Klasszikus

Service à la française

2012.05.15. 07:00
Ajánlom
Valahogy mindig más füllel hallgatunk egy olyan koncertet, amely csupán egyetlen nemzet vagy kultúrkör alkotásaiból szemezget. A hallgató akarva-akaratlanul is a szerzők egymásra gyakorolt "hatását” lesi, s a hasonlóságok felismerésével – legyenek azok bármily távoli analógiák – elégedetten csettint: ez amolyan olaszos, németes, franciás!

A pécsi illetőségű Pannon Filharmonikusok május 11-én este a francia ízek kedvelőinek kedveztek, sőt, a jól átgondolt menü a Henri Dutilleux nevét és munkásságát nem vagy csak igen kevéssé ismerők számára is ízletes maradhatott, hiszen a közönség a Dutilleux által felhasznált "alapanyagokból" is némi ízelítőt kaphatott.

Ha megkérdeznek egy zenetörténészt arról, hogy ki az a komponista, aki a legtöbbet látta a 20. század zenetörténeti fordulataiból, s ki az, akinek műfaji, stiláris és kompozíció-elméleti szempontból a legsokrétűbb az életműve, talán mindkét esetben Igor Stravinsky (1882-1971) nevét említetné meg első helyen. Stravinsky tényleg majdnem mindent kipróbált, amit a 20. században lehetett, de ebben nem pusztán képességei és érdeklődése, hanem - gyaníthatóan - hosszú élete is szerepet játszott. Hogy miért is fontos ezt itt megemlíteni?

Egyfelől azért, mert a pécsi zenekar pénteki koncertjének főhőse idén már a kilencvenhatodik születésnapját ünnepli. Koránál fogva Dutilleux - akárcsak orosz kollégája - ugyancsak szem- és fültanúja lehetett csaknem az egész múlt századnak. Más kérdés, hogy a francia mester korántsem a legkísérletezőbb kedvű komponisták közül való. Műveit gyakorta lengi körbe valami fura konzervativizmus, a (zenetörténeti) múlthoz való - olykor makacs - ragaszkodás. De éppen ez teszi sajátossá is zenéjét: mintha a 20. század megannyi pillanata sűrűsödne benne össze, s különösen a francia 20. századé - impresszionizmus és újklasszikus elemek keverednek itt atonalitással és a második világháborút követő trendekkel.

Különösen Tout un monde lontain című csellóversenyében tapasztalhatta meg a közönség ezt a különc sokféleséget, egyúttal azonban azt is, miért is nem vált Dutilleux egy Stravinskyhoz hasonlatos, nagy szintetizáló szellemmé. A mű merészsége részben éppen abban áll, hogy egy olyan korban vállalta a távolabbi múlthoz történő visszanyúlást és akkor haladt tovább a francia zene Debussy, Ravel, a Hatok és talán még a korai Messiaen által kitaposott nyomvonalán, amikor a tradíció-ellenesség és az újdonság kutatása második fénykorát élte, tradíció címén pedig legfeljebb Webernig és a dodekafóniáig illett visszanyúlni.

A csellóverseny persze nem feltétlenül koncertbarát szerzemény, egyfelől terjengőssége miatt, másrészt pedig azért, mert sziporkázó szólórészek és izgalmas zenekari állások mellett bizony "üresjáratok" is vannak a darabban. Zenész legyen a talpán, aki a múlt és jelen eme érzékeny párbeszédét minden pillanatban közvetíteni képes, és a kevésbé dinamikus részeket élettel tudja megtölteni. Valahogy az amúgy mesterien csellózó Perényi Miklósnak és az őt jobbára precízen kísérő filharmonikusoknak sem sikerült ez tökéletesen.

A rejtélyek övezte, szerzője által megtagadatott műként felkonferált másik Dutilleux-kompozíció keletkezési idejét tekintve is (1942) jóval közelebb áll az imént említett elődökhöz. Hát még hangvételében! A Fantasztikus tánc éppúgy eszünkbe juttathatta a La Valse-t, mint Rahmanyinov Szimfonikus táncait, ritmikájában pedig több ízben is a Petruskát és a Tűzmadarat idézte; a műsorfüzet által ígért elementáris erőből és komor háborús hangulatból ellenben igen keveset lehetett érezni, fantasztikumból pedig még kevesebbet. Tény, hogy a Bogányi Tibor vezényelte zenekarnak kimondottan tompa hangzása nem segítette az említett minőségek felszínre hozatalát, és ez különösen a visszafojtottabb, halkabb részekben okozott károkat. De emellett az sem lenne meglepő, ha a hallgatók közül többekben is felmerült volna a gyanú, hogy a komponista nem csupán a "nyomasztó háborús emlékek" miatt kívánt szabadulni eme alkotásától, hanem mert maga is érezte annak gyengeségeit, hiányosságait...

8E1E9BE8-E8FC-4111-9EF1-CD03A8EDC83E

Perényi Miklós

Hiányosságokról Debussy Tengere és Ravel Bolerója kapcsán aligha beszélhetünk, a két kompozíció méltán tartozik a zeneirodalom legnépszerűbb darabjai közé. Persze a műsor kiötlői választhattak volna kevésbé ismert és populáris szerzeményeket is a két mestertől, különösen Debussytől, hiszen az élvforduló okán ki tudja, hányszor fogjuk még hallani a százötven éve született francia zeneszerző három szimfonikus vázlatát. Ahhoz azonban - ahogy arra már fentebb is utaltunk - semmi kétség sem férhet, hogy a 20. századi francia zene fejlődését, sokszínűségét és magát Detilleux-t kevéssé ismerők szempontjából kimondottan előnyös volt e műveket egymás mellé helyezni. A két "klasszikus" megszólaltatása azonban nem sikerült tökéletesre. Ráadásul az itt megmutatkozó problémák (a kamarazenei érzékenység gyakori hiánya, illetve a fafúvósok haloványabb teljesítménye) visszamenőleg a koncert első felében elhangzottakat is némileg átértékelték. Éppen csak annyira, hogy a kritikusban felerősödjön az érzés: karmesternek és muzsikusoknak nagyobb összhangra van szüksége az egységesebb hangzás kialakításához, s elsősorban arra érdemes gondot fordítani, hogy a piano betétek több tartalommal és színnel telítődjenek. S akkor a közepesen jó előadás a tökéleteshez fog közelíteni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Zenés színház

Koronavírussal került kórházba Anna Nyetrebko

Az orosz szopránnak a koronavírussal összefüggő tüdőgyulladása van, ezért orvosi felügyeletre szorul.
Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Klasszikus

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.
Klasszikus magazin

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zene

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Klasszikus hír

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.
Klasszikus interjú

Bretz Gábor: Nem lehet megunni a Kékszakállút

Szeptember 26-án Bartók Béla műveiből ad koncertet a Concerto Budapest. A műsorban egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára is elhangzik. Vörös Szilvia énekli Juditot, a várurat pedig Bretz Gábor. A basszusénekest telefonon értük el, hogy az operáról kérdezzük.
Klasszikus ajánló

Komolyzenei piknikkel búcsúztatja a nyarat a MÁV Szimfonikus Zenekar

Szeptember 17-én 18:30-kor ismét részt vehetünk a Music ül a fűben komolyzenei pikniken, mely a Millenáris Park és a MÁV Szimfonikus Zenekar közös rendezésében valósul meg.