Klasszikus

Soha nem lehet elég magasan a léc

2016.02.20. 09:25
Ajánlom
A fiatal karmester-generáció egyik legtehetségesebbnek tartott képviselője, Sztanyiszlav Kocsanovszkij Hámori Máté felkérésére látogat Budapestre március elsején. A művésszel arról is beszélgettünk, hogy mit tanácsolt neki első magyarországi útja előtt a legendás dirigens, Jurij Szimonov.

- Estéről estére vezényel a Marinszkij Színházban, a magyar fővárosban ez lesz az első vendégszereplése. Milyenek a várakozásai?

- Valóban nem léptem még fel Magyarországon, nem ismerem a magyar közönséget, emiatt is különös izgalommal várom a találkozást az Óbudai Danubia Zenekarral, és hogy végre elkezdhessük a próbákat. Sokaktól hallom, hogy önöké Európa legszebb fővárosa, amelynek hangulatát még csak Bartók, Kodály és Liszt műveiből ismerhetem.

Sztanyiszlav Kocsanovszkij

Sztanyiszlav Kocsanovszkij (Fotó/Forrás: © 2016 - Stanislav Kochanovsky)

Számunkra, oroszok számára egyedülállóvá teszik Magyarország zenei kultúráját azok a művek is, amelyeket Lehár Ferenc vagy Kálmán Imre tudhat magáénak. Épp a minap tudatosult bennem, hogy a kortárs európai karmesteriskola egyik alapítója, Artúr Nikisch is magyar származású volt.

- Hogyan került kapcsolatba egy magyar szimfonikus zenekarral?

- Közel egy éve kaptam felkérést Hámori Mátétól, aki látott és hallott engem vezényelni, hogy idén márciusban az együttese élén dirigáljak egy koncertet. A programot ő ajánlotta, amire rögtön igen is mondtam. Liszt szimfonikus költeményei közül még ma is csak keveset lehet hallani élőben, így a Prométheusz igazi kihívás lesz nekem is és a közönségnek is, Janáček Tarasz Bulba című szimfonikus költeménye pedig egy kiemelkedően egyéni hangvételű mű.

Sztanyiszlav Kocsanovszkij

Sztanyiszlav Kocsanovszkij (Fotó/Forrás: © 2016 - Stanislav Kochanovsky)

Miután mindent egyeztettünk, meséltem a felkérésről egykori tanáromnak és példaképemnek, Jurij Szimonovnak, aki feltűnően meleg szívvel nyilatkozott a magyar együttesekről, hiszen ő maga a Moszkvai Filharmónia karmestereként számtalanszor dirigált már magyar zenekarokat Budapesten.

- Egy fiatal művészt nagyon sok külső behatás ér. Az ön művészete miből táplálkozik?

- A szívemhez szülővárosom, Szentpétervár áll a legközelebb, ahol zenei tanulmányaimat is végeztem, és úgy érzem, hogy művészként is a legtöbb inspirációt a városra egyedülállóan jellemző, szavakkal megmagyarázhatatlan kulturális légkörből tudom meríteni. Nem beszélve arról, hogy mi mindent köszönhetek a Szentpétervári Filharmonikusoknak és személyesen vezetőjüknek, Jurij Tyemirkanovnak, valamint Valerij Gerijevnek, akik nagymértékben hozzásegítettek ahhoz, hogy elindulhassak a saját utamon.

Sztanyiszlav Kocsanovszkij

Sztanyiszlav Kocsanovszkij (Fotó/Forrás: © 2016 - Stanislav Kochanovsky)

- Mit tart elsődlegesnek, amikor egy új darab betanítására készül?

- Tanáraim arra ösztönöztek, hogy merjek kockáztatni és sose utasítsam el az újat. A meglátásom ugyanakkor az, hogy nem véletlen, ami a kottában szerepel, ezért minden egyes koncerten arra törekszem, hogy a hangzó anyag tökéletes összhangban legyen a partitúrával. Itt van például Csajkovszkij és a koncerten elhangzó Manfréd-szimfónia. Örülök, hogy szerepel a műsorban, hiszen tavaly ünnepelte a világ a szerző születésének 175. évfordulóját. Csajkovszkij olyan komponista, aki nem szorul arra, hogy megpróbáljuk újraértelmezni vagy aktualizálni a műveit, egyszerűen csak adekvát módon kell tudni kifejezni azt a belső világot, amit a hangjegyei rejtenek.

Küzdünk - Óbudai Danubia Zenekar
liszt

liszt

Nem véletlen, hogy a romantikus zene egyik legnagyobb forradalmára olyan gyakran keltette életre zenéjében a múlt nagy lázadó hőseit, hiszen gyakran saját zeneszerzői munkásságát is ellenkezés és értetlenség fogadta kortársai részéről. Liszt elsöprő erejű Prométheusza ugyanazt a kérlelhetetlen erőt sugározza, mint Janáček szimfonikus költeménye, melynek szerzője – Liszthez hasonlóan – mind a mai napig jelentősen alulértékelt, kiemelkedően egyéni hangú, magányos zseni volt. Csajkovszkij egyetlen programszimfóniájával zárul az este, minden bizonnyal értő előadásban, hiszen a zenekart az egyik legígéretesebb orosz tehetség vezényli majd.

március 1. 19:30 Zeneakadémia - Váltsa meg jegyét ide kattintva!

- Amikor felmegy a színpadra, már lehet tudni, hogy sikeres lesz-e az előadás?

- Minden művészet célja a teremtés, valami új létrehozása, gondolok itt arra is, hogy a hallgató, aki eljön egy koncertre, egészen biztosan nem távozik közömbösen. Ha nem is tudja magának megmagyarázni az adott pillanatban, észrevétlenül mégis érzelmi többlettel hagyja el a koncerttermet. Ez érvényes akkor is, ha Japánban, Koreában vagy Európában adok koncertet, és különösen érvényes akkor, ha otthon, a Marinszkijban vezénylem mondjuk Muszorgszkij Borisz Godunovját vagy Csajkovszkij Anyeginjét.

- Mihez tudná a legjobban hasonlítani a karmester szerepét egy zenekar élén?

- A zene mellett a másik szenvedélyem a lovaglás és a díjugratás, amire mindig igyekszem időt szakítani. E kettő összefügg, hiszen míg a vezénylés során a követező koncertet vagy megtanulandó művet kell legyőznöm, együtt a zenekarral, addig lónak és lovasának is a legfinomabb összhangban kell lennie, hogy magabiztosan meg tudja ugrani az egyre magasabbra kerülő akadályokat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Karinthy Vera: „Felelősséggel dolgozom a színház jövőéért”

A Karinthy Színház alapítójának lánya lapunknak úgy nyilatkozott, jelenleg tárgyalások folynak a színház jövőjéről, a támogatások lehetőségeiről.
Színház

„Praktikusan nekem is távoznom kell” – Megszólalt a Karinthy Színház egyik ügyvezetője

A produkciós vezetői feladatokat is ellátó Kerekes-Katz Petra, a Karinhty Színházat működtető kft. egyik tulajdonosa a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében azt írja, a korábbi művészeti vezetőhöz, Földes Eszterhez hasonlóan, „praktikusan” neki is távoznia kell.
Zenés színház

„Maradj otthon, hallgass zenét” – Dalposta Kolonits Klárától és Dinyés Dánieltől

Az operavilág meghatározó művészházaspárja, Kolonits Klára énekesnő és Dinyés Dániel karmester dalpostát indított a közösségi médiában, mert a zene nem némulhat el világjárvány idején sem. A mai epizódot nálunk, a Fidelio olvasói is meghallgathatják.
Klasszikus

Rohmann Ditta: Úgy teszünk, mintha normális életet élnénk

A Művészi szabadság című sorozatban Rohmann Ditta csellóművészt is megkérdeztük, mivel tölti az időt a járványhelyzet alatt. Természetesen ő sem unatkozik, sőt, hangfelvételt is küldött nekünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Balázs János: Ez a kényszerleállás segít utat találni önmagunkhoz

A Fidelio „Művészi szabadság” című sorozatában ismert művészeket kérdezünk arról, mivel töltik az önkéntes izoláció napjait. Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész életében is változott néhány dolog: például több ideje jut ráérős beszélgetésekre, de nem érzi úgy, be lenne zárva.
Klasszikus gyász

Elhunyt Krzysztof Penderecki lengyel zeneszerző

Nyolcvanhat éves korában, hosszú és súlyos betegség után vasárnap elhunyt Krzysztof Penderecki neves lengyel zeneszerző, a kortárs zene kiemelkedő alakja - közölte a lengyel sajtó.
Klasszikus playlist

Klasszikusok merengős és borongós estékre

Zenei válogatásunk magányos vagy csöndes estékhez, amikor egy forró bögre teával az ember átadja magát a semmittevésnek, a meditációnak, majd előbb-utóbb az álomnak is.
Klasszikus hír

Anne-Sophie Mutter elkapta a koronavírust

A német hegedűművész bejelentette, hogy pozitív lett a COVID-19 tesztje. Bizakodik a felépülésben.