Klasszikus

Sokszínűen kontúrozott arcpár

A Pannon Filharmonikusok vezető karmestere, Bogányi Tibor ezúttal is testvérbátyjával, Bogányi Gergellyel együtt örvendeztette meg a hallgatóságot.

A zongora négy arca címmel indult útjára a Pannon Filharmonikus Zenekar izgalmasnak ígérkező programsorozata 2013. január 17-én a pécsi Kodály Központban, majd egy nappal később a fővárosi Művészetek Palotájában. Utóbbi előadást volt szerencsém meghallgatni. Tíz esztendeje már, hogy a zenekar becsatlakozott a főváros komolyzenei véráramába. Öröm volt látni, hogy ezúttal is teltház fogadta a pécsieket, s a programon végigfutva újfent megbizonyosodhattam afelől, izgalmas este elébe nézek.

Belesüppedve a kényelmes székbe, szememet behunytam, s a hideg és zord magyar valóságot a hátam mögött hagyva, gondolatban az Ibériai-félsziget felett suhantam, majd alászálltam egy középkori várfal tövébe, egy trubadúr udvari bolond hívogató énekére. Ravel 1905-ben komponált Tükrök zongorasorozatának negyedik darabját, A bohóc hajnali szerenádját maga a szerző dolgozta át zenekarra, még plasztikusabbá téve a mű feszes spanyol ritmusát. Szép, tisztán artikulált interpretációt hallhattunk a pécsiektől, Bogányi Tibor vezényletével.

A karmester a szerfelett zavaró és hosszúra nyúló technikai szünetet követően fivére, Bogányi Gergely oldalán tért vissza a színpadra. Ha őszinték akarunk lenni, a művet meglehetősen nehezen tudjuk a Liszt- és Kossuth-díjas zongoraművész repertoárjába illeszteni, de ilyet is láttunk már: jottányival sem könnyebb megfeleltetni a szintén világhírűvé lett magyar Chopin-interpretátor, Cziffra György esetében sem. Utóbbi zongoraművésznek mondhatni point of no return volt az életében, amikor 1956. október 22-én eljátszotta a Zeneakadémián: "a közönségből úgy tört ki a taps, mint az izzó láva. Október 22-e volt. Másnap a határ megnyílt. Emberek tízezrei zúdultak át a határokon támadt réseken. Nem volt sok időnk a döntésre. Az emigrálásra szavaztam" - írja.

Számos alkalommal igazolta a történelem, hogy e Bartók-mű falakat dönt le és kapukat tár ki... Nem volt ez másképp a jauár 18-i koncerten sem. Újfent megbizonyosodhattunk afelől, a Bogányi-testvérek zenei gondolkozása végtelenül széles és sokszínű, Bogányi Gergely pedig nem "csupán" a zongora arcát mutatta meg számunkra, hanem a sajátjából is - egy újat.  

A szerzőben pedig feltehetően vegyes érzések kavarogtak. Egyfelől örült: a magyar kultúra egyik fellegvárában egy vidéki zenekar töltötte meg az Ő zenéjével a termet; a pianista pedig egészen biztosan hosszasan tanulmányozta azt az alig negyedórás, töredékes archív felvételt, ami Bartók 1939-es, Vigadóbeli hangversenyéről maradt. Az az érzésem, hogy szólista olykor mechanikusan darált (hiszen valóságos erőpróba ez a mű!); de mindvégig érezhető, tapintható volt a - jó értelemben vett - feszültség; a zenekar minden rezdülésével együtt élt ebben a hihetetlenül nehéz és összetett darabban. Pusztán azzal is feszültséget kelt bennem a zene, hogy a vonósok az egész első tétel során némán ülnek, csupán a fúvósok és az ütősök kísérik a szólistát. A második tétel "Bartók egyik legszebb természetzenéje", ahogy Juhász Előd jellemezte. A harmadik rész - amelyben már a zenekar összes tagja együtt szólalt meg - az elsőt idézi, egyfajta keretbe foglalva a művet.

Az utolsó taktus után a közönség hangos tapsviharban tört ki, amely addig nem is akart szűnni, míg Bogányi Gergely újra hangszeréhez ülve sorra nem vett néhány Chopin-prelűdöt. (Jelesül a G-dúr [op. 28, No.3] interpretációja annyira fantasztikus volt, hogy már "csak" azért érdemes lett volna felutazni a Müpába!) A drámai hatás nálam sem maradt el; csak kóvályogtam a szünetben, elmerülve gondolataimban. Bartók is valahogy így tehetett, pillantását a jelenre vetve, s szomorúan konstatálva: 80 év eltelte után is éppen annyira aktuális a mű, mint mikor papírra vetette...

Az est második felvonásában egy szintén modern orosz szerző következett: Alexandr Szkrjabin és az Ő - egyébként a Ravel-féle "Tükrök" ciklussal egy évben született - Isteni költemény címet viselő III. c-moll szimfóniája, amely egy triptichon részeként (Az extázis költeménye és A tűz költeménye mellett) már szerves részét képezte a szerző - mondjuk úgy - "átlényegülési folyamatának". Ennek hozománya ún. "misztikus akkordja" (c - fisz - b - e - a - d), illetve a Bartókon nevelkedett fülek számára is elsőre nehezen akceptálható disszonanciatömeg. Olyan zenét kezdett el komponálni, ami senkinek azelőtt eszébe nem jutott volna, s a korai időszakát jellemző chopines lágy melódiákat felváltotta egy rendkívül merész, összetett és disszonáns hangzás, amely - úgy vélem - csak egy nagyon szűk réteg számára befogadható és értelmezhető. Aki elsőre ezen idegenszerű kései darabjaiba í3botlik bele", elképzelhető, hogy többé hallani sem akarja a nevét... Különböző filozófiai, vallási és egyéb spirituális gondolatmenetei és fejtegetései szépen lassan a mániájává váltak, egyre inkább elrugaszkodva a való világtól. Élete végére valószínűleg a szó szoros értelmében megőrült. Kérdés, hogy mi lehetett az oka Szkrjabin ezen döbbenetes megametamorfózisának, amely (kór)folyamat egyébként egészen 1915-ben bekövetkezett korai haláláig progrediált.

Maga a komponista is egyfajta fordulópontként tekintett a III. szimfóniára: "Ez volt az első eset, hogy fényt fedeztem fel a zenében, először tapasztaltam a boldogság részegítő, lélegzetelállító szárnyalását.". A mű egyetlen grandiózus, majd' egyórás tételből áll; a partitúra pedig hemzseg a "csillogóan és egyre több vibrálással" szerzői utasításoktól. Mindez egyfelől végtelen szabadságot, ugyanakkor kétségeket is szül az előadás tekintetében. Persze még a legszilárdabb koncepciót is nehéz tartani - akár a karmesternek, akár a zenészeknek - egy ilyen emberpróbáló program vége felé. Ez talán érezhető is volt a Pannon Filharmonikusok estjén, de nüansznyit sem vont le a Szkrjabin-darab színkavalkádjából.

Az írás a Fidelio és a Pannon Filharmonikusok kritikapályázatának keretében készült.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

10+1 kihagyhatatlan program a Múzeumok Éjszakáján

Tárlatvezetések, komoly- és könnyűzenei koncertek, filmvetítések, táncelőadások, kézműves foglalkozások és még táncház is vár minket a 2022-es Múzeumok Éjszakáján. Összegyűjtöttünk 10+1 helyszínt, amelyet semmiképp sem érdemes kihagyni június 25-én. 
Vizuál

Bereményi Géza belemegy a játékba

Élvezetes, szerethető és szívet melengető portréfilm lett a Bereményi kalapja, amelyet elsősorban az irónia hat át, mintsem a túlzott komolyság és drámaiság. Mindazonáltal szép, őszinte pillanatoknak is szemtanúi lehetünk a napjaink egyik legnagyobb alkotójáról szóló filmben.
Klasszikus

Schiff András kapta az idei Bach-medált

A Lipcse városa által 2003-ban alapított díjat Johann Sebastian Bach műveinek kimagasló interpretációjáért ítélték oda Schiff Andrásnak. Korábban többek között Gustav Leonhardt, Sir John Eliot Gardiner, Ton Koopman, Nikolaus Harnoncourt vagy Robert Levin munkásságát ismerték el a díjjal.
Színház

Balázsovits Lajost választották a Nemzet Színészévé

Haumann Péter halála után a Nemzet Színészei június 22-én új tagot választottak maguk közé. A Nemzeti Színházban tartott közel 40 perces tanácskozás végére megszületett a döntés: Balázsovits Lajos Balázs Béla-díjas magyar színművész csatlakozik a 11 művész mellé.
Klasszikus

Baráth Emőke ad barokk koncertet a Müpában

Az évad művésze cím idei birtokosa, a nemzetközi hírű szoprán, Baráth Emőke a historikus zene egyik legkiemelkedőbb formációjával, a Fabio Biondi vezette Europa Galante zenekarral ad koncertet június 28-án.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus beszámoló

Visszatérés a Walhallába

A Covid miatti kényszerű kihagyás miatt idén végre visszatérhetett a Budapesti Wagner-napok közönsége a Müpába, ahol már az első fanfárként felcsendülő Walhalla-motívum közben sokan érezték, ismét egy különleges utazás részesei lehetnek. Beszámoló az első Ring-sorozatról és a Rienziről.
Klasszikus hír

Fiatal művészeknek szervez mesterkurzust Miranda Liu

A New Millenium Nemzetközi Akadémia (NMIA) minőségi oktatást és online tanulási lehetőségeket kínál feltörekvő kreatív művészeknek, akik egy mesterkurzus keretein belül tanulhatnak világhírű zenészektől, művészmenedzserektől és szakértőktől.
Klasszikus ajánló

Újabb fellépőket jelentett be a Liszt Ünnep – jön az első Isolation Budapest 

Elton John kedvenc előadóját, a berlini Berghaint is meghódító, sötét, intim hangulatú balladáiról ismert torontói énekesnőt, és a brit The Times 2021-es favoritját is elhozza Budapestre a Liszt Ünnep és az Akvárium Klub vadonatúj zenei minifesztiválja, amelyre június 24-én kezdődik meg a jegyértékesítés.
Klasszikus hír

Schiff András kapta az idei Bach-medált

A Lipcse városa által 2003-ban alapított díjat Johann Sebastian Bach műveinek kimagasló interpretációjáért ítélték oda Schiff Andrásnak. Korábban többek között Gustav Leonhardt, Sir John Eliot Gardiner, Ton Koopman, Nikolaus Harnoncourt vagy Robert Levin munkásságát ismerték el a díjjal.
Klasszikus ajánló

Országszerte ingyenes koncerteket adnak a Magyar Rádió Művészeti Együttesei

Június 24-én Budapesten, 25-26-án pedig számos vidéki helyszínen hallgathatja meg a közönség a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és Énekkarának művészeit. A Zenélő Magyarország keretében tartott hangversenyeken barokk darabok, vonós kamarazene, rézfúvósegyüttes és énekszó is szerepel majd.