Klasszikus

„Senki nem tudja meghatározni, mi ez a stílus”

2017.09.29. 16:40
Ajánlom
Valami teljesen új – ezt ígéri a Failoni Kamarazenekar mindazoknak, akik október 3-án ellátogatnak a Marczibányi Téri Művelődési Központba az együttes legújabb, Premier című albumának lemezbemutató koncertjére. Nagy Béla koncertmester és hegedűművésszel, valamint Lengyel Andrea zongoraművésznővel a népzenei-klasszikus zenei crossoverről, Nino Rota unokatestvérének véleményéről, a célközönségről és a sztárvendégekről beszélgettünk.
Nagy Béla

Nagy Béla

- Miért Premier?

Nagy Béla: Ez fogós kérdés. Talán mert a Failoni Kamarazenekar még nem játszott ilyen népzenei feldolgozásokat korábban. Van köztük orosz, zsidó, cigány, magyar, román, szerb – mindenféle, mindenhonnan. Átdolgoztuk őket, Choli-Daróczy József írta a szövegeket, és született valami teljesen új.

Lengyel Andrea: A cimbalmon kívül nincsenek népi hangszerek, klasszikus zenekaron szólal meg minden, de amit játszunk, mégsem klasszikus.

- A Failoni Kamarazenekar sokféle stílusban játszott már története során. Ez most milyen stílus?

NB: Szerettem volna mást csinálni, ami nem jazz, nem klasszikus, nem kortárs, hanem egy új fogalmazás.

Fogtam a régi népzenét, hozzáadtam egy modern hangzást, loptam kicsit a jazzből és hozzátettem egy kis klasszikust.

Beszéltem Vásáry Tamás zongoraművésszel, Dénes István karmesterrel, sőt egy törökországi kollégával is, de egyik sem tudta meghatározni, mi ez a stílus. Kicsit talán filmzenés, hasonlít Nino Rotára. Mutattam Marcello Rotának egy részletet, azt mondta, nagyon jó, csak nem tudja, milyen műfaj.

LA: Ez a zene Béla találmánya. Amikor néha bolondozik a zongorán, mindig mondom, hogy írja le. Mivel kicsiben nem tud gondolkozni, rögtön 86 tagú zenekarra kezdett fejben komponálni, aztán kialakult ez a 15 fős vonószenekar, ami jól kezelhető. Ráadásul maga a zenei anyag is korlátozza a létszámot, hiszen annyira nehéz, hogy minél nagyobb az együttes, annál kevésbé lehet eljátszani.

Lengyel Andrea

Lengyel Andrea

- A népzenefeldolgozásnak nem kis hagyománya van hazánkban. Hogyan viszonyul Bartókhoz? Milyen hatások figyelhetők meg a zenéjében?

NB: Nagyon szeretem Bartókot.

A jazzisták egyenesen királyuknak, istenüknek tartják őt.

Fenomenálisan hangszerelt. Közel áll még hozzám Kodály, Dohnányi, Lajtha és a modern orosz zeneszerzők. Próbáltam minden számot úgy felrakni, hogy stílusilag, hangszínileg követni lehessen, mikor cigány, mikor zsidó a zene, illetve mikor mentem át oroszosba, például egy balalajka-hangzással. Nincs balalajkásom, azt a hegedűkkel kellett megoldanom úgy, hogy ez a felismerés tényleg orrba vágja az embert; hogy tényleg balalajkát halljanak.

LA: Párperces hangulatképek ezek Európa és Ázsia különböző részeiről. Aki kicsit is ismeri ezeknek a vidékeknek a zenéjét, annak vizuálisan is meg fognak jelenni. És akkor a táncosokról még nem is beszéltünk, akik fel-feltűnnek majd...

- Ki a célközönsége egy ilyen különleges kezdeményezésnek?

LA: Azoknak biztosan tetszeni fog, akik szeretnek ismert dallamokat hallgatni, de nem a megszokott, esetleg megunt formában. Majdnem minden dallamra rá lehet ismerni, csak teljesen új szemszögből mutatjuk be. Azokat, akik nincsenek az akusztikus hangszerekhez szokva, nem szoktak ilyen koncertekre járni, talán szintén meg lehet fogni azzal, hogy

bemutatjuk, micsoda hangzásokat lehet létrehozni teljesen természetes úton, mindenféle elektronikus segédlet nélkül.

- Közreműködnek majd nagyszerű szólisták is. Milyen a közös munka velük?

LA: Majdnem mindegyik számban játszik egy szólista. A Shalomban például Kohán István jön a Klezmer Bandből, aki ott nyilván milliószor játszotta ezt a dallamot, de most valami más szól a kíséretben, ezért, mivel neki is új a hangzás, nagy élvezettel improvizál rá. Vagy fellép velünk a cimbalmos Bangó Ernő Cérna, aki Roby Lakatos zenekarával bejárta az egész világot. Ő meghallgatta a darabot, megkapta az alap instrukciókat, a többit pedig teljesen fejből tölti ki. Vannak persze, akiknek nincs ilyen „könnyű” dolguk. Az énekes, Pándy Piroska például nagyon megküzd a maga szólamával, ugyanis Béla

elég magas regisztereket képzelt el számára, talán nem is élő embernek valót. (Nevet)

Failoni Kamarazenekar

Failoni Kamarazenekar

- Ki tudnának egy számot emelni az albumról?

LA: Az én kedvencem a Dzselem, a cigányhimnusz, amelyben Rostás Mónika énekel majd. Nem egy bulizós szám, nem egy kifejezetten virtuóz mű, de komoly mélysége, mondanivalója van. Choli bácsi fordította a szöveget hozzá, ami olyan hatásosra sikerült, hogy egy versszakot ki is kellett húzni belőle. Túlságosan megrendítő lett volna.

NB: Szerettem volna, hogy legyen egy nagy drámai zene is a koncerten. Cimbalom és ének hallatszik majd, aztán ebben az egy számban beszáll egy kanna-kanalas-szájbőgős duó.

- Dolgoznak más hasonló projekteken is?

NB: A pécsi roma középiskolában, a Gandhi Gimnáziumban felkértek, hogy csináljunk együtt egy több ország cigányzenéjét bemutató előadást. Emellett szeretném folytatni ezt a crossover irányzatot is, hogy ne csak a roma népzenét terjesszük.

LA: Ez a folytatás pedig nyilván attól is függ, milyen lesz a fogadtatás. Barátoknak, ismerősöknek már mutogattuk a felvételeket, de ők elfogultak, úgyhogy ez a koncert lesz a puding próbája, ahol kiderül, hogyan reagálnak, akik nincsenek lefizetve a szeretetünkkel.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Nincs lezárva – kritika Az ember tragédiája 2.0-ról

Ilyet még nem láttunk. Éva a Titanic első tisztjével, Ádám a nagyváradi gettóban, Lucifer a spanyol kommunista párt főtitkáraként. Aztán mindhárman fennakadnak egy csendes-óceáni szemétszigeten. Négy kortárs író variációja Az ember tragédiájára.
Vizuál

„Járt-e Cecile a Török utcában?” - film készült a Kék rókából 

A megújuló Duna televízióban látható először Herczeg Ferenc legnépszerűbb művéből, a Kék rókából készült egészestés romantikus játékfilm. Pacskovszky József filmes adaptációja a '30-as évek Budapestjén játszódó izgalmas szerelmi történet közepébe, egy „modern házassági sokszögbe" repít vissza.
Plusz

Egy koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda

Január 22-én egy exkluzív koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda Ütőegyüttes, hogy a Műcsarnok Prima díjas kiállítója, Barabás Márton tárlatvezetését gazdagítsák a Magyar Kultúra Napján.
Zenés színház

Egy halálraítélt utolsó percei – Újra műsoron Jake Heggie operája, a Ments meg, Uram!

Mindössze egyetlen élő előadást ért meg a járványhelyzet miatt az Opera tavalyi kortárs bemutatója. Január 21-től ismét a közönség elé kerül Jake Heggie-nek az azonos című film története alapján készült operája, a Ments meg, Uram!
Klasszikus

„A csúcsbarokk leginkább félreismert zeneszerzője” – Beszélgetés Vashegyi Györggyel

Egy elfeledett alkotó, aki a legnagyobb mesterekkel lehet egyenrangú, évszázadokon keresztül előadatlanul szunnyadó remekművek, melyek a közismert alkotásokat is új megvilágításba helyezhetik – Vashegyi Györggyel a Cziffra100 keretében tartott, január 26-i koncert kapcsán beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Kulcsok a hétvégi Richard Strauss-maratonhoz

A 20. század egyik legnépszerűbb zeneszerzője, Richard Strauss bőségesen merített a mitológia és az irodalom legfontosabb történeteiből. Kik is voltak azok a személyek, valós és kitalált alakok, akik a komponista legnépszerűbb műveit ihlették? Kislexikonunk a Müpa hétvégi Richard Strauss-maratonjához is vezérfonalul szolgálhat.
Klasszikus ajánló

Versenyművet ihletett az Oscar-díjas filmzene

A Pannon Filharmonikusok a tőle megszokott lendülettel, különleges zenetörténeti érdekességgel indítja az új évet a Müpában közönségének. A január 28-án pénteken, 19.30-tól felhangzó műsor egyik főszereplője „a vörös hegedű”, amelyet a káprázatos Elina Vähälä hegedűművésznő szólaltat meg.
Klasszikus gyász

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.
Klasszikus ajánló

Fölszállott a Páva - Kodály előtt tiszteleg a Modern Art Orchestra és a Nemzeti Énekkar ősbemutatója

Fölszállott a Páva - a Tribute to Zoltán Kodály címmel új koncertprogrammal jelentkezik a Modern Art Orchestra. A koncert a teljes Kodály-életmű keresztmetszetét felrajzolja, a nagyhatású zeneszerző korai impresszionista darabjaitól, a népdalokat feldolgozó kórusművekig.
Klasszikus interjú

„A csúcsbarokk leginkább félreismert zeneszerzője” – Beszélgetés Vashegyi Györggyel

Egy elfeledett alkotó, aki a legnagyobb mesterekkel lehet egyenrangú, évszázadokon keresztül előadatlanul szunnyadó remekművek, melyek a közismert alkotásokat is új megvilágításba helyezhetik – Vashegyi Györggyel a Cziffra100 keretében tartott, január 26-i koncert kapcsán beszélgettünk.