Klasszikus

Sikeres nő - a zenében

Számos újítás, újszerű elgondolás - és persze kiváló megvalósítás - jellemzi a Pannon Filharmonikusokat. Február 23-án a finn Eva Ollikainen személyében a közönség először köszönthetett hölgy karmestert a kétszáz éves múlttal rendelkező pécsi együttes élén.

Megtiszteltelő módon egy nappal az előadás előtt nyílt lehetőségem hosszasan beszélgetni a Maestrával, aki egy próbát követően szűkös öltözőszobájában fogadott bennünket. Határozott kézfogás; mosolygós szempár; igazi fiatalos lendület és humor.

- Jöjjenek csak be, ez az egyetlen székem van itt, de talán jobb is ez így, ha több lenne, úgyis csak mindenhol széthagynám a holmimat - invitált beljebb minket nevetve.

- Egy hordozható gardrób - gondolom - megoldás lehetne.

- Igen-igen, de viccet félretéve, ez ennek az életmódnak az egyik hátulütője: az embernek alig van ideje kipakolni.

- Mi más még?

- Talán, hogy sokszor kell egyedül étkezni. Azt utálom.

- Mi a helyzet a magyar ételekkel?

- Ó, fantasztikusak! Gulasch...? Ó, igen! És hát a tészták, nagyon ízlenek!

- Az Ön felé irányuló kérdések nagy hányada érdeklődik afelől, hogy nőként műveli a nagyzenekari vezénylést?

- Igen, abszolút! El kell mondjam azonban, hogy szinte kizárólag a média foglalkozik ezzel ennyit. Jómagam és a zenésztársaim, akikkel együtt dolgoztam eddig, nem igazán. Rendkívül elfoglaltak vagyunk; az előadott darabokról elmondhatjuk, hogy bonyolult zenekari művek, és ahhoz, hogy ezekbe "életet leheljünk" egy előadás alkalmával, nagyon sok ember együttes munkája és együttes koncentrálása szükséges. Egyszerűen leköt mindez bennünket annyira, hogy nem foglalkozunk ilyesmivel. Lehet, hogy meglepően hangzik, de így van.

Mindazonáltal sosem voltam férfi karmester, így nem is tudom, milyen az, tehát ez nekem egyáltalán nem furcsa. Mindenesetre egész embert kívánó foglalkozás, legyen az férfi vagy nő. Rendkívüli odafigyelést igényel, és nagyon sokrétű: számtalan gyakorlati fogásnak birtokában kell lenni; teljesen tisztában lenni saját magaddal, a zenével és a zenéhez való viszonyoddal. A könnyebbik része, hogy partitúrát tudjon olvasni az ember, és persze, hogy az egész zene már jóval az előadás előtt összeálljon a fejében.

Emellett természetesen az érzelmi oldala az, ami igazán érdekessé teszi az egészet. Találkozni megközelítőleg száz új és addig ismeretlen emberrel: zenészekkel, akik amellett, hogy büszkék arra, amit elértek, módfelett érzékeny személyiségek is. A művész és hangszere között egészen bensőséges kapcsolat alakul ki; részemről ezt a legnagyobb tisztelet övezi. Mindezt száz emberrel összehangolni nehéz és összetett dolog, türelmet és empátiát igényel.

- Amellett, hogy valóban kuriózumnak számít egy női karmester, arról kell először megemlékeznünk, hogy valóban ezt a szakmát Ön ráadásul igen magas fokon műveli. Aki végigfutja eddigi karrierje legfőbb momentumait, láthatja, hogy olyan zenekarok rendszeres dirigense, mint a Stockholmi Királyi Filharmonikusok, a Svéd Rádiózenekar vagy az Izlandi Szimfonikusok. Okozott-e bármikor nehézséget az, hogy a szakmai kompetenciájáról meggyőzze a másik felet?

-Soha! Tényleg soha!

- Ezt jó hallani! Bizonyára azért, mert - amint említette is - a zenésztársak végtelenül empatikusak.

- Igen! És rendkívül felvilágosultak, nyitott elméjűek!

- Érez-e valamiféle küldetéstudatot, hogy nőként kell helyt állnia a férfi karmesterek rengetegében?

- A válaszom: nem. Finnországban születtem és nőttem fel, ahol - és egyáltalában a balti országokban - ez fel sem merül problémaként. Bármit csinálhat az ember nőként is, amihez kedve és tehetsége van. A nemi hovatartozás semmilyen szinten sem akadály! Éppen ezért aztán arra sincs semmi okom, hogy mondjuk feminista legyek - mármint a saját országomban. Egyszerűen nincs rá okom.

- Más országokban, sajnos, ez nem így működik.

- Ahogy sok minden más sem: akár a faji vagy a nemi diszkriminációra gondolok. De említhetném az életkorral kapcsolatos megkülönböztetéseket is. Az probléma, ha egy rutinos és megbízható munkaerőrétegnek elbocsátásoktól kell tartania csak azért, mert elmúlt mondjuk 50 éves. Persze nem mindegy, hogy egy nőnek nincsenek is ambíciói vagy éppen nem engedik megvalósítani azokat. A vezénylés nyilván nem a legjobb példa erre, mert Finnországban sem mondhatjuk, hogy a karmesterek 50%-a nő.

- Számít-e bármit is az, hogy a Pannon Filharmonikusok zenészeinek nagyobbik része, körülbelül 60%-a nő?

- Komolyan? Nem is tudtam! Nyilván nem számoltam, nekem 50-50-nek tűnt. De hát nem is számít!

- Ahogy említette, az emberek gyakorta illetik sztereotípiákkal akár a másik nem képviselőit, akár egy másik nemzet szülöttjét. Mielőtt hazánkba, Pécsre érkezett, milyen kép élt Önben Magyarországról, illetve a személyes benyomásai milyen irányba változtak ezen a téren?

- Gyermekkoromban jártam Budapesten egy alkalommal, de nem igazán őrzök emlékeket róla, mivel túl régen volt már. Számtalanszor volt azonban szerencsém magyar szólistákkal együtt dolgozni, és mindig rendkívül könnyen megtaláltam velük a közös hangot a zenében.

A magyar zenéről pedig őszintén csak a legjobb véleménnyel lehetek. Imádom Lisztet, Bartókot, Kodályt és Ligeti Gyordzsot.

- György.

- Györdzs. Nehéz nyelv!

- A hazájában mennyire azonosulnak a finn-magyar nyelvi rokonság tényével?

- Hogy jobbat ne mondjak, egy mukkot sem értek a magyar beszédből! Persze a nyelvrokonság tagadhatatlan, mindketten ragokat használunk, ha jól tudom.

- Finnországról nekem egyből a finn szauna és az egészség jut eszembe. A rendkívül sűrű és szoros elfoglaltságai mellett hogyan figyel oda a saját egészségére?

- Egyfelől örülök, hogy az egészség jut eszébe. Ha nálunk süt a nap, mindenki a szabadban van, és nem ritkán aktívan, sporttal kapcsolódik ki. Magam is megpróbálok mindent megtenni a saját egészségemért: tudatosan táplálkozom, rendszeres testmozgást végzek.

- Maximalistának tartja magát?

- Azt gondolom, hogy az vagyok, de szerintem nem is lehet ezt úgy csinálni, ha nem a lehető legjobbra törekszünk.

- A napokban volt 50 éves a kosárlabda-legenda, Michael Jordan, akinél aligha találni maximalistább embert. Azt mondta egyszer: „A legnehezebb dolog a csúcson maradni úgy, hogy közben tudod, akkor is elérnéd a kitűzött célodat, ha kivennél egy szabadnapot, és lazítanál. Nos, ezek azok a pillanatok, amikor erősnek kell lenned, és még inkább hajtanod."

- Nagy igazság. Azonban ha magasra akar jutni az ember a vezénylés terén, 25 és 40 éves kora között nagyon ott kell lenni a sűrűjében, és szedni a lépcsőfokokat egyre feljebb és feljebb. Vasárnap sincs megállás: akkor is zene szól a fejedben! Nos, ebben az időintervallumban a legtöbb nő gyermeket szeretne vállalni... Ez a baj: ha a topon akarunk lenni, az az egész életünket követeli tőlünk!

- Ön két évre mégis félretette a karmesteri pálcát, és vitorláshajó-kormányra cserélte, elhajózva a Déli-sarkra és Dél-Afrikába - és még hova is? Mi ösztönözte erre az utazásra?

- Világéletemben ambíciózus voltam és nagyon sokat dolgoztam, viszont azt kezdtem érezni, hogy mindezt lassan az egészségem rovására teszem. És azt mondtam magamnak: az nem normális, hogy 26 évesen szúr a mellkasom a rengeteg stressz miatt, miközben nem igazán láttam a tényleges célt. Rájöttem, hogy számos dolog van a világban, amit látni szeretnék, így mindenemet pénzzé tettem, s nekivágtam a barátaimmal ennek a csodálatos túrának. De kit is érdekel a pénz? Közvetlen kapcsolatba kerülhettem a természettel: Dél-Amerika, Dél-Afrika, a Déli-sark, Szent Ilona-sziget, Kanada, Írország - csodálatos volt! Rengeteg bálnát láttam, pingvineket; kitanultam a klasszikus vitorlás-építés csínját-bínját; és nagyon egyenesbe kerültem saját magammal is.

- Nehéz volt a visszatérés?

- Egyáltalán nem! Nem arról volt szó, hogy elmenekültem volna - legalábbis végig az volt bennem, hogy én vissza akarok menni vezényelni.

- Ha újra útra kelhetne, hová menne el legszívesebben?

- Azt hallottam, Kanada nyugati partja lélegzetelállítóan gyönyörű. Szívesen megnézném. Akárcsak Oroszország észak-keleti partvidékét, a Kamcsatka-félszigetet a tűzhányóival, medvéivel.

- A próbák alapján milyen a Pannon Filharmonikusokkal együtt dolgozni?

- Őszintén mondhatom, fantasztikus! Csodálatosak! Ha összehasonlítjuk a balti kultúrát a magyarral, érezhető, hogy az északiak sokszor sokkal „hűvösebbek" és kezdetben talán bizalmatlanabbak is. Itt egyből elfogadtak és ez nagyon jó érzés! Dolgoztam már nagyon neves, világhírű zenekarokkal és elmondhatom - nyilván konkrétumok említése nélkül -, nem minden a (hír)név. Jobban szeretek kellemes és produktív atmoszférájú együttesekkel dolgozni, ők pedig ilyenek!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Apu, azt hadd kérdezzem meg…” – Léner Péter és Léner András a Mester és Tanítványa podcastban

Apa és fia beszélgetésével folytatódik a Magyar Színházrendezői Testület frissen indított podcast-sorozata, amely a Fidelio online felületein jelentkezik kéthetente. A második részben Léner Péter színházi rendezőt kérdezi fia, Léner András színházi rendező, a Magyar Színházrendezői Testület alelnöke.
Színház

Haumann Máté: „Hamlet szerepe három embert igényel egyszerre”

Február 7-én mutatta be a Magyar Színház Shakespeare örök klasszikusát, a Hamletet, Eperjes Károly rendezésében. A címszerepet Haumann Máté alakítja, aki szerint az előadás összekovácsolta a társulatot. Erről is beszélt nekünk. Villáminterjú.
Vizuál

Átadták a 44. Magyar Filmszemle díjait – Tarr Béla életműdíjat kapott

Tizenhárom év szünet után visszatért a magyar mozgóképkultúra egyik legfontosabb eseménye, a Magyar Filmszemle. A rendezvény hagyományosan filmes verseny is volt, az ünnepélyes díjátadót február 9-én tartották meg a Corvin mozi Korda termében. A díjakat a versenykategóriák zsűrijei ítélték oda, és adták át.
Színház

Hajdu Steve: „Egy színésznek a saját halálát is könnyebb lesz feldolgozni”

Két nap alatt fogytak el a jegyek a Centiről centire márciusi előadásaira is, nézői várólista van a produkcióra a Rózsavölgyi Szalonban. A darabot Őze Áron rendezte, és játszik is benne Marjai Virág, Dobó Kata, valamint Hajdu Steve mellett, aki szerint Magyarországon is kezd hobbivá válni a színészet. De nem csak erről kérdezte őt a Fidelio.
Jazz/World

Idén is meghirdeti Fringe felhívását a Magyar Zene Háza

Mivel az intézmény kiemelt céljának tekinti a zenei tehetségek támogatását, a zenélés népszerűsítését kortól és zenei háttértől függetlenül, 2025-ben is meghirdeti a Fringe-t. Jelentkezési határidő: március 2., vasárnap éjfél.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Lunchtime koncertek indulnak az ELTE Bölcsészettudományi Karán

Az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézetének művészeti instruktor mesterképzési szakos hallgatói 2025 februárjától egyedülálló koncertsorozatot indítanak: zeneművészeti egyetemek hallgatói kapnak fellépési lehetőséget a Trefort-kertben.
Klasszikus ajánló

Az élő zenei hagyomány megünneplésével jubilál a Cziffra Fesztivál

Fazil Say estjével, hazai sztárokkal, tudományos előadással és határátlépő zenei programokkal várja a közönséget a 10. Cziffra Fesztivál, amelyet idén február 13. és 23. között rendeznek meg.
Klasszikus ajánló

Dán szerelmi történettel búcsúzik az Erkel Színháztól az Opera

Több mint háromszáz fős előadói apparátus szólaltatja meg a százötven éve született Arnold Schönberg Gurre-dalok című, monumentális oratóriumát február 15-én az Erkel Színházban.
Klasszikus ajánló

Újabb világsztár tart kurzust fiatal magyar tehetségeknek a Concerto Mesteriskola keretében

Február 11-én a klasszikus zenei élet egyik kiválósága, Pierre-Laurent Aimard a zeneszerető közönség számára is ingyenesen látogatható mesterkurzust tart a Concerto Mesteriskola keretében kiemelkedően tehetséges magyar zongoraművész-növendékek számára.
Klasszikus ajánló

Mahler műve csendül fel az OMIKE következő koncertjén a Rumbach zsinagógában

Fischer Iván vezényli Gustav Mahler Dal a Földről című művét az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) március 5-i estjén, neves szólisták közreműködésével.