Klasszikus

Séta az orgona gyomrában

2006.02.07. 00:00
Ajánlom
Két műszakban üzemel mostanság a Művészetek Palotájának koncertterme. A próbák és hangversenyek után, éjjelente három behangolómester finomítja a 38 tonnás orgona hatezer-nyolcszáznégy sípjának hangjait.

Este tíz óra múlt. Az utolsó kabátot is elvitték a ruhatárból, a nézőtér székeire zöld, éjszakai lepel kerül. A színpadon egyszemélyes fény gyullad, Fassang László orgonaművész szélsebes mozdulattal penderül az ötemeletes klaviatúrasor elé, és ördögi tempóban kezd machinálni a kilencvenkét regiszteren.

- Kisebb operáción esett át szegény, még lógnak a gégecsövek, de alakul - mondja, és a földön tekergő, szürke csőkupacra mutat. - Az elektronikus vezérlésért felelős kábelrengeteget el kell rejteni.

Meséli még, hogy ez itt a kontinens legnagyobb koncertorgonája, és hogy ezenfelül Európa legrégibb darabjával is mi, magyarok büszkélkedhetünk. Az időszámításunk előtti harmadik századból származó hangszerre Aquincumban bukkantak ugyanis rá a régészek. Igaz, az őshangszer még némileg szerényebb sípparkkal rendelkezett: az itteni, közel hétezer darabhoz képest még csak 52-vel.

- Próbálta már ma? - kérdi izgatottan Fassangot a terembe lépő, karikaszemüveges úr, Budavári Attila, a palota orgonaépítési jogát elnyerő pécsi manufaktúra vezetője. A fiatal orgonaművész elégedetten újságolja, egyre jobban szól a mixtura plénum, a klasszikus hangzás és hogy a vox celestis, a mennyei hang is alakul.

Különlegesen kalandos a hangszer története. Miután Németországból és a magyarországi gyárból robusztus kamionokon megérkeztek a fa- és fémsípok, a pécsiek felépítették a látványhomlokzatot.

- Sosem dolgoztunk ilyen viszontagságos körülmények között, a padlót épp műgyantázták, malter loccsant a nyakunkba, többcentis por lepte el az egész termet - meséli Budavári, aki előző este Firenzéből, egy 1531-es orgona restaurálásáról érkezett. - A legnagyobb sípokat tizennégy ember emelte be a helyére, az egyiket egy egész napon át. És a neheze még hátra volt. A látványfal mögött akkor még üres lyuk tátongott, ahova be kellett építeni a hangszer lelkét: a sok ezer sípot például, a tízméterestől az egészen apró, nyolc milliméteresig. Ha nincs tériszonya, szívesen megmutatom - ajánlja, és a következő pillanatban már a monstrum gyomrában mászunk felfelé.

A pár centi széles lépcsősor két oldalán levegővel teli kamrák, rajtuk nehezékként precízen csomagolt téglahalom, a szélellátó egység, a négy motor, a milliméter vékony - a billentyűket a sípokkal összekötő - fa húzószálak, a vezérlőberendezés, légkondicionáló, csigák és sípok, ameddig a szem ellát. A kényes terepre csak az orgonahangoló bejáratos. Állítani pedig nemcsak az építés után, de a koncertek előtt is szükséges.

- Minden egyes sípot külön meghallgatunk - mondja Végh Antal hangolómester. Felkapaszkodik a síperdőben elhelyezett talpalatnyi gumilapra és fülel. Pontosan tudja, melyik csőből érkezik majd a hang, amely még nem tökéletes. Társa egy szinttel lejjebb lenyomja az ébenfa billentyűt, Végh pedig a sárgaréz "hangolóvassal" szűkít egy leheletnyit a síp amúgy is aprócska felső nyílásán. - Évszázadokkal ezelőtt olajfestmény örökítette meg a nagy becsben álló hangolók hasonló mozdulatait - súgja, majd lekiált tíz méterre álló társának:

- Még egyszer! - és finom billentéssel a másik újra hangot üt. Újra és újra, amíg nem tökéletes.

Kevés a régi hangszer

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása szerint 3100 orgona lelhető ma föl Magyarországon. Ezek túlnyomó többsége - mintegy 2000 darab - műemlék templomban található, de számon tartanak 200 olyan hangszert is, amely önálló műtárgyként vált méltóvá a védelemre.

Mint Hajdók Judit, a hivatal orgonákkal foglalkozó munkatársa az Örökségvédelem című folyóiratban nemrég összefoglalta, hazánkban a kilencvenes évek végén indultak meg az orgonarestaurálások, s máig 25 hangszer felújítására került sor. Ennél többre nem is igen volt eddig szükség, mert a magyar orgonaállomány meglehetősen fiatalnak mondható. Ennek oka paradox módon a három rivális orgonagyár - az Angster, a Rieger és az Országh Sándor-féle - múlt század eleji virágzásában keresendő. Akkoriban a kicsit is tehetős települések új orgonát rendeltek ugyanis a régi hangszer helyébe, így rendkívül kevés maradt fenn a korábbi, barokk és klasszikus darabok közül.

Az örökségvédelmi hivatal tavaly júniusra készült el az orgonatulajdonosok munkáját segíteni hivatott irányelvekkel. Ennek jelentősége, hogy a műemlék-helyreállítások alapelvei szerint határozza meg, mit kell szem előtt tartani egy hangszer felújításakor. Előírja például az előzetes kutatást és feltárást, kötelezővé teszi a beavatkozások dokumentálását, és kimondja, hogy az orgonaszekrény restaurálása külön szakfeladat. (N. K. J.)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Megkezdte munkáját Antal Zsolt az SZFE Elméleti Intézetének élén

Sára Balázs és Bodolay Géza után újabb intézetvezető kezdte meg munkáját a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
Jazz/World

Három napon át minden a jazz körül forog

A kilenc éve minden évben április 30-án megrendezett Nemzetközi Jazznap (International Jazz Day) magyar eseményeit a koronavírus-járvány miatt elhalasztották, azonban a szervezők most online pótolják az elmaradt koncerteket, amiket három napon keresztül, öt budapesti és egy felvidéki helyszínről közvetítenek.
Színház

Online tartja legújabb bemutatóját a Pesti Színház

Elmesélhető-e a 20. század történelme egyetlen család, ház vagy kő történetén keresztül? Marius von Mayenburg A kő című drámájában generációról generációra hagyományozott titkok, falakba eltemetett történetek kerülnek felszínre, megértetve valamit saját múltunkból, de leginkább a jelenünkből. Michal Dočekal, a Prágai Városi Színházak igazgatójának rendezése december 5-én látható élő stream formájában.
Színház

Auksz Éva: Szerencsére az élet visszaigazolta, hogy jó úton vagyok

A Partitúra december 5-én, szombaton 14.30-tól Dunaújvárosban kalandozik. Itt született a zenés és prózai előadásokban is emlékezetes alakításokat nyújtó Auksz Éva, aki színházi elfoglaltságai miatt nem tudott jelen lenni a Partitúra dunaújvárosi forgatásán, egykori néptáncos fellépéseinek helyszínén, a Bartók Kamaraszínházban, ahol Őze Áron, az intézmény igazgatója vitte körbe a stábot. Auksz Éva ugyanakkor a Fidelio.hu-nak mesélt fiatalkori útkereséséről, mesteréről, Iglódi Istvánról, és egy különleges előadásról, amely a Rózsavölgyi Szalonban megy majd – a korlátozó intézkedések feloldása után.
Jazz/World

„Lesz még, aki rákérdez a hamisságra?” – Megérkezett Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint új klipje

Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint úgy döntöttek, hogy a pandémia okán lelassult időben nem egyben adják ki új lemezüket, hanem havonta bemutatnak egy-egy dalt. Íme a legújabb.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Ferencváros díszpolgára lett Kurtág György

Ferencváros díszpolgára díjat adományozott Kurtág György zeneszerzőnek Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere.
Klasszikus ajánló

Közönség nélkül tartják meg a Bécsi Filharmonikusok újévi koncertjét

Közönség nélkül tartják meg a Bécsi Filharmonikusok újévi koncertjét, mivel Ausztriában január 7-ig tilos közönség előtt koncerteket tartani.
Klasszikus ajánló

30. születésnapját ünnepli az Orfeo Zenekar

A zenekar Haydn és Mozart-művekből álló koncerttel ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját 2021. január 19-én a Zeneakadémián.
Klasszikus mvm

A zeneművészet fiatal tehetségeit díjazta az MVM

A zeneművészet legtehetségesebb fiatal képviselői tizenharmadik alkalommal vehették át a Junior Prima Díj magyar zeneművészet kategóriájának elismeréseit. Az MVM Zrt. idén is tíz hazai tehetséget díjazott, ez alkalommal először bárki ingyenesen nyomon követhette az online megrendezett díjátadót és a fiatal zenei géniuszok gálakoncertjét 2020. november 26-án, az mvmjuniorprima.hu oldalon.