Klasszikus

Schumann és a perzsa angyal

2007.12.05. 00:00
Ajánlom
Robert Schumann életműve ragyogó terep a kategorizálás iránt vonzódó zenetörténészek számára. Kis túlzással a kronológiának megfelelően bontható műfajokra működése: 1839 előtt zongorazenét írt, 1840-ben dalokat, 1841 a szimfonikus darabok éve, 1842 a kamarazenéé, 1843-ban születik nagyszabású oratóriuma, 1845-ben a kontrapunktikus formák érdeklik, 1847-48-ban a színpadi művek születnek, 1852-ben főként egyházi darabok.

Egy efféle felsorolás persze nem csak leegyszerűsítő, hanem Schumann esztétikai gondolkozásának lényegét fedi el, nevezetesen azt, hogy számára – miként kortársai számára – a műfajok közötti határok elmosása és az egyes műfajok közötti szabad átjárás mindennapi gyakorlat volt.

Nagyszabású oratóriuma, Az Éden és a péri (Das Paradies und die Peri, op. 50), amelyet ő maga soha nem illetett ezzel a műfaji címkével, ugyancsak műfaji hibrid: Schumann dalainak, kórusműveinek vagy szimfonikus darabjainak atmoszférája és technikai megoldásai egyaránt otthonra lelnek a grandiózus formában. Amikor 1843 februárjában hozzáfogott a mű komponáláshoz, éppen a Mendelssohn alapította lipcsei konzervatóriumban kezdett tanítani (zeneszerzést, zongorát és partitúraolvasást), közvetlen inspirációt pedig Berlioz két lipcsei hangversenye kínált számára. Az oratórium szövegkönyvét már 1840-ben megkapta, s bár ekkor még operát gondolt írni belőle, amikor a librettóval intenzívebben elkezdett foglalkozni, már egyértelmű volt, hogy oratórikus jellegű alkotás lesz belőle. A szövegkönyv alapjául szolgáló irodalmi mű a 19. század első évtizedeinek talán legnépszerűbb ír szerzőjétől származik.

Thomas Moore nem csak viszonylagos korabeli népszerűsége miatt fontos alakja az irodalomtörténetnek, hanem azért is, mert Lord Byron barátjaként utóbbi irodalmi hagyatékának gondozója volt, s a nevéhez fűződik Byron emlékiratainak a család kívánsága szerint való elégetése. Lalla Rokh című, 1817-ben megjelent mesegyűjteményének négy hosszabb költeménye közül a harmadik mondja el péri históriáját. Az egzotikus elbeszélések iránt vonzódó 19. század jellegzetes alakjaként Schumann természetszerűleg látott vonzó libretto alapanyagot a perzsa mitológiából származó történetben. Barátját, Emil Schlesiget kérte meg a német szöveg elkészítésére, de a szövegkönyv végső változatát maga alakította ki. A komponálás gyorsan haladt, a mű három része közül kettő elkészült 1843. február és március folyamán, s bár áprilisban a munkálatokat háttérbe szorította a második gyerek, Elise születése, június 16-án tulajdonképpen befejezte a darabot. Júliusban és szeptemberben még némi polírozást végzett a zenei anyagon, és apróbb változtatásokat eszközölt, de októberben már próbálhatott az énekesekkel, és december 4-én sor is került a premierre Lipcsében – Schumann vezényletével és hatalmas sikerrel.

A szüzsé főhőse péri, egy angyal és egy halandó házasságából született félisteni lény, aki származása miatt ki van zárva a Paradicsomból. Az Éden kapuit őrző angyaltól megtudja, hogy csak akkor engednek számára bebocsátást, ha elhozza az ajándékot, amely a mennybéliek számára mindennél kedvesebb. Péri elsőként egy India felszabadításáért küzdő, hősi halált halt katona utolsó csepp vérét hozza el az angyalnak, de bebocsátást nem nyer. Visszautasítják második ajándékát is, egy egyiptomi fiatal hölgy utolsó leheletét, aki inkább hal meg pestisben haldokló szerelmével, semhogy elhagyja őt. A harmadik kísérlet végül sikerrel jár: péri egy keményszívű, visszaeső bűnöst lát meg Szíriában, aki egy ártatlan gyermek mellett áll, s a legrosszabbra készül. A gyermek térdre borul előtte, és imádkozni kezd, mire a bűnös könnyekben tör ki, s őszintén megbánja valamennyi bűnét. Péri az őszinte bűnbánat könnyeit viszi a Mennyek kapujához, amely diadalmasan kinyílik előtte, s a kitagadott angyalsarj bebocsátást nyer az örök fény birodalmába. A meglehetősen patetikus, ízig-vérig romantikus történet Schumann talán legnagyszerűbb zenei ötleteit ihlette, ő legalábbis így gondolta a mű befejezése után. 1843. június 19-én így ír egyik barátjának: "Múlt pénteken befejeztem az "Éden és péri"-t, legnagyobb és remélem, legjobb művemet. Hálatelt szívvel az Ég iránt, amely erőimet, míg dolgoztam, ily éberen tartotta – így írtam le a Fine-t partitúrám végére. Nagy munka az ilyen mű, s az ember ilyenkor érti meg igazán, mit jelent az, több ilyet komponálni, mint ahogy például Mozart nyolc operát alkotott annyira rövid idő alatt. A "péri" történetét már bizonyára elmeséltem neked, ha nem, úgy igyekezz azt megszerezni: szinte zenére született, alapgondolata oly költői és oly tiszta, hogy teljesen elragadott."

(2007. december 11. 19:30 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem - A Felvilágosodás Korának Zenekara és Kórusa Schumann hangversenye; Schumann: Az Éden és a péri – oratórium; km.: Sally Matthews, Kate Royal, Bernarda Fink, Mark Padmore, Andrew Staples, David Wilson-Johnson (ének); vez.: Sir Simon Rattle)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Nézze meg Törőcsik Mari három felejthetetlen alakítását

Törőcsik Mari emléke előtt tiszteleg a Nemzeti Filmintézet streaming platformja, a Filmio, ahol szerda éjfélig ingyenesen megtekinthető a pénteken hajnalban elhunyt színművész három meghatározó filmje.
Színház

Egy vidám tekintet, egy izgalmas száj – és a kettő között az évek múlása

Évtizedekig kutatta Törőcsik Mari arcait. Fotózta színpadon és magánéletben egyaránt, közel hetven esztendőn át. Kivételes szakmai kapcsolat és mély barátság fűzte a nemrégiben elhunyt színésznőhöz a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművészt, Keleti Évát, aki személyes történetei és képei segítségével járult hozzá, hogy fölidézhessük Törőcsik Mari különleges alakját.
Színház

Az emlékezés rózsái a Nemzeti Színház előtt

Gyűlnek a virágok a Nemzeti Színház épülete előtt, ahol a pénteken elhunyt Nemzet Színésze, Törőcsik Mari tisztelői róhatják le kegyeletüket.
Jazz/World

„A jazz passzol a lázadáshoz” – Harcsa Veronikával indul a Fidelio új podcastja, a Fülbemászó

Örök kísérletező, akinek nem kell kompromisszumokat kötnie, ha jazzről van szó. Pályája szorosan összefügg a budapesti Fringe Fesztivállal, ahol először adhatta elő saját dalait közönség előtt, mégpedig komoly sikerrel. Harcsa Veronikával Tompa Diána beszélgetett a Fülbemászóban.
Klasszikus

„Így kell dolgozni, így kell élni” – Tallér Zsófiára emlékezünk

A Fidelio felkérésére Tallér Zsófia három egykori tanítványa – ahogy ő fogalmazott, Petrovics unokák – emlékezik a fiatalon elhunyt Erkel-, Bartók–Pásztory-, Fonogram-, valamint Artisjus-díjas zeneszerzőre.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Várjon Dénes szólóestjével folytatódik az MVM Koncertek

A Kossuth-díjas zongoraművész live-streaming módon közvetített koncertjét április 20-án tartják Zeneakadémia Nagytermében.
Klasszikus nekrológ

„Így kell dolgozni, így kell élni” – Tallér Zsófiára emlékezünk

A Fidelio felkérésére Tallér Zsófia három egykori tanítványa – ahogy ő fogalmazott, Petrovics unokák – emlékezik a fiatalon elhunyt Erkel-, Bartók–Pásztory-, Fonogram-, valamint Artisjus-díjas zeneszerzőre.
Klasszikus hír

Kamara a karmesterrel - Új online sorozatot indít az Óbudai Danubia Zenekar

Vasárnap este 18 órakor debütál a zenekar Facebook-oldalán az ÓDZ legújabb sorozata. Hámori Máté vezetésével kötetlen beszélgetések és kamarazenélés során ismerkedhetünk meg a muzsikusok zenéhez fűződő viszonyával és az újrakezdés terveivel.  
Klasszikus hír

Fiatalítást ígér Gustavo Dudamel, a Párizsi Opera új zeneigazgatója

A venezuelai karmestert nevezték ki a Párizsi Opera zeneigazgatójának, aki hat évre szóló szerződést kötött az intézménnyel – írta meg a Papageno, a Slipped Disc zenei portálra hivatkozva.
Klasszikus hír

Idén is tehetségek után kutat a Virtuózok

2021-ben is várja a fiatal előadóművészek jelentkezését a legnépszerűbb hazai komolyzenei tehetségkutató. A felhívás már elérhető a műsor oldalán.