Klasszikus

Schunda Vencel József – a magyar hangszerészet “királyi” korszaka

2011.03.05. 08:00
Ajánlom
Nem végeztem és nem tudok felmérésről, amely megállapítaná, hogy a mai lakosság körében mennyire ismert Schunda Vencel József, sőt arról sincs elképzelésem, hogy mennyi muzsikus találkozott a híres hangszerész nevével. De nem lepődnék meg, ha csak néhány százalék tudná, hogy kiről van szó.

Jó esetben a Schunda cimbalmon keresztül a név valamennyire ismert lehet a zenészek között, de a nagy hangszerész személyével kapcsolatban egyébről valószínűleg kevesen tudnak. Van néhány kulcsfigurája a magyar hangszerészetnek, akiken keresztül meg lehet ismerni és érteni a hazai hangszerkészítést, akik reprezentálják mindazt ami a magyar hangszerészetet jelenti. Ilyen hangszerész volt Schunda is. Sőt némileg továbbhaladva a gondolat által feltárt lehetőségeken ezek a személyek, akiken keresztül a magyar zenetörténet egy jelentős korszakát közelebbről tudjuk szemlélni, természetes összefüggéseket értünk meg. A hazai hangszerész műhelyek és hangszerész ipar a zenei élet speciális helye, fejlődésük és változásaik szeizmográfként jellemzik a zenei életet.

Kezdődik a Schunda-történet 

Schunda József, az 1818-ban született hangszerész mester prágai, majd bécsi tanulóévei és munkái után 1840-ben meghívást kapott a híres műiparostól, Juul Keresztélytől, aki felismerve a fiatalember tehetségét, hamarosan rábízta az üzlet vezetését. Az események mai felgyorsult korunkhoz képest is meglepő sebességgel alakultak: a gyáriparos Juul 1844-ben váratlanul meghalt, az örökös özvegy meghagyta poziciójában a hangszerészmestert és - mellőzve minden drámai konspirációra vonatkozó gyanúnkat - említjük meg, hogy 1847-ben az özvegy és a hangszerész egybekelt sőt egy évvel a házasságkötés után Schundára írta az üzlet tulajdonjogát. A gyors családtörténet mellett a politikai helyzet is több mint izgalmassá vált, mikor Schundáé lett az üzlet és kitört a szabadságharc. És mi történt az üzlettel? Úgy látszik igaz lehet az újszerű bölcsesség, minden bennünk dől el, a hangszerészmester csak a munkát látta meg a helyzetben. Idézve őt: "az 1848/49-es idők bekövetkeztével az üzlet nagyobb mérvű fellendülést nyert, mert a háborúskodó felek s ezredek számos megrendeléssel bízták meg s még az inváziós muszka sereg is nála rendelt több új hangszert." A szabadságharc "lezajlása" után a cég egyre gyarapodott tevékenységben, a megnövelt számban jelenlevő osztrák lovassági és vadászezredi zenekarok jórészt itt rendelték meg a szükséges hangszereket. A cég hivatalos ("rendes") szállítója lett a Nemzeti Színháznak, az ideiglenesen emelt Erzsébet téri német színháznak, a Filharmóniai Társulatnak és néhány fővárosi zenetársulatnak. Albrecht főherceg különleges kitüntetésben részesítette a céget, hogy az akkori szabályokkal ellentétesen engedélyezte mindenféle vonós-, fúvós- és ütőhangszer előállítását és kereskedelmét. A családcentrikus Schunda maga mellé veszi öccsét, Ferencet akit tanított és segített saját üzletet alapítani, amelyet az harminc éven keresztül vitt.

A nagy Schunda Vencel József porondra lép 

1856-ban egy másik rokont, a későbbiekben híressé vált unokaöcssöt, az akkor 11 éves Schunda Vencel Józsefet vette magához, akit tanított, majd segéddé nevezett ki, később beszerzésekkel foglalkozott, majd a cég vezetője és üzlettárs lett. Schunda József nyugalomba vonulása után átvette a gyárat. 

Schunda Vencel Józsefnek minden rendelkezésére állt, ami szükséges volt egy nagy karrierhez. Végtelenül tehetséges volt és a legjobb helyen tanult gyermekkorától, jelentős, sőt korlátlan pénzösszeg állt rendelkezésére, így tanulmányutakat folytathatott és a kiegyezés korában vált felnőtté, lehetőségei kitárultak. Schundát a cimbalomról ismerjük - jogosan. Fejlesztett egy hangszert, ami világsikert ért el, de közben a számtalan más szabadalma és konstrukciója volt. Például kitalált egy népharmóniumot, amiből az állam 400 darabot rendelt, legyártotta, majd nem foglalkozott vele többet, mert a cimbalom sikere miatt olyan kapacitásbővítésre volt szüksége, amihez minden errőforrásra szüksége volt. A tárogató fejlesztésében is jelentős eredményei voltak, amely végül elvezetett oda, hogy teljesen összevesszen a kor másik nagy hagszerészével Stowasser Jánossal, a hangszeren végzett munkájuk vonatkozásában. 

Schunda haladó gondolkodású ember volt, aki sokféle eszközt alkalmazott munkájában - technológiákat, amelyeket külföldi tanulmányútjain látott, nagyon figyelt az emberek tudatos kiválasztására, a legjobbakat kötötte magához. A szakember kiválasztásban és képzésben egyaránt jelentőset alkotott. A korban szokatlanul emberséges munkaszervezési módszert vezetett be, a munkatársi elégedettséget és lojalitást tudatosan építette, mai szemmel is modern vállalatmenedzsmentet alkalmazott. Schunda Vencel József egy modern vállalat működési feltételeit teremtette meg, felismerte a tudásalapú, egy vízió alá rendelt, megszervezett erőforrások hatékonyságának jelentőségét. A vállalat fejlődése rendkívűli volt, az Országos Magyar Iparegyesület 1873. június 23-i közlönye szerint 9 munkást és 5 tanulót, míg 1898-ban már 45 munkást foglalkoztatott, virágkorát a 20. század első évtizedeiben érte el. Schunda eszköztárban fontos szerepet kapott a versenyfigyelés és a lobby, amelyben egészen kiemelekedő teljesítményekre volt képes. Tudatosan építette a legmagasabb körökig a kapcsolatait, olyan nyomást tudott gyakorolni, hogy jelentősen befolyásolta az állami adminisztrációt is.

Ismertség 

Az 1872-ben szervezett Kecskeméti Országos Iparkiállításon bemutatott még régi rendszerű - nem pedál - cimbalom és általában a Schunda-cég hangszer-kiállítása aranyérmet nyert. Ebből egy hangszer Oroszországba került, az akkori moszkvai Múzeumba, ugyanebben az évben Ferenc József főudvarmestere útján udvari szállítónak nevezte ki a Schunda-gyárat. Az év további sikereket hozott, az Országos Iparegyesülettől az "Ipar terén szerzett érdemekért" címmel ezüstérmet nyert a gyár. 

1873-ban, a bécsi világkiállításon rengeteg hangszert mutatott be a gyár: fa-, rézfúvós és ütős hangszereket, de a nagy sikert a még pedál nélküli, de hangrendszer szempontjából továbbfejlesztett hangszer keltette. Schunda gondoskodott a marketingről, a kor legismertebb cimbalomművészei, Makay Pál, Bertók Sándor és Horváth József naponta felváltva koncerteztek a hangszeren. Zichy József kereskedelmi és Andrássy Gyula külügyminiszter is felkarolta a cimbalom népszerűsítését, közbenjárásuknak köszönhetően a legmagasabb udvari körök is megjelentek a magyar hangszeripart bemutató pavilonban, Ferenc József és vendégei többször meglátogatták a Schunda cég bemutatóját. Egy hangszert a párizsi konzervatórium vett meg. Horváth Sándor kiemelkedő cimbalomjátékáért aranygyűrűt kapott a királytól, Schunda Vencel Józsefet arany érdemkereszttel tüntették ki. 

A rákövetkező évben készül el a pedálcimbalom, a többszörösen is továbbfejlesztett instrumentum. Schunda a megreformált hangszert kiemelkedő művészeknek mutatta be, zenetörténeti jelentőségű bemutatót szervezett, amelyre Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, id. Ábrányi Kornél, Erkel Sándor, Erkel Gyula, Huber Károly és Allaga Géza jelenlétében került sor. A Nemzeti Színház akkori intendánsa br. Podmaniczky Frigyes és az operai tagozat igazgatója, Erkel Sándor elismerő okmányt állítottak ki a hangszerekről. Az erre az időszakra teljes kromatikával, kibővített hangterjedelemmel, pedálokkal és tartós hangolással bíró hangszer készen állt a nemzetközi karrierre. 

Itt mutatkozik meg a zseniális szervező különleges tehetsége, az elképesztő szakmai eredmények és sikerek után Schunda elkezdi megteremteni a hangszer közegét. Felismerte, hogy szükség van szisztematikus hangszer iskolákra. Először Hikisch Henrikkel (magyar királyi operai tag) szerkeszt egy "Elméleti s gyakorlati czimbalom iskolát", majd Allaga Gézával közreadja a kibővített magyar-német nyelvű cimbalom iskolát és ezt Liszt Ferencnek ajánlja. 1884-ben készül el az ezredik hangszer, a nagyszabású ünnepségen Liszt Ferenc is jelen van. Schunda sikeresen használja a kommunikációs lehetőségeket: minden ezredik hangszer elkészülte alkalmából ünnepséget szervez. 

1876-ban, Szegeden, az ott bemutatott különféle hangszerek közül ismét a pedálcimbalom aratott a legnagyobb sikert. Bár Schundát zsűritagnak kérték fel, itt is érmet kapott. Az 1878-ban tartott párizsi világkíállításon a már megszokott módon a legendás pedálcimbalmok vonták magukra a figyelmet, mégpedig ismét egy áttörést eredményezve. "Reformált pedál czimbalmaim voltaképpen ekkor nyertek világútlevelet s a kiállítás után alig győztem eleget tenni a világ minden részéből hozzám érkezett megrendeléseknek." Ferenc József, aki folyamatosan figyelemmel kíséri a hangszerész munkáját az eredményeket koronás arany érdemkereszttel jutalmazta.

Kommunikáció, nemzetközi propaganda 

Schunda komolyan foglalkozik a nemzetközi propagandával, neves magyar művészek mellett az Angliában működő, a legmagasabb körökbe is bejáratos Curt-Schulz asszony játszott hangszerein. Maga Viktória királynő hívta meg a művésznőt, hogy hangverseny keretén belül ismerje meg a hangszert. Ferenc József és udvara részt vesz Schunda által szervezett cimbalom hangversenyen, ahol a Pintér-testvérek játszottak. A király és a királyné, Rudolf trónörökös és neje Stefánia főhercegné, vendégükkel a későbbi német császárral, Károly Lajos főherceg feleségével és gyermekeivel, József főherceg és felesége többször hallgatták meg a Pintér testvérek műsorát. 

Rudolf főherceg egy alkalommal a későbbi német császár, Vilmos tiszteletére adott szűk körű vacsorára Pintér Józsefet rendelte magához, aki több órán keresztül játszott neki a cimbalmon. Temesváron, az ipar- és gazdasági kiállításon megjelent Ferenc József is, az emlékezések szerint hosszan beszélgetett Schunda Vencel Józseffel, munkájáról és a magyar iparról. 

Schunda bemutatja a 6000. cimbalmot, amelyben az évek során végzett fejlesztések, javítások és módosítások minden eredménye megtalálható volt, korabeli vélemények a hangtömörséget emelték ki. A hangszergyáros visszavásárolja az első pedál cimbalmot és ünnepélyes keretek között felajánlja a Nemzeti Múzeumnak, még a kiállítás alatt. Ferenc József ezt a kiállítást is meglátogatja, talán nem meglepő, hogy a rendezvény megtekintésére Schunda Vencel Józsefet választotta vezetőjének. A kereskedelmi miniszter a kiállítás után arany éremmel jutalmazta Schunda Vencel Józsefet. 1889-ben a király kitünteti a Ferenc József rend lovagkeresztjével. 

Egyedülálló szaktekintéllyé vált az évek során kiemelkedő hangszerismerete és tapasztalata révén. A milleniumi kiállításon csoportbiztos és a zsűri alelnöke volt (a kiállítás I/B csoportjának katalógusában jelent meg A magyar hangszeripar fejlődésének története című tanulmánya), a párizsi világkiállításokon is rendszeresen a zsűribizottság tagjaként szerepelt. 1886-ban Liszt Ferenc adott a hangszerésznek egy dedikált arcképet. "Őszinte elismerésem jeléül, az általa feltalált és tökéletesített Pedál-czimbalmokért, melyek általános elterjedést érdemelnek. Budapest, 1886. márczius hó. Liszt Ferencz." Liszt éveken keresztül lelkes támogatója volt Schunda hangszerének, zenekiadványaiból rendszeresen készített cimbalom átiratokat, a 70-es években, mint a Zeneakadémia vezetője, rendszeresen tartott estélyeket az akkori Hal téren álló épület dísztermében, ahol mindig bemutatta a pedál cimbalmot és feltalálóját. Delibes, Saint-Saëns, Rubinstein, Wieniawsky és mások tiszteletére tartott estélyeken az egyik csúcspont mindig a pedálcimbalom volt. Schunda a hangszer ismertetésére kiadóvállalatot alapított, ahol zeneművek kottáit, tanulmányokat adott ki. Továbbá megvette és működtette a Cimbalom című folyóiratot. Mecénásként támogatott zeneszerzőket, 1905-ben pályázatot írt ki cimbalom és tárogató együttes megszólaltatására komponált zeneművek írására. A pályázaton első díjat nyert az akkor még főiskolás Weiner Leó Magyar ábránd című művével. 

Schunda a hangszerei, elsősorban a cimbalom révén világhírű lett, tevékenységével magára vonta a jelentős európai uralkodók és udvaruk figyelmét. Hangszereit minden kontinensre szállította, még Ausztráliában is voltak vásárlói. A hangszerész-gyáros a magyar hangszerészet legjelentősebb korszakában alkotott, hangszereket álmodott meg, technikailag megvalósította azokat és nemzetközi disztribúciót hozott létre értékesítésükre. Támogatókat szerzett a legmagasabb körökben, akik egész pályáján keresztül figyelemmel kísérték és segítették. Gyárában a mai értelemben is modern módszerekkel foglalkoztatta a dolgozókat. Tevékenységével nemzetközi elismertséget szerzett a magyar hangszerészetnek, a hazai iparnak.

www.hzo.hu

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Gothár Péter a nyilvánosság elé lépett a Katona zaklatási ügyében

A budapesti Katona József Színház közösségi oldalán jelent meg a színházból kitiltott rendező közleménye.
Színház

Botrány a Katonában: kitiltották az egyik dolgozót

A Katona József Színház egyik szerződéses munkatársa erkölcsi határokat átlépő módon viselkedett a színház dolgozóival. A színház nem nevezte meg a szóban forgó személyt. FRISSÍTVE!
Klasszikus

Távozó ügyvezető, elmaradó programok a Fesztiválzenekarnál

Számos jövőre tervezett programot, köztük az idősotthonokba és kisgyermekeknek szervezett koncerteket kénytelen lemondani a Budapest Fesztiválzenekar a kieső TAO-forrás miatt. Leépítés kezdődött meg a háttérstábban.
Színház

Egy ideje már szóbeszéd tárgya volt a zaklató kolléga a Katonában

A Katona József Színház tegnap közleményben tudatta, hogy egyik munkatársát kitiltották a teátrumból, mert "erkölcsi határokat átlépő módon viselkedett". Többen úgy tudják, a Katona egyik ismert tagjáról van szó, akivel máshol is akadtak problémák.
Klasszikus

Fischer Iván megszólalt a Fesztiválzenekar megszorításai kapcsán

A Fesztiválzenekar karmestere az Indexnek elmondta: egy ideális rendszerben 4-5 évre előre lehetne tervezni. Szerinte az sem jó, ha többet kap az, aki ügyesebben lobbizik vagy jobb kapcsolatai vannak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus kórus

Idén is lehet csatlakozni a Magyar Kórusok Napjához Kodály születésnapján

A KÓTA november 25-ig várja a kórusok csatlakozását a december 13-16. között tartandó hangversenyekhez.
Klasszikus interjú

„Az ember csak játszik és játszik” – interjú Lakatos Györggyel

A Partiúra kalocsai adásában vendégeskedett Lakatos György fagottművész, aki szülővárosában alapította meg a beteg gyerekek gyógyulását segítő jótékonysági Kék Madár Fesztivált. Kortárs zenéről, fagottról és Vivaldiról is beszélgettünk.
Klasszikus magazin

Anton Rubinstein, az orosz zene keresztapja

Az orosz zene fényes évszázada nem képzelhető el nélküle. Életében csak Liszt volt népszerűbb nála, kortársai pedig lényeglátásáról, kimeríthetetlen energiájáról emlékeztek rá. Százhuszonöt éve hunyt el Anton Rubinstein.
Klasszikus interjú

Fischer Iván megszólalt a Fesztiválzenekar megszorításai kapcsán

A Fesztiválzenekar karmestere az Indexnek elmondta: egy ideális rendszerben 4-5 évre előre lehetne tervezni. Szerinte az sem jó, ha többet kap az, aki ügyesebben lobbizik vagy jobb kapcsolatai vannak.
Klasszikus ajánló

Szakcsi Lakatos Béla és Balázs János improvizációs estet adnak a Zeneakadémián

Egy különleges zongoraesttel lepi meg az „MVM Koncertek – A Zongora 1-ben”-sorozat a közönségét november 22-én a Zeneakadémia Nagytermében.