Klasszikus

Schubert a halálos ágyon

2013.08.17. 08:00
Ajánlom
A Zempléni Fesztiválon idén a legjobb és legmaradandóbb élményem az a félóra volt, amit egy sárospataki pizzériában a zenéről való beszélgetéssel töltöttem - és ezen kijelentésem nem feltétlenül negatív kritikája a Zempléni Fesztivál és az azzal együttműködő Crescendo Nyári Akadémia programjainak. BESZÁMOLÓ

Egy művészeti fesztiválnak, művészeti kurzusnak nem is elsősorban a produktum a lényege, az, hogy az azon résztvevők mit hoznak létre, hanem a hangulat. Nem az előadások jelentik feltétlenül a csúcspontjait egy nyári akadémiának, hanem mindaz, ami az együtt eltöltött idő alatt történt, a sztorik, a személyes élmények, az interakciók, a másik életében való részvétel, az egymással megosztott, és ha nem is a legtermékenyebben, de a lehetőségek szerint leghasznosabban eltöltött idő. Ha a zene az apropója a másik felé fordulásnak, ez az idő nem csak a közös zenéléssel töltődik ki, hanem a zenéről folytatott beszélgetésekkel is, melyeknek mintegy folyománya, folytatása lesz muzsikálás.

A kamarazenélés tulajdonképpen ezt az intenzív együttlétet is jelenti. Még gyakorló zenész koromból tudom, az, hogy milyen lesz egy előadás, nem a gyakorlás idejétől, nem is a manuális készségektől függ (attól is, persze), hanem attól, mennyire tudok intenzíven jelen lenni a zenében, abban, amit éppen játszom. És ennek, a jól zenélésnek - hogy ne csak én élvezzem - alapfeltétele a légkör. A kamarazenészek munkálkodása is akkor vezet igazi eredményre, amikor nemcsak a mű szólal meg, hanem kimondatik a zenével valami általánosabb, fontosabb, mindannyiunkra érvényes, amikor a zene meg és el tud ragadni. És ennek megtörténtéhez kell a felek egyetértése, hogy a hang ne csak közös legyen, de harmonikus is.

Egy vonósnégyesről szóló filmben láttam-hallottam egy nagyszerű tanári instrukciót, azóta is azt gondolom, hogy zenélést ilyesfajta képekkel, ilyesfajta láttató hasonlatokkal, érzéskiváltó történetekkel lehet igazán tanítani. A vonósnégyes második hegedűse ebben egy ponton így magyarázta az értő figyelem mibenlétét: "Schubert utolsó kívánsága egy beszámoló szerint Beethoven op. 131-es kvartettje volt, azt szerette volna hallani a barátai előadásában. Amikor játszod ezt a kvartettet, gondold azt, hogy Schubert halottas ágya mellett játszol."

Azok, akik a Crescendo augusztus11-i - több órás - gálahangversenyén felléptek a nevezetes Kollégium melletti református templomban, egytől-egyig komolyan jelen voltak a művekben, még ha technikailag bizonytalanok, félszegek voltak, hibáztak is. Nem csak a be -és kijárkáló közönségnek, az élénken figyelőknek, az esetleg lankadóknak, barátoknak vagy rokonoknak játszottak, hanem Beethovennek, Schubertnek és annak is, aki Schubertet azon az említett órán magához szólította. Ha a hangszerjátékosokban volt valami közös, akkor az alighanem a tanári vezetésnek köszönhető alázat volt.

A növendékek többnyire nem teljes műveket szólaltattak meg, hanem különböző kompozíciók részleit adták elő. Bár a gálakoncert tizenhét fellépőjének legalább fele kimagaslóan felkészültnek bizonyult, átütően tehetséges, olyan, akire felkaptam volna a fejem, mondván, ez igen, őt biztosan hallani fogom még, nem sok akadt. Fekete Fanni megejtően szépen játszotta Debussy klarinétra írt első rapszódiáját, csodálatosan finom, érzékeny játéka jelentős élmény volt, ám partnere, Bethany Brooks nem érezte át a mű hangvételének lágyságát, a kelleténél durvábban szólt, és nem egyszer kissé le is maradt. Az USA-ból érkezett Alexandra Birch Tcherepnin-művet szólaltatott meg - erőteljesen és impulzívan, majdnem vibrálás nélkül, némi fanyar iróniával. Mellettük a legmaradandóbb élménynek Julia Palac játéka bizonyult, akinek tehetsége egy Marin Marais-kompozíció előadása során nyilvánulhatott meg.

Ami a Crescendo Nyári Akadémia egy másik hagyományát, az operaelőadást illeti, az idén Mozart Don Giovannijával készültek a résztvevők. Noha az alkotás közismert volta a közönség érdeklődése szempontjából esetleg előnyt jelenthetett, az interpretációt illetően talán túlzott kihívásokat támasztott a produkcióval szemben, egyszerűen azért, mert aligha akadt a nézők között olyan, aki ne tudta volna a látottakat-hallottakat számos más előadás élményével összevetni. Látványvilágában igen tartózkodóan felvázolt produkció volt ez, amely az amatőr színjátszás szokványos elemeit vonultatta fel: piros fényt és füstöt alkalmazott a pokol tüzéhez, oszlopfőket, vásznakat, kelméket az estélyhez, mindez azonban nem okozott volna komoly hiányérzetet, ha a zenei élmény kellőképpen magával ragadta volna a hallgatókat. Ezt azonban aligha lehetett a produkcióról elmondani.

Akár koncepciónak is gondolhattuk volna, hogy igazi férfinak csak Don Giovanni (Donkó Imre) látszott a darabban, ő képviselt némi emberi nagyságot, ő volt a leginkább figyelemre méltó alak. A többi szereplő azonban kellemetlenül elhalványult mellette: Joshua Bullion Don Ottaviójának hangszíne erőltetett volt, a figura pedig kissé szerencsétlen, és Annie Gill intonációs kihívásokkal küszködő Donna Annája sem tudott karizma dolgában versenyre kelni a címszereplővel. Így azok, akik határozottan jó teljesítményt nyújtottak ebben a kissé lassan poroszkáló előadásban, a magyarok énekesek voltak: a Masetto szerepében színre lépő Egyed Krisztián, a csodás Zerlinát életre keltő Horváth Orsolya, valamint Vámosi Katalin Donna Elvirája.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

10+1 kihagyhatatlan program a Múzeumok Éjszakáján

Tárlatvezetések, komoly- és könnyűzenei koncertek, filmvetítések, táncelőadások, kézműves foglalkozások és még táncház is vár minket a 2022-es Múzeumok Éjszakáján. Összegyűjtöttünk 10+1 helyszínt, amelyet semmiképp sem érdemes kihagyni június 25-én. 
Vizuál

Bereményi Géza belemegy a játékba

Élvezetes, szerethető és szívet melengető portréfilm lett a Bereményi kalapja, amelyet elsősorban az irónia hat át, mintsem a túlzott komolyság és drámaiság. Mindazonáltal szép, őszinte pillanatoknak is szemtanúi lehetünk a napjaink egyik legnagyobb alkotójáról szóló filmben.
Klasszikus

Schiff András kapta az idei Bach-medált

A Lipcse városa által 2003-ban alapított díjat Johann Sebastian Bach műveinek kimagasló interpretációjáért ítélték oda Schiff Andrásnak. Korábban többek között Gustav Leonhardt, Sir John Eliot Gardiner, Ton Koopman, Nikolaus Harnoncourt vagy Robert Levin munkásságát ismerték el a díjjal.
Színház

Balázsovits Lajost választották a Nemzet Színészévé

Haumann Péter halála után a Nemzet Színészei június 22-én új tagot választottak maguk közé. A Nemzeti Színházban tartott közel 40 perces tanácskozás végére megszületett a döntés: Balázsovits Lajos Balázs Béla-díjas magyar színművész csatlakozik a 11 művész mellé.
Klasszikus

Baráth Emőke ad barokk koncertet a Müpában

Az évad művésze cím idei birtokosa, a nemzetközi hírű szoprán, Baráth Emőke a historikus zene egyik legkiemelkedőbb formációjával, a Fabio Biondi vezette Europa Galante zenekarral ad koncertet június 28-án.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus beszámoló

Visszatérés a Walhallába

A Covid miatti kényszerű kihagyás miatt idén végre visszatérhetett a Budapesti Wagner-napok közönsége a Müpába, ahol már az első fanfárként felcsendülő Walhalla-motívum közben sokan érezték, ismét egy különleges utazás részesei lehetnek. Beszámoló az első Ring-sorozatról és a Rienziről.
Klasszikus hír

Fiatal művészeknek szervez mesterkurzust Miranda Liu

A New Millenium Nemzetközi Akadémia (NMIA) minőségi oktatást és online tanulási lehetőségeket kínál feltörekvő kreatív művészeknek, akik egy mesterkurzus keretein belül tanulhatnak világhírű zenészektől, művészmenedzserektől és szakértőktől.
Klasszikus ajánló

Újabb fellépőket jelentett be a Liszt Ünnep – jön az első Isolation Budapest 

Elton John kedvenc előadóját, a berlini Berghaint is meghódító, sötét, intim hangulatú balladáiról ismert torontói énekesnőt, és a brit The Times 2021-es favoritját is elhozza Budapestre a Liszt Ünnep és az Akvárium Klub vadonatúj zenei minifesztiválja, amelyre június 24-én kezdődik meg a jegyértékesítés.
Klasszikus hír

Schiff András kapta az idei Bach-medált

A Lipcse városa által 2003-ban alapított díjat Johann Sebastian Bach műveinek kimagasló interpretációjáért ítélték oda Schiff Andrásnak. Korábban többek között Gustav Leonhardt, Sir John Eliot Gardiner, Ton Koopman, Nikolaus Harnoncourt vagy Robert Levin munkásságát ismerték el a díjjal.
Klasszikus ajánló

Országszerte ingyenes koncerteket adnak a Magyar Rádió Művészeti Együttesei

Június 24-én Budapesten, 25-26-án pedig számos vidéki helyszínen hallgathatja meg a közönség a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és Énekkarának művészeit. A Zenélő Magyarország keretében tartott hangversenyeken barokk darabok, vonós kamarazene, rézfúvósegyüttes és énekszó is szerepel majd.