Pasarét fogalom a budapestiek számára is: az elegancia, az ismert emberek villái, a budai nyugalom szimbóluma. Pasarét ma a II. kerület része, de már a 18. századtól élénk kereskedelmet folytattak itt a betelepülő németek, akik római hagyományokat elevenítettek fel a bortermeléssel. A budai részek is ekkor kapták német neveiket. 1847-ben kapta Pasarét mai nevét, s a ’20-as évektől újra átalakult, ezúttal eklektikus és Bauhaus stílusú épületekkel telt meg a városrész, majd a ’30-as években megindult az 5-ös busz járata, ami Budapest egyik legrégebbi buszjárata.

Mindannyian kíváncsiak vagyunk, hogy hogyan éltek egykor azok a hírességek, akiket láttak, hallottak, olvastak a hétköznapi emberek. Vajon hova jártak ebédelni, hol vásároltak, kikkel találkoztak, milyen ügyes-bajos dolgokat intéztek, amikor ők maguk is hétköznapiak voltak? Ebbe enged betekintést az Így éltek ők – kultúrtörténeti séták Pasaréten, amelynek keretében Jávor Pál rózsáitól Szabó Magda ajtajáig vezetik az érdeklődőket, legközelebb január 12-én. Ennek kapcsán Meszleny Annától, a séta vezetőjétől azt is kérdezzük, hogyan tudta Pasarét megőrizni báját, eleganciáját; miért annyira népszerű még mindig; kik voltak leghíresebb és legérdekesebb lakói; illetve általában mire kíváncsiak e séta résztvevői.

Jávor Pál 1939-ben (Fotó/Forrás: FORTEPAN)

A kávéházi cigányzene lesz a Cziffra-fesztivál keretében első alkalommal tartandó prímás mesterkurzus fókuszában. A Cziffra György Fesztivál számára kiemelten fontos a fiatal generáció, ezért rendhagyó módon nemcsak hangversenyeket rendez, hanem mesterkurzust szervez, rajzpályázatot hirdet, és díjakat ad át, így is támogatva és elismerve a legtehetségesebb fiatal zeneművészeket. Sárközi Lajos prímás szerint a kávéházi cigányzenét középpontjába állító kurzus célja, hogy megőrizzék ezt a gyönyörű kultúrát. A mesterkurzusra január 18-ig lehet jelentkezni a Cziffra György Fesztivál honlapján – részvétel ingyenes, és nincs korhatárhoz kötve a jelentkezés. A további részletekről Sárközi Lajos prímással beszélgetünk.

Sárközi Lajos (Fotó/Forrás: Cziffra Fesztivál)

Szersén Gyula Jászai Mari-díjas színművész 1965-ben kapott oklevelet a Színiakadémián, s rögtön ettől az évtől a Nemzeti Színházhoz, majd később a Gyulai Várszínházhoz szerződött, bár már évekkel korábban játszani kezdett a Vígszínházban és az Állami Déryné Színházban. Nemrég töltötte be 78. évét, de most is aktív tagja a Pikolo Színháznak, és játszik a Budaörsi Játékszínben. Természetesen szinkronizál is, hiszen ő az egyik legjellegzetesebb magyar szinkronhang. Mindenki vele azonosítja TJ Hookert, Kirk kapitányt – azaz William Shatnert a Star Trekből –, de 23 filmben adta hangját Charles Bronsonnak, illetve hallhattuk Poirot felügyelőként, dr. Watsonként és számos David Attenborogh természetfilmben is. Az egyik legismertebb magyar szinkronszínész 54 évnyi munkáját idén a Szinkronikum gálán is elismerték, amelyen egyébként a magyar szinkronszakma legjobbjait díjazzák. Az ünnepségen Szersén Gyula színművész a szakma életműdíját vehette át.

mi az igazi kihívása a szinkronnak, és miből lehet tudni, hogy valaki jó szinkron lesz-e vagy sem; bár nagyon felhígult a szakma, azért még most is jönnek jó filmek és sorozatok: melyiket szinkronizálná szívesen; ő maga kinek a hangját szereti a legjobban; illetve 2019 milyen feladatokat tartogat számára.

Szersén Gyula (Fotó/Forrás: avonlea.hu)

A Pulitzer-díjas és New York Times sikerlistás Junot Díaz első gyerekeknek szóló kötete, a Szigetlakó című érzékenyítő életmese a Cor Leonis Kiadó gondozásában került a hazai olvasók elé. A lírai hangnemben megírt könyvet Leo Espinosa illusztrációi díszítik. A kötet a kreativitás, különbözőség és képzeletünk azon képességének dicsérete, hogy összekötnek bennünket – a családunkkal, a múltunkkal és önmagunkkal.

Ehhez adhat segítséget a Pulitzer- díjas író érzékenyítő mesekönyve, mely különleges kalandozásra hívja a gyerekeket, felnőtteket egyaránt. A kötet egy Dominikán született kislány, Lola történetén keresztül tanít minket a saját életmesénk megismerésére, a másság elfogadására, az emberi kapcsolatok és a hagyománytisztelet fontosságára. Vágási Emőke, a Cor Leonis Kiadó vezetője, a könyv kiadója mesél egyebek mellett arról is, hogyan találkozott Junot Díaz műveivel.