Klasszikus

Séta az orgona gyomrában

2006.02.07. 00:00
Ajánlom
Két műszakban üzemel mostanság a Művészetek Palotájának koncertterme. A próbák és hangversenyek után, éjjelente három behangolómester finomítja a 38 tonnás orgona hatezer-nyolcszáznégy sípjának hangjait.

Este tíz óra múlt. Az utolsó kabátot is elvitték a ruhatárból, a nézőtér székeire zöld, éjszakai lepel kerül. A színpadon egyszemélyes fény gyullad, Fassang László orgonaművész szélsebes mozdulattal penderül az ötemeletes klaviatúrasor elé, és ördögi tempóban kezd machinálni a kilencvenkét regiszteren.

- Kisebb operáción esett át szegény, még lógnak a gégecsövek, de alakul - mondja, és a földön tekergő, szürke csőkupacra mutat. - Az elektronikus vezérlésért felelős kábelrengeteget el kell rejteni.

Meséli még, hogy ez itt a kontinens legnagyobb koncertorgonája, és hogy ezenfelül Európa legrégibb darabjával is mi, magyarok büszkélkedhetünk. Az időszámításunk előtti harmadik századból származó hangszerre Aquincumban bukkantak ugyanis rá a régészek. Igaz, az őshangszer még némileg szerényebb sípparkkal rendelkezett: az itteni, közel hétezer darabhoz képest még csak 52-vel.

- Próbálta már ma? - kérdi izgatottan Fassangot a terembe lépő, karikaszemüveges úr, Budavári Attila, a palota orgonaépítési jogát elnyerő pécsi manufaktúra vezetője. A fiatal orgonaművész elégedetten újságolja, egyre jobban szól a mixtura plénum, a klasszikus hangzás és hogy a vox celestis, a mennyei hang is alakul.

Különlegesen kalandos a hangszer története. Miután Németországból és a magyarországi gyárból robusztus kamionokon megérkeztek a fa- és fémsípok, a pécsiek felépítették a látványhomlokzatot.

- Sosem dolgoztunk ilyen viszontagságos körülmények között, a padlót épp műgyantázták, malter loccsant a nyakunkba, többcentis por lepte el az egész termet - meséli Budavári, aki előző este Firenzéből, egy 1531-es orgona restaurálásáról érkezett. - A legnagyobb sípokat tizennégy ember emelte be a helyére, az egyiket egy egész napon át. És a neheze még hátra volt. A látványfal mögött akkor még üres lyuk tátongott, ahova be kellett építeni a hangszer lelkét: a sok ezer sípot például, a tízméterestől az egészen apró, nyolc milliméteresig. Ha nincs tériszonya, szívesen megmutatom - ajánlja, és a következő pillanatban már a monstrum gyomrában mászunk felfelé.

A pár centi széles lépcsősor két oldalán levegővel teli kamrák, rajtuk nehezékként precízen csomagolt téglahalom, a szélellátó egység, a négy motor, a milliméter vékony - a billentyűket a sípokkal összekötő - fa húzószálak, a vezérlőberendezés, légkondicionáló, csigák és sípok, ameddig a szem ellát. A kényes terepre csak az orgonahangoló bejáratos. Állítani pedig nemcsak az építés után, de a koncertek előtt is szükséges.

- Minden egyes sípot külön meghallgatunk - mondja Végh Antal hangolómester. Felkapaszkodik a síperdőben elhelyezett talpalatnyi gumilapra és fülel. Pontosan tudja, melyik csőből érkezik majd a hang, amely még nem tökéletes. Társa egy szinttel lejjebb lenyomja az ébenfa billentyűt, Végh pedig a sárgaréz "hangolóvassal" szűkít egy leheletnyit a síp amúgy is aprócska felső nyílásán. - Évszázadokkal ezelőtt olajfestmény örökítette meg a nagy becsben álló hangolók hasonló mozdulatait - súgja, majd lekiált tíz méterre álló társának:

- Még egyszer! - és finom billentéssel a másik újra hangot üt. Újra és újra, amíg nem tökéletes.

Kevés a régi hangszer

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása szerint 3100 orgona lelhető ma föl Magyarországon. Ezek túlnyomó többsége - mintegy 2000 darab - műemlék templomban található, de számon tartanak 200 olyan hangszert is, amely önálló műtárgyként vált méltóvá a védelemre.

Mint Hajdók Judit, a hivatal orgonákkal foglalkozó munkatársa az Örökségvédelem című folyóiratban nemrég összefoglalta, hazánkban a kilencvenes évek végén indultak meg az orgonarestaurálások, s máig 25 hangszer felújítására került sor. Ennél többre nem is igen volt eddig szükség, mert a magyar orgonaállomány meglehetősen fiatalnak mondható. Ennek oka paradox módon a három rivális orgonagyár - az Angster, a Rieger és az Országh Sándor-féle - múlt század eleji virágzásában keresendő. Akkoriban a kicsit is tehetős települések új orgonát rendeltek ugyanis a régi hangszer helyébe, így rendkívül kevés maradt fenn a korábbi, barokk és klasszikus darabok közül.

Az örökségvédelmi hivatal tavaly júniusra készült el az orgonatulajdonosok munkáját segíteni hivatott irányelvekkel. Ennek jelentősége, hogy a műemlék-helyreállítások alapelvei szerint határozza meg, mit kell szem előtt tartani egy hangszer felújításakor. Előírja például az előzetes kutatást és feltárást, kötelezővé teszi a beavatkozások dokumentálását, és kimondja, hogy az orgonaszekrény restaurálása külön szakfeladat. (N. K. J.)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Vizuál

Így áll most a Liget-projekt – galéria

Töprengett mostanában azon, hogy haladhat a munka a Városligetben és a múzeumokban? Képek és átadási időpontok a cikkben.
Zenés színház

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.
Klasszikus

Bolhás kutyus vette el a színpadot a hegedűművész Quentin Tarantinótól

A szégyentelen Blöki dörgölőzött, hempergőzött, vakarózott, és a füle botját sem mozdította a zenére. Most ez a szakasza van az évnek.
Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Komolyzene a Vajdahunyadvárban!

Javában tart a nyár legszívderítőbb szabadtéri zenei fesztiválja, a Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztivál. A soron következő koncerteket a Mendelssohn Kamarazenekar, a Musica Sonora Kamarazenekar és a Budapesti Vonósok adják.
Klasszikus interjú

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Klasszikus fesztivál

Auer Fesztivál Veszprémben

Minden művész hovatartozását a hazai rög dönti el – vallotta Auer Lipót, akinek a szülővárosában, Veszprémben negyedik alkalommal rendeznek zenei fesztivált.
Klasszikus hír

Herbert von Karajan is bekerült Madame Tussauds panoptikumába

A legendás osztrák karmester viaszszobrát hétfőn leplezték le Bécsben. Hat hónapon át dolgoztak rajta.
Klasszikus Szentendrei Ister Napok

Szentendrei Ister Napok – a Duna ünnepe

Szentendrén 2018. július 21-22-én kerül sor az immár több mint egy évtizede megrendezendő Ister Napokra, azaz a Duna ünnepére. A város helyi hagyományaira és népzenére épülő fesztivál az egyik legkedveltebb ingyenes, családi rendezvény.