„Sir John Eliot Gardiner a nemzetközi zenei élet hiteles és kimagasló képviselője, akinek szakmai eredményeit intenzív figyelem övezi évtizedek óta. A régizene kutatásának és előadó-művészetének egyaránt ikonikus alakja” – hangsúlyozta köszöntőjében a rektor. Hozzátette: az intézmény kivételes esetekben ítéli oda e megtisztelő címet, legutóbb húsz éve Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész részesült benne. A díszdoktorok névsorában szerepel mellette Bárdos Lajos, Kadosa Pál és Molnár Antal is.
Laudációjában Komlós Katalin, az egyetem professor emeritusa, a 18. századi billentyűs zene és előadói gyakorlat kutatója kiemelte: a fiatal Gardiner cambridge-i tanulmányai után elhatározta, hogy ragyogó tehetségét és egész életét a zene művelésének és szolgálatának szenteli. Mint rámutatott,
történészi intellektusa pontosan olyan fontos része az életművének, mint amennyire karizmája és előadó-művészi varázsereje.
A professzor felsorolt néhány kiemelkedő előadást Gardiner repertoárjából: Händel Dixit Dominusa, Beethoven Missa Solemnisa, Brahms Német Requiemje, a Bach Cantata Pilgrimage című program és Mozart több műve. Sir John Eliot Gardiner tudósként is jelentőset alkotott, 2013-ban jelent meg a Music in the Castle of Heaven: A Portrait of Johann Sebastian Bach című kötete – emlékeztetett Komlós Katalin. „Az előadó és a tudós két teljesen eltérő személyiséget kíván, ám ezek a régizene világában egymást erősítő tényezők” – tette hozzá.
Ránki Fülöp, Banda Ádám, Sir John Eliot Gardiner, Dr. Komlós Katalin, Dr. Vigh Andrea és Dr. Kutnyánszky Csaba (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea / Zeneakadémia)
Sir John Eliot Gardiner arról szólt, hogy számos kitüntetést kapott már, de ez most különleges, megható élmény számára. „Vannak elismerések, amelyeket köszönettel elfogad az ember, azonban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem díszdoktori címe óriási megtiszteltetés és jelentőségteljes, hiszen az intézmény megkülönböztetett fontosságú, és megkerülhetetlen a magyar zenei örökség letéteményeseként.” A világhírű karmester beszédében elmondta, milyen nagyra tartja a magyar zenét, és felidézte, hogy
amikor Lyonban Debussy Pelléas és Mélisande-ját vezényelte, Kurtág György rendszeresen bejárt a próbákra, és sokat beszélgettek.
Emellett kiemelte, mennyire sokat jelent neki a magyar közönség lelkesedése, és mennyire meghatónak találta, ahogy az előző napi koncerten is fogadták őket.
Az eseményen a Zeneakadémia fiatal művészei, Ránki Fülöp és Banda Ádám léptek fel, akik Liszt, illetve Bartók műveit játszották. Az ünnepségen jelen volt az Angol Barokk Szólisták két művésze, Debretzeni Kati koncertmester és Gáborjáni Kinga csellóművész is.
Fejléckép: Sir John Eliot Gardiner (fotó: Felvégi Andrea / Zeneakadémia)
hírlevél
