódott tovább. Ez a közös történet azóta is fontos és meghatározó számunkra: legyen szó akár arról a tiszta látásmódról, a magyar zongoraiskola évszázados ismertetőjegyéről, amely máig kiérezhető Schiff András játékából, akár arról a közösségi büszkeségről, amellyel egyetemünk régtől fogva magáénak érzi és tudja oly naggyá lett hajdani növendékét” – mutatott rá.

Schiff András a zeneakadémiai koncertjei előtt tartott sajtótájékoztatón (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea / Zeneakadémia)

A rektor arról is szólt, hogy e kapcsolatban a feledhetetlen koncertek és az éppily emlékezetes mesterkurzusok mellett az évtizedek során akadtak kisebb-nagyobb megszakítások is: Schiff András és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem önhibáján kívül a leghosszabbat éppenséggel az elmúlt bő másfél évtized során szenvedtük el. „Így hát túlzás nélkül történelmi jelentőségűnek nevezhető a művész mostani látogatása, azaz visszatérése közénk: a Zeneakadémiára, a magyar zenei élet és a hazai közönség körébe. Megalapozott reményeink szerint új és örömteli fejezetet nyitva közös történetünkben, a mohó kíváncsisággal várt koncertek mellett egy jövőbe mutató tett, egyetemünk Rácz Aladár Roma Szakkollégiumának közös megalapítása révén is” – utalt Farkas Gábor arra a szándéknyilatkozatra, amellyel Schiff András a szeptember 3-i és 4-i hangversenyeinek bevételét a Zeneakadémia e tehetséggondozó intézményének alapítására fordítja.

Schiff András székfoglaló beszédében megilletődöttségének adott hangot, kiemelve, hogy óriási megtiszteltetésnek érzi ezt a címet.

később pedig növendékként olyan professzoroktól tanulhatott, mint Kadosa Pál, Kistétényi Melinda és még sokan mások. Beszélt arról is, hogy zeneiskolai tanárnője járt ki neki meghallgatást Kadosánál, és hogy végül korkedvezménnyel vették fel a Zeneakadémiára. Hangsúlyozta a magyar zeneoktatás máig meglévő, különleges értékeit, amelynek köszönhetően egészen kis kortól megindulhat a tehetségek gondozása, illetve azt is kiemelte, hogy a Zeneakadémián elsajátítható elméleti tudás, valamint a Weiner Leótól eredeztethető kamarazenei képzettség szerinte elengedhetetlen fontosságú egy jó muzsikusnak, ami világszinten is kiemelkedővé teszi az intézményt. Példaként említette, hogy amikor Solti Györggyel, Végh Sándorral vagy Doráti Antallal lépett fel, egy szót sem kellett szólniuk a zenéről, egyből megértették egymást. Szavai szerint ő abban hisz, hogy az előadóművészek nem alkotók, hanem újraalkotók, hiszen mindig a zeneszerző a fontosabb, nem pedig a hangszeres zenészek.

A ceremónia után nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a Zeneakadémia Schiff András két koncertjéről. Az eseményen Dr. Farkas Gábor köszöntőjében kiemelte: megtisztelő, hogy tavaly, rektorsága első évében az intézmény 150. évfordulójára emlékeztek, idén pedig egy olyan művészt köszönthetnek, aki példakép a szorgalmával, intellektusával, kiállásával. Schiff András többek közt arról beszélt, hogy szavakban kifejezhetetlen, mit jelent számára a Zeneakadémia, és hogy itt léphet fel újra. Ezután újságírói kérdésekre válaszolt: egyebek mellett a politika és a művészet viszonyáról, az előre nem meghatározott műsorral, a pillanatnyi hangulat alapján adott koncertjeiről is beszélt.

Fejléckép: Sir Schiff András és Dr. Farkas Gábor a díszdoktorrá avatáson (fotó/forrás: Felvégi Andrea / Zeneakadémia)