Klasszikus

Segíthet-e a kultúra Európa problémáinak megoldásában?

2005.11.16. 00:00
Ajánlom
Az európai értelmiség a hétvégén Magyarországra figyel. A párizsi események tükrében különösen érdekes a csütörtökön kezdődő a Befogadó Európa? Látóhatár 2020 címet viselő nagyszabású nemzetközi konferencia, melyen José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, illetve húsz ország kulturális minisztere részvételével rendeznek Budapesten. A konferenciát csütörtök este a Parlamentben Y. Raj Isar, az European Forum Arts and Heritage elnöke nyitja meg, a résztvevőket többek között Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Bozóki András kulturális miniszter köszönti. A nyitóelőadást Alain Touraini szociológus a párizsi Társadalomtudományi Főiskola igazgatója tartja.

A konferencia terve 2004 nyarán született meg, Berlinben jelentettük be az ottani "Lelket Európának" című kulturális miniszteri tanácskozáson - mondta Bozóki András kulturális miniszter. Ezen a találkozón jelentette ki a hivatalába frissen beiktatott José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, hogy a kultúrának kiemelt szerepet kel kapnia az Unió politikájában. A következő, 2005. májusában, ezúttal Párizsban rendezett kulturális miniszteri találkozón vette kezdetét az Európai Kulturális Charta kidolgozása, amely biztosítja a kultúra helyét és a kulturális sokszínűség megőrzését az Európai Unióban.

A budapesti konferencia teljesen nyílt és összeurópai: a Nyugat-Balkán kulturális miniszterei és szakemberei, művészei is meghívást kaptak. Itt van többek között a szerb, horvát, macedón, bosnyák és az albán delegáció is. A velük való kulturális együttműködés jó előkészítése lehet az unió délkeleti bővítésének, és beleillik a konferencia témáját adó Befogadó Európa? kérdéskörbe is. A párizsi konferencia óta nagyot változott az európai közhangulat. Május végén népszavazáson elvetették az uniós alkotmány, valamint az új hét éves költségvetés tervét - kicsit mintha megtorpant volna Európa egységesülésének gondolata. A budapesti konferencia tétje lehet, hogy tud-e a kultúra valamit tenni azért, hogy megoldódjon ez a válságközeli helyzet? Mit tehet a kultúra azért, hogy a sokféleségben fölfedezzük az értéket? Európaivá válhatnak-e a bevándorlók is? - csak néhány a konferencia kérdése közül. A csütörtök esti hivatalos megnyitó után pénteken folytatódik a konferencia programja a Művészetek Palotájában. A péntek délelőtti párhuzamos munkaüléseken Tamás Gáspár Miklós filozófus és Paul Lendvai politikai elemző is felszólal majd a "demokrácia, kultúra és állampolgárság" szekcióban. A délutáni plenáris ülésen Kertész Imre Nobel-díjas író fog beszélni. A résztvevők este a Millenáris Színházban Schilling Árpád társulatának, a Krétakörnek, a Feketeország című előadását tekintik meg. A konferencia programja szombaton zárul. A plenáris ülésen felszólal Gérard Mortier a párizsi Operaház igazgatója, a zárszót pedig José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke tarja.

A napi ügyek mellett a konferencia a 2020. év távlatában is vizsgálni kívánja az európai kultúra jövőjét. Kiemelkedő gondolkodók és művészek a legkülönbözőbb szempontokból vitatják meg milyen lesz majd a 2020-as évek Európájának kultúrája. A konferencia a European Forum for the Arts and Heritage - Művészetek és az Örökség Európai Fóruma - társszervezésében valósul meg. A szervezet az európai kulturális politikai színtér legaktívabb civil képviselőit és lobbistáit tömöríti. Egyik kezdeményezői voltak a 70 centes mozgalomnak, ami azt célozta, hogy a következő hétéves tervben uniós polgáronként évente 70 cent jusson kultúrára. A kulturális miniszterek ülésén a magyar fél kezdeményezni kívánja a kulturális javakhoz történő szabad és jogszerű hozzáférést célzó mozgalom törekvéseinek mérlegelését.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Hét film premier előtt a Cirko Film országos fesztiválján

A Vissza a moziba! című, július 17. és 19. között rendezett fesztivállal arra emlékeztetnek, hogy filmet nagy vásznon, közösségi élményként érdemes nézni. A programhoz a főváros hat mozija mellett 16 vidéki város filmszínháza csatlakozik.
Vizuál

11+1 filmzene, amit hallanod kell Ennio Morriconétól

91 évesen elhunyt Ennio Morricone, aki nélkül nem lenne hős Clint Eastwood, nem lenne mit játszania az óceánjáró zongoristának és nem lenne mennyei a mozi sem. Összeszedtük a legjobb filmzenéit.
Jazz/World

Meghalt Ennio Morricone olasz zeneszerző

Hétfőn, 91 éves korában elhunyt Ennio Morricone olasz zeneszerző - közölte családja az ANSA hírügynökséggel.
Klasszikus

Arany Vonót kapott Roby Lakatos

A hegedűművész a Meiringeni Zenei Fesztivál nyitókoncertjén vehette át a Der Goldene Bogen (Arany Vonó) elnevezésű elismerést.
Könyv

80 éves Tolnai Ottó

A költő, író, színműíró, műfordító, a vajdasági magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja július 5-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

„Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester” – vallotta a ma 160 éve született Gustav Mahler

160 éve született a budapesti Operaház egykori igazgatója, a későromantikus zene utolsó nagy mestere, Gustav Mahler.
Klasszikus hír

Ennio Morriconénak szentelte a járvány utáni első koncertjét a milánói Scala

A 91 évesen elhunyt olasz zeneszerzőnek, karmesternek szentelte az újranyitás utáni első, közönség előtt tartott koncertjét a milánói Scala operaház hétfő este.
Klasszikus hír

Balogh Máté különdíjas lett a CESQ Nemzetközi Zeneszerzőversenyén

22 ország 53 pályaműve közül választotta ki a zsűri a nyerteseket a Central European String Quartet II. Nemzetközi Zeneszerzőversenyén.
Klasszikus hír

Arany Vonót kapott Roby Lakatos

A hegedűművész a Meiringeni Zenei Fesztivál nyitókoncertjén vehette át a Der Goldene Bogen (Arany Vonó) elnevezésű elismerést.
Klasszikus ajánló

Vasárnap kezdődik a 7. Budavári Bach-fesztivál

A Budavári Evangélikus Templomban rendezik meg július 5-17. között Magyarország első Bach-fesztiválját, kizárólag historikus, barokk hangszerek megszólalásával.