Klasszikus

Sorsok sűrűjében

2010.09.06. 07:57
Ajánlom
Bár Fryderyk Chopin és Robert Schumann is épp kétszáz éve született és később a romantikus stílus meghatározó alakjává vált, kettejük összefonódó és sok hasonlóságot mutató életútja számos ponton igen lényeges különbséget mutat.

Például Chopin kizárólag zongorára, míg Schumann más hangszerekre, több formai műfajban is komponált. Chopin francia, Schumann német nyelvterületen ért el pályája csúcsára. Egy dolog azonban mindenképp azonos: a minden addiginál árnyaltabb, intimebb, érzékenyebb zongorastílusuk a zenetörténet halhatatlanjai közé emelte őket.

Eltérések már a kezdetektől megmutatkoztak, mert míg Chopin francia származású édesapja országos hírű pedagógus volt a Varsói Líceumban, addig Schumann édesapjának kiadóvállalata Szászország egyik haladó irodalmi és politikai központja volt. Míg Chopin édesanyjától örökölte művészi hajlamát és zenei tehetsége már igen korán megmutatkozott, addig Schumannt elsősorban az apja könyvkereskedésében fellelhető könyvek varázsolták el és csak hétévesen fordult a zongora felé. Hasonlóság, hogy mindkét zeneszerző intenzív érdeklődést mutatott az irodalom iránt, olyannyira, hogy Schumann számos zongoradarabjában köszön vissza irodalmi ihlet, Chopin pedig minden bizonnyal a színháztörténet lapjaira írta be volna magát kiváló színészi képességeivel, ha végül nem a zongorát választja. Persze ez a lehetőség fel sem merült, hiszen akinek bimbózó tehetségét Mozartéhoz hasonlítják, annak egész biztosan a fekete-fehér billentyűk mellett a helye.

A kis Fryderyk mindössze hatéves volt, amikor már olyan ügyesen zongorázott, hogy hallás után lejátszott minden dallamot, újakat is kitalált, sőt, improvizált is. Hétévesen már önálló szerzeményekkel állt elő, amiket édesanyja jegyzett le; ezek pedig olyan nagy sikert arattak a barátok körében, hogy 1817-ben nyomtatásban is megjelentek - ez volt a g-moll és a B-dúr polonéz. A mai fülnek is igen kellemesen hangzó művekről a Pamiętnik Warszawski című lap kedvezően nyilatkozott, ennek köszönhetően nyíltak meg a kis zseni előtt az arisztokrácia szalonjainak ajtajai, és lett Chopin a varsói teadélutánok és estélyek rendszeres és szívesen látott vendége. Azonban a mozarti példából tanulva apja, Nicolas Chopin nem engedélyezte, hogy fia pénzért lépjen fel, de a szegények javára rendezett jótékonysági koncertek természetesen más latba estek. Az egyik ilyen jócélú hangverseny után otthon meg is kérdezték tőle, hogy szerinte mi tetszett a legjobban a közönségnek, mire gyermeki ártatlansággal csak azt felelte: „Tudja, édesanyám, mindenki a galléromat leste!"

Nem volt ilyen felhőtlen kisgyermekkora Schumannak, aki csak hároméves koráig nevelkedik otthon, mert édesanyja betegsége miatt egy ismerős család gondoskodik róla. Hat és fél évesen kerül vissza szülővárosába, Zwickauba, ahol tehetségét a filológiában, a címertanban és a nyelvtanulásban kamatoztatja: görögül, latinul, franciául, angolul beszél és fordít is. Első művei nem is zeneművek, hanem színdarabok, regények, versek. Hétévesen kezd el ismerkedni a zenével, majd beleveti magát ebbe a világba. Zongorázni, komponálni kezd, zenekart szervez. A nagy lendület azonban megtörik: tizenhat éves, amikor édesapja, Friedrich August Gottlob Schumann meghal. Nagy dilemma elé kerül, hiszen édesanyja jogászként képzeli el jövőjét, ő maga pedig képtelen dönteni a zene és az irodalom között. Végül 1828-ban beiratkozik a lipcsei egyetem jogi fakultására, ahol szerény szorgalommal látogatja az előadásokat - inkább komponál és Friedrich Wiecknél, a kor egyik neves zongorapedagógusánál folytatja zongoratanulmányait. Itt ismerkedik meg Wieck lányával, Clarával, akit később feleségül is vesz.

Chopint tanulmányai Varsóhoz kötik. A líceumban, majd a konzervatóriumban csiszolja tudását, nyaranként pedig vidéki uradalmaknál vendégeskedik, gyógyfürdőbe utazik, hogy így erősítse törékeny szervezetét és így pihenje ki a tanév fáradalmait. Zeneszerzéstanára mindvégig Jozef Elsner, aki tanulmányai végeztével „különleges tehetség, zenei géniusz" minősítéssel bocsátja útjára. Ekkor, 1929-ben indul útnak Bécsbe, hogy tágítsa zenei horizontját. Megismerkedik Carl Czernyivel, a legfontosabb kiadóval, Haslingerrel tárgyal művei kiadásáról és két nagysikerű koncerteket is ad, ahol saját szerzeményét, a Don Giovanni-variációkat és a Rondo-Krakowiakot játssza és improvizál is. Hazatérve az öröm és a lelkesültség a szerelem lángját is fellobbantja: Konstancja Gładkowska, a varsói opera fiatal énekesnője iránt táplál gyengéd érzelmeket, amelyek több művében - de legfőképp az f-moll zongoraverseny Adagiójában - is megjelennek. Chopin hírneve ekkor már bejárja Lengyelországot, így elérkezettnek látja az időt egy hosszabb tanulmányútra. Bécsbe érve nem tudja megismételni első látogatásának sikereit, ezért Stuttgartba, Münchenbe, majd Párizsba utazik.

Schumann és Chopin életének eddig párhuzamos szálai ekkor gabalyodnak egymásba. Schumann számára időközben nyilvánvalóvá válik, hogy a zenével szeretne foglalkozni és otthagyja az egyetemet. Olyan rohamtempóban kezd el zongorán gyakorolni, hogy jobb kezének középső ujja lebénul, ezért a zeneszerzésre koncentrál és közben zeneírói munkásságba fog. Első kritikáját 1831-ben épp Chopinről írja. 1834-ben - saját lapja, a Neue Zeitschrift für Musik alapításának évében - kerül személyes kapcsolatba azzal a Chopinnel, akinek párizsi karrierjét talán az ő cikke alapozta meg. Chopin 1832 januárjában adott koncertje ugyanis meghozza számára az áttörést és ezzel egyenrangú tagjává válik a legnagyobb párizsi művészek társaságának: Liszt, Berlioz, Delacroix és Heine fogadja barátai közé.

Az életpályák ezután szétválnak. Schumann Bécsben, majd ismét Lipcsében, később Drezdában próbál boldogulni, Chopin pedig sokat koncertezik szerte Európában, de Párizshoz mindvégig hű marad. A hosszan elhúzódó tüdőbaj itt végez vele 1849-ben. Schumann-nak még hét éve adatik, az utolsó kettőt már az endenichi ideggyógyintézetben tölti elmebaja miatt. 1856-ban ő sem kerülheti el a végzetét. Így teljesedett be a kétszáz éve indult két sors, hogy a jelenben és a jövő emlékezetében folytassa megkezdett útját.

  

Matinékoncertek

2010. szeptember 26. 11:00
Fesztivál Színház
Költők a zongoránál - 200 éve született Robert Schumann és Fryderyk Chopin

Schumann: Album für die Jugend, op. 68 (részletek); Karnevál, op. 9 No. 7 - Coquette; Fantasiestücke, op. 12 - Des Abends; Kreisleriana, op. 13 (részlet); C-dúr fantázia, op. 17; Gyermekjelenetek, op. 15 No. 13 - Der Dichter spricht
Chopin: Asz-dúr mazurka, op. 59 No. 2; Berceuse, op. 57; B-dúr mazurka, op. 7 No. 1; F-dúr noktürn, op. 15 No. 1; F-dúr ballada, op. 38; Don Giovanni-variációk („Là ci darem la mano"), op. 2 (részlet)

Km.: Szilasi Alex, Várjon Dénes (zongora), Vida Péter színművész

www.mupa.hu

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Hamarosan eldől, hogy ki vezetheti tovább a Pécsi Nemzeti Színházat – íme a pályázatok!

Rázga Miklós igazgatói megbízatása jövő év elején lejár, a meghirdetett igazgatói pozícióra pedig a szeptember 28-i határidőig két egyéni és két páros tervezet érkezett. A szakmai bizottság ezekről a pályázatokról október 21-én döntött, de a pécsi közgyűlés határozata még hátravan. Bemutatjuk a pályázókat.
Vizuál

Hatvan éve eltűnt festményt ismert fel szomszédai nappalijában a Met egyik látogatója

Jacob Lawrence sorozatából öt kép hiányzott, ebből kettőnek, köztük a most előkerült darabnak, csupán a címe volt ismert.
Klasszikus

A tanár és az előadóművész egyensúlya – interjú Farkas Gáborral

Szeptembertől a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője lett, hazaköltözik Tokióból Farkas Gábor zongoraművész. Lehet, hogy észre sem vettük, hogy távol volt: rendszeresen találkoztunk vele a hazai színpadokon. Mert, miként a zongoraművész vallja, koncertezést és tanítást együtt érdemes művelni.
Vizuál

Vidnyánszky az eszefésekért tüntet drMáriás festményén

Újabb drMáriással gazdagodott a magyar festészet tárháza. A festőművész, aki általában a napilapokban keresi témáit, most Vidnyánszky és a színművészetisek ügyét találta meg.
Jazz/World

Megjelent a Nagy Emma Quintet új lemeze

A folyamatos változásról szól a Nagy Emma Quintet új, második lemeze. A Bartók Konzervatórium növendékeiből alakult formáció október 27-én mutatja be a Low Frequency Oscillator című anyagot a fővárosi Opus Jazz Clubban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

A Concertgebouw tiszteletbeli karmestere lett Fischer Iván

A Budapesti Fesztiválzenekar alapító-karmestere 2021 szeptemberétől az amszterdami Concertgebouw zenekarával is dolgozik.
Klasszikus díj

Londoni díj közelében a Concerto Budapest koncertfilmje – az Ön szavazatán is múlhat!

A Concerto Budapest Szabó Stein Imre által rendezett koncertfilmjét beválasztották a 10. LOVIE AWARDS döntőjébe. Október 29-ig tart a kategória döntőseiről rendezett nemzetközi internetes szavazás. Szavazzon október 29. éjfélig, hogy ez a magyar film legyen a befutó!
Klasszikus interjú

A tanár és az előadóművész egyensúlya – interjú Farkas Gáborral

Szeptembertől a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője lett, hazaköltözik Tokióból Farkas Gábor zongoraművész. Lehet, hogy észre sem vettük, hogy távol volt: rendszeresen találkoztunk vele a hazai színpadokon. Mert, miként a zongoraművész vallja, koncertezést és tanítást együtt érdemes művelni.
Klasszikus interjú

Bach gitárrajongóknak, gitár Bach-rajongóknak – interjú Marcin Dyllával

Idén először rendeznek online gitárfesztivált Magyarországon. A Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon ebben az évben a V4 országok nagyjai adnak szólóestet. Közülük a tizenkilencszeres versenygyőztes lengyel gitárművésszel, Marcin Dyllával beszélgettünk.
Klasszikus interjú

„A közönség lelkesedése azonnal feledtette az összes problémát” – gondolatok a 6. Klassz a pARTon margójára

A zenei világot tekintve 2020 a lemondott koncertek éve. A fesztiváloknak különösen lesújtó ez az esztendő, mégis van pár szerencsés sorozat, ahol a csillagok együttállása – és persze a vírus két hulláma közti nyári fellélegzés – lehetővé tette, hogy visszacsempéssze az élő klasszikus zenét az emberek életébe. Ilyen volt a Balaton északi partján már hagyományos Klassz a pARTon is, ahol közel félszáz hangverseny szólalhatott meg. A program összeállításáról, a szervezés nehézségeiről, a koncertéletbe való nagy visszatérésről és a legfontosabb élményekről Érdi Mártával és a fesztivál művészeti vezetőjével, Érdi Tamás zongoraművésszel beszélgettünk.