Emlékeznek még Szabó István nagy sikerű filmjére, A napfény ízére? Ennek egyik zenei betétje Schubert f-moll fantáziája, amelyet Schubert élete utolsó évében, 1828-ban írt Bécsben. Januárban kezdett hozzá a komponáláshoz, és márciusban végzett a munkával. Az első bemutatóra májusban került sor, Schubert barátjának, Eduard von Bauernfeld május 9-ei naplóbejegyzése szerint emlékezetes előadásban szólalt meg a mű Schubert és Franz Lachner előadásában. Christopher Gibbs zenetörténész szerint nem csupán a legnagyobb Schubert művek közül való alkotás ez, de a két zongorára írtak közül ez a legeredetibb. Mi most Rohmann Imre és Schiff András felvételével idézünk fel az f-moll fantáziát:

További kutató munkával az alábbi idézethez juthatunk: "Az első tétel expozíciójában felhangzó, szívhez szóló téma abba a beszédesen gyengéd dallamcsaládba tartozik, amely hagyományosan összefonódott az f-moll hangnemmel: példaképpen elég Pergolesi Nina című dalát, Mozart Figarójából Barbarina kavatináját, vagy Haydn f-moll variációinak témáját említenünk." Elsőként hallgassuk meg a Mozart opera részletét:

Végül pedig Haydn f-moll variációját, hiszen azt ígértük, hogy hamarosan visszatérünk hozzá...